A kassai Szt. Gellért Pasztorációs Központban április 14-én szép számú közönség előtt Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyarország Barátai Alapítvány (MBA) elnöke tartott előadást.
Gyüre Lajos nyugalmazott tanár köszöntötte a résztvevőket és Bárány János nyugalmazott tanár ismertette a vendég tudományos működését. Többek között elmondta, egy új agyműködési modellt tett közzé, majd ismertette tiszteletre méltóan szerteágazó tudományos és társadalmi tevékenységét.
Vizi E. Szilveszter a Sacre Coeur iskolájába járt. Ebben a leányiskolába 4 fiút vettek föl azért, mert ministrálni akkor a lányoknak nem lehetett. A jezsuiták nevelték. Az orvosi egyetemet Pécsett majd Budapesten végezte. Az egész világot becsavarogta, mint igazi peregrinus diák. Oxfordban is tanult. A családját nem engedték ki, azt túszul otthon tartották. Azért szólt tanulmányairól, mert ennek köszönheti karrierjét.
Rátérve a MBA tevékenységére, azzal indokolta létrehozását, hogy Magyarország jó hírét terjesszék a világban és segíteni kívánják a magyarságot a Kárpát-medencében. A professzor a Bethlen Gábor Alapnak (BGA) is elnöke és ebben a minőségben segíti a határon túli magyarokat. Ők vezették be azt a programot, mely kötelezi az iskolákat, hogy határon túlra látogassanak. A fiatalok döbbenjenek rá, ott is magyarok élnek. Ha erre korábban került volna sor, akkor nem lett volna a 2004. december 5-i szörnyű szavazás.
Küldetésük segíteni a magyarokat a 21. században. Ezért hozták létre a világban élő tehetséges és sikeres magyarok alapítványát, az MBA-t. A BGA a magyar költségvetésből részesül, alapítványuk viszont egy fillért sem igényel a kormánytól. A világban élő olyan sikeres magyarok tagjai ennek az alapítványnak, mint Lajtha László zeneszerző, népzenekutató fia, Ábel. A holokauszt túlélő doktor az amerikai elnökök házi orvosa és több hollywoodi színészé is. Gulyás Balázs neurobiológus Svédországban dolgozik. Marton Éva a hamburgi operaház magánénekese, Granasztói György történész Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója. Továbbá George Pataki, New York állam 53. kormányzója, Oláh György Nobel-díjas vegyész, Oplatka András pedig a Neue Zürcher Zeitung tudósítója. Andrássy Gyula a Budapesti Német Egyetem oktatója, a marosvásárhelyi származású Módy István egy amerikai agykutató, valamint tanszékvezető tanár. Ismeretes még B. Nagy János vegyész-professzor, feltaláló Belgiumból és báró Lámfalussy Sándor, a leideni Katolikus Egyetem professzora. Az euró „atyja”, sir Radda György bencés, Vizi E. Szilveszter diáktársa, a világ egyik legjelentősebb tudománypolitikusának tartott biokémikusa a szingapúri kormány kutatásfejlesztési stratégiájának előkészítője, báró Gelsey Vilmos brit közgazdász és bankár, Fodor István Széchenyi-díjas villamosmérnök, az Ericsson magyarországi cégének alapítója és a világhírű Paszternák Alfréd szülészorvos – holokauszt-túlélő és felesége. (Kertész Imre volt lágertársa.) Sok tehetséges magyar mellett angolok és németek is tagjai az Alapítványnak, akiket az elnök szintén fölsorolt.
„Mi sokat adtunk a világnak sok magyar tudós, zeneszerző járult hozzá a világ fejlődéséhez.” – mondotta az előadó. – Márai Sándor naplójában írja, hogy a nemzet az tulajdonképpen kultúra és anyanyelv. A magyarok hozzájárulása lényegesen nagyobb, létszámunknál, gazdasági súlyunknál.
Egyik céljuk a tudomány és kultúra eredményeit a politika számára hozzáférhetővé tenni. Nem mindegy, a hatalom hogyan fogadja be a tudományt. Mert minden a tudomány és tudósok eredménye, de nem a tudós lesz milliárdos! – szögezte le némi malíciával.
