Felmérést készített a Focus ügynökség a Pozsonyi Magyar Intézet megbízásából ez év októberében. A reprezentatív felmérés során többek közt a szlovákok történelmi tudatáról és a történelmi Magyarországhoz való viszonyulásukról kérdezték a megkérdezetteket. A felmérés egyik kérdésköre például arra kereste a választ, milyen az egyes történelmi korszakok és személyiségek megítélése. A válaszok alapján a magyarok és szlovákok közös történelmének egyes eseményeit viszonylag mind a felvidéki magyarok, mind a szlovákok jól ismerik, de a felhozott példákat mindkét csoport negatívan ítélte meg (pl. a tatárjárást vagy a mohácsi vészt). Különbség mutatkozott azoknak a személyiségeknek a megítélésében, akiket a magyarok és a szlovákok is saját történelmi nagyságaiknak tartanak.
A felmérésben megkérdezett magyarok 52 százaléka például pozitív személyiségnek tartotta Szent Istvánt, a megkérdezett szlovákoknak azonban már csak 26 százaléka volt róla pozitív véleménnyel. Fordított arányokat mutatott viszont Csák Máté megítélése, akit a szlovákok mintegy fele, a felvidéki magyaroknak viszont csupán 29 százaléka tartott pozitív személyiségnek, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy Csák Máté kiskirályságát a szlovák történelmi-irodalmi hagyomány a szlovák Felföld regionális megerősödésének korszakaként tartja számon.
De rákérdeztek a felmérés során például a „Felvidék” és a „tót” szavak ismertségére is. A Felvidék kifejezés esetében kiderült, hogy a megkérdezett szlovákok több mint két harmada számára nem jelent semmit ez a kifejezés, vagyis a jelentését nem tudják meghatározni. A felmérést megrendelő Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Kollai István szerint az eredmények szerint azok a szlovákok, akik a Felvidék szót értelmezni tudták, többségében negatív viszonylatban értelmezték azt. A megkérdezett magyarok 85 százaléka ezzel szemben olyan konkrét választ adott a kérdésre, mint pl. Felső-Magyarország, vagy egyszerűen a „saját hazám”.
Hasonló eredményeket mutatott a „tót” kifejezés is, a szlovák válaszadók közel két harmada egyáltalán nem ismeri a kifejezést, és csak a megkérdezettek egy ötöde azonosította a jelentését a szlovákkal. A megkérdezettek mintegy 8 százaléka vélekedett úgy, hogy a”tót” kifejezés a szlovákokra nézve sértő jelentéstartalmú.
A felmérés részét képezte az a kérdés is, hogy mióta élnek magyarok a jelenlegi Szlovákia területén, s hogy mióta lehet szlovák nemzetről beszélni. A válaszok azt mutatják, hogy a szlovákok számára nem egyértelmű a magyarok őshonossága ezen a területen.
A megkérdezett szlovákok csupán alig több mint egy negyede köti a magyarok megjelenését a mai Szlovákia területén a honfoglalás korához vagy az azt megelőző időkhöz. A szlovákok 15 százaléka úgy véli, hogy a magyarok a török megszállás korában jelentek meg ezen a területen, további 25 százalékuk pedig azt gondolja, hogy még később, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 7 százalékuk pedig Trianon utánra teszi a magyarok megjelenését a mai Szlovákia területén.
Megosztott a szlovák köztudat azt illetően is, hogy mióta lehet szlovák nemzetről beszélni. A válaszadók negyven százaléka ugyanis a morva vagy még korábbi időktől, az első szláv törzsi fejedelemségektől számítja a szlovák nemzet létezését, körülbelül egy harmaduk viszont csupán a modern nemzeti mozgalmak korszakától, azaz a 19. századtól vagy Csehszlovákia megalakulásától.
Felvidék.ma
