A 2009 óta a Trianon Kutatóintézet kiadásában megjelenő Trianoni Szemle ezúttal összevont (január-június) számmal került az olvasók asztalára. A tavalyi évhez hasonlóan ismét számos felvidéki vonatkozást tartalmaz.
Heinrich-Tamáska Péter tollából a „Kassa, Cassovia” c. írás annak apropóján lapozza végig a város hányatott történelmét és az ott élő magyarok megpróbáltatásait, hogy ebben az évben Kassa kapta Európa Kulturális Fővárosa megbízatást. Nyilvánvaló, hogy a város – többek között – azzal érdemelte ki ezt a rangot, hogy több őshonos nemzeti kultúra találkozik itt. Sajnos az is nyilvánvaló lett, hogy a rendezők nem igyekeztek eleget tenni annak, hogy megfelelően látassák a város és vidéke multi etnikus jellegét. A szerző ezt így összegezi „a kulturális rang, amit Kassa városa kapott, minket, magyarokat is kötelez, jelesen arra, hogy megmutassuk a város nem szlovák arculatát”.
A felvidéki születésű Skultéty Csaba, aki évtizedekig a Szabad Európa Rádió szerkesztője volt annak okán ír Késmárkról és a Szepességről, hogy a késmárki evangélikus líceum 1932-ben ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját, és ő akkor ennek az iskolának a diákja volt. Mellékel cikkéhez egy figyelemre méltó kordokumentumot, az iskola jubileumi ünnepségére szóló kétnyelvű, német és magyar nyelvű meghívót. Nyilvánvaló, hogy ez az iskola is áldozatul esett az 1945 utáni posztnáci tobzódásnak.
A folyóirat főszerkesztője, Sidiropulos Archimédes, aki magáról a Kossuth Rádió „Az én hazám” c. sorozatban így vall: „bizonyos vagyok a magyarságomban, mert bizonyos vagyok a görögségemben”, ezúttal Seaton-Watsonról ír, akinek a neve az első világháborút megelőző évtizedben vált ismertté a magyarok számára, elsősorban a szlovákság sérelmeinek megszellőztetésével. Ugyanezzel a témával foglalkozik az ezt követő írás is Balogh Józseftől, mely eredetileg a Magyar Szemle 1930. március 3.-i számában jelent meg.
V. Hábel György a bősi vízduzzasztó kapcsán „A pozsonyi hídfő, a dunacsúni vízlépcső és a pozsonyi
Barcs Józsefné, Csizmadia Margit „Vágfarkasdtól a Viharsarokig” c. visszaemlékezése a magyaroknak a második világháború utáni egyik kálváriájáról, a felvidéki kitelepítésekről szól.
A Trianoni Szemle legújabb számának borítólapját a kassai dóm ékesíti.