Az emberi gondolatnak értéke van már évszázadok óta. Hatalmas lehetőségekkel bír. A technológia exponenciálisan fejlődött, az erkölcs tán lineárisan. Így szétnyílt az olló. A kettő egyre jobban eltávolodott egymástól. Mi a probléma? Az erkölcs genetikailag nem öröklődik. Újra és újra kell azt tanítani, a fiatalokat nevelni kell. A technika az megmarad. A tudást el lehet olvasni. Az újabb nemzedék kezébe veszi a pisztolyt, vagy atombombát, amit készen kap.
A 21 sz.-ban a jövő stratégiáját kell nyújtania. Így szükség van nemzetstratégiára. A BGA templomokat hoz rendbe, óvodát, iskolát finanszíroz, tankönyveket ad ki, egyetemeket, főiskolákat támogat. Az erdélyi Sapientia Egyetem a magyar kormány 100%-os támogatásával működik. A révkomáromi Selye Egyetem hosszú szülés volt. Hihetetlenül fontos szerepet játszik. Óriási probléma, hogy a felvidéki magyarok körében a főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya sokkal alacsonyabb a szlovákokénál. Ez egy őrület! Nagyon fontos a műveltség.
2007-ben két felmérés készült. Mindkettő azt mutatta ki, hogy a magyar emberek elsősorban a Magyar Tudományos Akadémiában bíznak. A második helyen az Alkotmánybíróság áll, a harmadik helyen az Európai Bizottság. Ezt követi az államfő. A kormány csak a 18. helyen szerepelt a Medián felmérésében. Magyarországon még mindig van értéke a tudósnak. Amerikában csak a pénzcsinálóknak. Pénzcsinálásból lehet fejlődés? Nem. „Ezért állítom, ha a Kárpát-medencei magyarság szellemileg felzárkózik, van esélye!”
Nem rendkívüli a világban, ha egy nyelvet, kultúrát támogatnak, terjesztenek. A Goethe Intézet feladata ugyanúgy, mint a Frankofónia Nemzetközi Szervezetéé. Ez utóbbi államok értekezlete. A német, illetve a francia nyelv és kultúra terjesztését, népszerűsítését hivatottak végezni. Ez eddig Magyarországon nem volt. Azért hozták létre alapítványukat. Ebben nincs állami pénz. Rájuk nem lehet mondani, hogy a politikával függő viszonyban vannak, tehát ők bármit mondhatnak.
Quo vadis magyar nemzet?
Az előadó a vatikáni múzeum egyik képének részletét vetített ki. Platón kezében a filozófiával Arisztotelész az etikával áll. Egyikük az égre, másikuk a földre mutat. Így érzékeltette, a tudományban az etika fontosságát. Szent Ágoston a dogmát és az észérveket kívánta összebékíteni. A modern értékrend nélküli gazdaságot erre az értékrendre kell átállítani. Ez a szemlélet ugyanis tagad minden egyebet, ami nem az anyagiakkal van összefüggésben. Az erkölcsöt újra és újra a tudományban és alkalmazásában érvényesíteni kell. A tudomány használatát törvényhozással kell korlátozni. A kutatás szabad, de mire használjuk fel ezt a tudást, az már más kérdés. A Guttenberg-galaxis robbanást hozott, ezt követte a közmédia és a tudás demokráciája. Az emberi agy képes megmagyarázni a világot. A megismerést követi a tapasztalás, ezt meg a megértés. Jött a kísérletezés, az ipari forradalom, majd a digitális technológia. Ez is a tudás demokráciája. „Mi azt akarjuk, hogy ez minden magyar számára hozzáférhető legyen.”
Az ember képes elpusztítani önmagát. Legalább 20 ország kezében van atombomba. A tudomány jóra és rosszra is felhasználható. Ez hit és tudás kérdése. A Fides et ratio (Hit és ész) pápai enciklikára hivatkozott. Az észérvek mellett a hitnek fontos szerepe van. Hiszek abban, amit csinálok, és ezt elhiszem másokra vonatkozóan. Vizi E. Szilveszter úgy vélte, ez független az istenhittől. Széchenyi azt mondta, Sokan azt gondolják: „Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: – lesz!” A magyar anyanyelv a ragasztóanyag.
