Budapesten, a Magyarság Házában november 12-én kezdődött el a Kárpát-medencei Magyar Szórvány Napja című konferencia, melyet Répás Zuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója nyitott meg.
Tavaly a Magyar Állandó Értekezlet szórvány-szakbizottsága kezdeményezésére november 15-e a szórványban élő kárpát-medencei magyarok napja lett. Ehhez kapcsolódik a Magyarok Házában ma megrendezésre kerülő esemény is.
A helyettes államtitkár asszony a Magyarság Házában elmondott megnyitó beszédében a szórványban élő magyarokat – mint nemzetünk legnehezebb sorban élő tagjait – a „nemzet határának és végvárainak” nevezte, közösségeik megtartását pedig mindannyiunk számára fontos feladatnak. Okfejtése világos: ha e „végvárak” elvesznek és a szórvány közösségek eltűnnek, azzal nemzetünk határai is bizony beljebb szorulnak. A folyamat pedig ismétli magát, hiszen ami korábban tömb volt, abból szórványok alakulnak majd ki. Világos tehát, miért közös érdekünk a szórványmagyarság védelme és támogatása. Répás Zuzsanna beszédében felsorolt néhány konkrét intézkedést is, melyet a kormány mindezek érdekében az elmúlt években már megtett, így példaként hozta fel a csángó oktatási program fejlesztését, a délvidéki beiskolázási programot vagy akár az iskolabusz programot.
Az erdélyi Diaszpóra Alapítvány képviseletében Vetési László szórványkutató szerint a szórvánnyal kapcsolatban a baj nagyobb, mint gondolnánk: az értékmentés immáron rendkívül sürgőssé vált, a lemorzsolódás ugyanis drámai mértékű. A szakértő által felhozott példa szerint a kétszáznál kisebb lélekszámú szórványközösségek két évtizedenként felével vagy negyedével csökkennek. Az asszimiláció egyértelmű nyomokat hagy ezeken a közösségeken. Vetési László a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban több pontot is érintett. Egyrészt történelmi tettként értékelte a magyar állampolgárság kiterjesztését a határon túli magyarokra, melynek hatásait fontos lenne szakmai vizsgálat tárgyává tenni. A szórványprogramokat illetően az oktatás erősítése – benne a bentlakásos többfunkciós intézményekkel – az első számú prioritás.
Bodó Barna, a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága társelnöke kiemelte, a jelentősebb városokban Székelyföldön a magyarság száma nő, ugyanakkor például Temesváron több mint 30 százalékos a csökkenés. Arad, Máramaros megyében szintén csökkenés tapasztalható – jelezte. Hozzátette: a szórványprogramoknál a folyamatosság és kiszámíthatóság a meghatározó.
A konferencia témái között szerepelt a szórványstratégiák, a szórványoktatás, az asszimilációs folyamatok és a megmaradás kérdése a Kárpát-medencében. A konferenciát kísérő eseményként a csángó magyarság életét bemutató fotókiállítás is nyílt. A szakmai konferencián Felvidéket Ladányi Lajos, a Zoboraljai Kht. vezetője, valamint Gyurgyík László szociológus, a komáromi Selye János Egyetem oktatója képviselte. De a Kárpát-medence valamennyi magyarok által lakott területről érkeztek szakemberek: Erdélyből Vetési Laszló (Diaszpóra Alapítvány), Vajdaságból Joó-Horti Livia (Magyar Nemzeti Tanács), Orosz Ildikó (Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség). Előadott továbbá: Kalapis Stojan atya (Muzslyai Emmausz Kollegium, előadásának címe: Szórványkollégium – megmaradás), Kovács Attila (Etnikai Kutatóintezet, előadásának címe: Magyarul Szlovéniában), Papp Z. Attila (MTA TK Kisebbségkutató Intézet, előadásának címe: A szórványoktatás néhány jellemzője empirikus kutatások fényében), Ferenc Viktoria (Nemzetpolitikai Kutatóintezet, előadásának címe: Iskolaválasztás szórványban), valamint Erdei Ildikó (Bartók Béla Elméleti Liceum, előadásának címe: Magyar nyelvi programok Temes megyében).
A pénteki Magyar Szórvány Napja alkalmából egyébként Kárpát-medence szerte további rendezvényeket tartanak a külhoni magyar szervezetek. Erdélyben az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács faültetéssel kívánja felhívni a figyelmet a magyar szórványközösségekre: mintegy ötven településen ültetnek majd fát – s amint Toró T. Tibor EMNP-elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, évről évre meg fogják majd nézni a nemzethatárokon elültetett fákat. Toró szerint ugyanis a szórványközösségek egyben a nemzet határait is jelzik, ezért kell odafigyelni a “határőrökre”.
Felvidéken szakmai konferencia és kerekasztal-beszélgetés foglalkozik majd a szórvány kérdésével. A “Beletörődünk…? Avagy szükségünk van-e szórványstratégiára” címet viselő rendezvényt a Zoboralji Kulturális és Információs Központ és a Kersék János Kör szervezi, a meghívottak között pedig több felvidéki szakmai, civil és politikai szervezet is szerepel. Így képviselteti magát a Csemadok, az MKP, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, Szövetség a Közös Célokért társulás, a Szülőföldön Magyarul Társulás, valamint a VIA NOVA ICS. A szakmai konferencia – mely november 16-án szombaton, 9 órakor kezdődik Alsóbodokon a Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola multifunkciós épületében – három fő téma köré épül: az anyanyelvi oktatás, az anyanyelvi kultúra és a szórvány-tömb kapcsolat.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a Magyar Szórvány Napja alkalmából rendezett eseményre.
szd/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35932,33437,33421,26723,26706″}
