41615

Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik villanyáram nélkül élte boldog gyermekkorát. Petróleumlámpánál és gyertyafénynél olvasta a meséket, a kalandregényeket. Átjártunk a faluban az olvasott emberekhez a hírekért és az információkért.Nem ismertük a gáz és a benzin szagát, annál inkább a parasztkonyhák, az udvarok, a veteményeskertek, a gyümölcsösök, a mezők, a rétek és az erdők jellegzetes illatát. A vesződéseink is mások voltak, mint mostanság.
Minden bizonnyal az önök számára sem marad tanulság nélkül, ha velem tartanak „mondókámban” ahhoz a szolgáltató céghez, amelyik három éve lépett Szlovákia piacára. Előrebocsátom, sokszor megáll az eszem azon, hogy öreg koromra át akarnak verni, és baleknak néznek a gáz-, áram- vagy a telefon és médiaszolgáltatók. De menjünk sorjában.
Bő két éve bekopogott hozzám egy fiatalember azzal, hogy nem akarnék-e olcsóbb áramot és gázt a háztartásban. Nyugdíjasként, akinek minden cent drága, hogyne érdekelne manapság, ha kevesebbet kell fizetnem az áramért vagy egyéb szolgáltatásokért. Ezért aztán kíváncsian meghallgattam az illetőt, aki a szlovákiai piacra igyekvő egyik cseh szolgáltató cég, az Energia Centrum ügynöke volt az. Alaposan megforgattam a kérdéseimmel, nem átverés-e az egész, „aztán fél év múlva a duplájára emelik a villany- és a gáz árát, mint ahogyan a telefon-, internet meg a médiaszolgáltató cégek teszik azt sokszor szemrebbenés nélkül?” De a fiatalember kardoskodott, hogy ők éppen ezért akarnak a szlovákiai piacra lépni, hogy letörjék a gáz- és áramszolgáltatók monopolhelyzetét, na és persze az árait. Leginkább azzal vett le a lábamról, hogy a szerződést elégedetlenségem esetén bármikor felmondhatom, és a szerződésben foglalt ár a futamidő végéig garantált marad. Én persze hitetlenkedtem, de a két kényes témában annyira kötötte az ebet a karóhoz, hogy végül szerződést kötöttünk. Garantálta továbbá, hogy a szolgáltató cég váltásával semmi gondom nem lesz, megteszik ők helyettem, és mindenről értesítenek. Pechemre vagy szerencsémre, 2012. január 1-jétől öt éves futamidőre írtam alá a szerződést. S hogy mi lett az ígéretekből?
A valóság, mint általában lenni szokott, teljesen más lett. Szeptembertől decemberig semmilyen értesítést nem kaptam arra vonatkozóan, hogy 2012.01.01-től az Energia Centrum cég ügyfele lettem. Ezért a bankomban meghagytam az áram- és a gázszolgáltatás előlegének folyósítását a régi cég felé. Március közepén ért a meglepetés, amikor először telefonon, majd írásban jött a figyelmeztetés, hogy nem fizetek a szolgáltatásokért. Naivan kifotóztam a számlakivonatomat és átküldtem a cégnek, hogy ez nem igaz, mert a bank átutalta. Hetekig leveleztünk, míg végre kibökték, hogy nekik más a számlaszámuk és a bankjuk, vagyis rossz helyre küldöm az előleget. További hetekbe tartott, míg megkaptam (cégpecsétes levélben) a helyes számlaszámukat és a bankkódot. Majd jött egy újabb céglevél, miszerint „ha már elkéstem, akkor januártól utólag emeljem meg 20 százalékkal az előleg összegét, mert a világpiacon ennyivel emelkedett a gáz- és villamos energia ára”. Közben érkezett egy harmadik levél is, amelyben közölték, hogy egyelőre csak a villanyáramot fogják ők szolgáltatni, a gázszolgáltatásért még a régi cégnek tartozok előlegfizetéssel. Ettől aztán betelt a pohár. Hetekig leveleztünk a szerződés felbontásának ügyében. Csak a gázszolgáltatást sikerült visszavonnom. Az áramszolgáltatás felmondásával már elkéstem, mert ugyan a szerződés nem tartalmazott felmondási feltételeket, de ebben az esetben a szlovák Kereskedelmi Törvény paragrafusa a mértékadó jogszabály. Ebben pedig az áll, hogy a szolgáltatás megkezdésétől 14 nap áll az ügyfél rendelkezésére, hogy az új szolgáltatóval kötött szerződést felbontsa. Számomra ekkor vált világossá, hogy egy tudatos átverés áldozata lettem. Tovább nem részletezem a kalandom. Tavaly júliusig annyit sikerült elérnem, hogy nem kellett megemelnem az áramszolgáltatás előlegének szerződésben rögzített árát, csak annyit fizettem, amennyi a szerződésben áll. Idén augusztusban aztán végre kaptam a valós fogyasztásról is egy elszámolást, amely szerint jelentős megtakarítást sikerült elérnem, amit visszakapok. Üröm az örömben, hogy csak szeptember 30-áig kapom meg a hónapok óta náluk levő pénzem!
Nem lenne cseh cég, ha valamit is európai módon intézne, vagy legalább olyan színvonalon, mint ahogy az átkosban történt. Akkor is a posta hozta az elszámolást, de abban az időben a postás rögtön a túlfizetést is az asztalra tette vagy beszedte a tartozást a cég felé. Ma a korszerű számítógépek korszakában majd két hónapot kell várni egy egyszerű számlakiegyenlítésre. Mit mondjon erre az ember? Ki hiszi el, hogy nem szándékos ez a késleltetés, mert még ezen is keresni akarnak!
A rend és az igazság kedvéért mondom el, hogy hasonló kalandom volt már az UPC médiaszolgáltatóval, az Orange és T-com kommunikációs cégekkel is. Csak a csökönyösségemnek, a kitartó és a tényekre támaszkodó érvelésemnek köszönhetem, hogy az igazam végül sikerült kiharcolnom. A mondókámnak is az a tanulsága, ne féljünk fellázadni és cselekedni, ha rájövünk, hogy átvertek!

Dunajszky Géza, Felvidék.ma