A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Tiszáninneni Református Egyházkerület református intézményeinek pedagógusai 2013. október 19-én, Kassán a Felső-magyarországi Református Pedagógus Műhely konferenciáján vettek részt, melynek a Kassai Magyar Református Egyházközség temploma adott otthont. Kassa-Európa kulturális fővárosa jegyében ülésezett a pedagógus műhely a felvidéki városban. A konferenciának otthont adó Kassai Magyar Református Egyházközség templomában Orémus Zoltán, kassai lelkipásztor áhítata nyitotta meg az ülést.
Az egynapos együttlét témája a magyar református identitás volt. Géresi Róbert püspökhelyettes előadásában – amit ő maga témafelvetésnek nevezett – a natio és religio egyforma súllyal bíró fontosságát fejtette ki. A magyar nemzet önmeghatározásának része a magyar nyelv, a magyar kulturális közösséghez való tartozás megvallása. A hit pedig a keresztyén hit, a közösséget formáló valóság. A magukat vallásosnak tartó emberek a közösségformálásnál, a nemzethez való tartozás tudatos megélésénél sokkal aktívabbak, mint a vallást elutasítók. A keresztyén emberek közösséget formálnak, amelyben az adott egyén nyelve és kultúrája megmarad, sőt! nagy fontossággal bír. „Nemet kell mondanunk arra a gondolkodásra, mely azt mondja, hogy nem számít a nemzet, csak a Krisztus. Hogy mindegy, hogy az ember szlovák vagy magyar, az a lényeg, hogy higgyen, – hangsúlyozta az előadó – a nemzethez való tartozás egy isteni ajándék, egy kincs és egyben hatalmas felelősség. Az identitás nem egy kabát, amit felveszek vagy leveszek a helyzettől függően, hanem embervoltom szerves része. Viszont az identitásom nem lehet az Istenem. A „majdnem szent” az nem „szent”, az csak egyedül az Isten.” Géresi Róbert előadása végén meghatározta az egyház szerepét is a natio és religio kérdésében. Főleg a kisebbségi helyzetben, az elnyomatásban válik még fontosabbá az egyház szerepe és küldetése. „Az egyháznak a küldetése, hogy a „szent” hirdetése mellett az Istentől jövő „majdnem szenttel” is foglalkozzon. A peremhelyzetben, a kiszorítottságban, a beolvasztásra ítélt helyzetben pedig különösen. „
A nap második előadásaként Édes Enikő, a SZRKE közoktatási tanácsosa felvázolta a felvidéki magyar oktatás, azon belül a református iskolák helyzetét. A Trianon után létrejött csehszlovákiai magyarság egy kényszerközösség, melynek nincs központja. A legtöbb magyart összefogó szervezet a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Az itt élő magyarság legnagyobb problémája az egyre inkább elhatalmasodó asszimiláció, melyet megalapozott a kolonizáció, majd a deportálás és a reszlovakizáció. A SZLKP KB 1949. február 5-én tartott ülésén hangsúlyozta, hogy az iskolaügyben „olyan politikát kell folytatni, amelynek végeredményben az asszimilációhoz kell vezetnie”. Ezt a koncepciót a rendszerváltás óta a mindenkori szlovák kormány híven ápolja. A 90-es években elinduló liberalizmus és globalizáció komoly csapást jelentett a nemzeti gondolkodásra, a népszámlálás pedig 110 ezres népességfogyást mutatott ki az elmúlt időszakban. Az asszimiláció egyik legfőbb terepe a szlovák iskola, melyet a magyar anyanyelvű gyerekek legkevesebb 20%-a látogat. Összegzésképpen a szlovák kormány iskolapolitikája, az alulfinanszírozás és a magyar gyerekek szlovák iskolába íratása adja meg a szlovákiai magyar iskolahálózat nem igazán kedvező képét. Ebben a kedvezőtlen helyzetben próbálnak meg református iskoláink is megmaradni, hiszen őket a finanszírozás még hátrányosabban érinti, mint az állami iskoláinkat.
A két előadás után Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium igazgatója ismertetésével megalakult a Felső-magyarországi Református Intézmények Tehetségsegítő Tanácsa. A tanács célkitűzése a működési területén előremozdítani a tehetséggondozás ügyét, lehetővé tenni az erőforrások hatékonyabb felhasználását. Továbbá hálózati együttműködést szorgalmazni a tehetséggondozás terén a felső-magyarországi református intézmények, egyéb intézmények, valamint a tehetséggondozásban tevékenykedő más helyi, regionális és országos szervezetek között.
Az ülés délutáni részében a résztvevők Balassa Zoltán helytörténész vezetésével városnézésen vehettek részt. Utolsó programként a miskolci Lévay József Református Gimnázium tanárai az intézményben megépült Csorba György Komplex Természettudományos Laboratóriumi Központ kapcsán disszeminációs minikonferenciát tartottak. A négy előadó, Dóka Erzsébet, Kerboltné Tóth Edit, Takács Judit és Makranczi Zsolt négy rövid előadásfüzérben egy új szemléletű vertikális (általános iskola–középiskola–felsőoktatási intézmény) vagy horizontális (azonos iskolatípusok közötti) együttműködés kialakításának lehetőségeit vázolta fel a pedagógusoknak.
Egyetemes Egyházunk ezen a napon tartotta tanácskozását a Csehtestvér Evangélikus Egyház vezetőségével. A találkozó ünnepi zárása a református templomban a Kassa-ÉRT rendezvénysorozat következő programjaként megrendezett koncert volt, melyet a pedagógus műhely résztvevői is meghallgattak, s lehettek fültanúi a kórusmuzsika mélységeinek, ill. hihetetlen magasságokba szárnyalásának.
Reformata, Felvidék.ma