Majd az eszmecsere következett, melyben elhangzott, Nyugaton 3000 magyar egyetemi tanár működik. Viszont az előadó azt is mondta, a Felvidékkel kapcsolatban nem optimista. A kettős állampolgárság ügyében Bauer Győzővel, az MTA külső tagjával egyeztetett. Az MTA-nak van kolozsvári területi bizottsága, melyet a magyar költségvetés tart fenn. Előkészítette a pozsonyit is, de végül az Somorján jött létre. Az EU-val kapcsolatban elmondta, soha nem tudtunk ilyen korlátlanul utazni. „Emlékeznek? Mosolyognak. Ez már önmagában válasz a kérdésemre.”
Agyunkat, a gondolkodás eszközét kevéssé ismerjük. Rettenetesen fontos az iskola. A legfontosabbat kell elsajátítanunk, hogyan kell gondolkodni.
Egy felszólaló azt firtatta, van-e magyar gondolkodás? Van! – volt a válasz. – Teller Ede mondotta, erkölcs tudomány nélkül olyan, mint a hajó iránytű nélkül és a magyar nyelv szerepét is méltatta.
Máté László figyelmeztetett, ma már 14-15 millió magyarról beszélni ne lehet, ahogy az előadó tette. Szlovákiában 20 év alatt 120.000-el lettünk kevesebben. Lassan az országhatár etnikai határrá változik. A nagy kérdés, hogyan lehet visszaadni az önbizalmat, melyet a 20. sz.-i mohácsok miatt veszítettünk el.
Az előadó elismerte, a kialakult helyzetért elsősorban az anyaország a bűnös. Igen, nem csak 45 évet, hanem hatvanat veszítettünk. 1948 után Magyarországon internacionalisták jutottak hatalomra, Romániában és Csehszlovákiában kommunista nacionalisták. Ez hatalmas különbség. Ma viszont külföldön hangoztatja, megengedhetetlen a magyar kultúra terjesztését nacionalizmusnak felfogni. A cél, Magyarország legyen példaértékű állam. A világ sajtójában sok badarságot írnak az országról. A Le Monde egy Petőfi-szobor fényképe alá azt írta, hogy Horthy-szobrot avattak. Hetekig tartott, míg végül a 32. oldalon lehozták a helyreigazítást.
Azt a véleményt is elfogadta, hogy a magyar kormányoknak kell átvenni a teljes iskolarendszert az óvodától az egyetemig.
Azt is hangsúlyozta, Európát és Észak Amerikát a keresztyénség tette naggyá. Az iszlám azt hirdeti, a természet maga az Isten, a keresztyénség viszont, hogy Isten teremtette a világot, tehát az kutatható, megismerhető. Ez óriási különbség.
Zavartan és hiányérzettel távoztam a rendezvény végén. Másnap alkalmam volt négy barátommal megvitatni ezt az előadást. Elemezve az elhangzottakat, egyrészt zavarólag hatott, hogy az előadó az etika és istenhit viszonyát nem tette egyértelművé, másrészt számos híres embert mutatott be, levetített különböző rendezvényekről készült fényképet, de Alapítványuk tevékenységéről vajmi kevés konkrétum hangzott el. A fogadások és találkozások sok pénzbe kerülnek. A különböző alapítványok önfenntartási költségei is szép summát emésztenek föl, amit esetleg hasznosabban lehetne fölhasználni. Voltaképpen nem tudtuk meg, az MBA milyen támogatásokat nyújtott eddig a kisebbségben élő magyaroknak és mire számíthatunk a jövőben. Azután sem lettem okosabb, hogy megnéztem honlapjukat.
Néhány említett személyiség nemzetközi befolyásával kapcsolatosan is szkeptikusnak kellett lennem, azt nem láthattam annyira fajsúlyosnak. Bár így lenne! Az is szép, hogy az MBA nem függ kormányzati támogatástól és így szabadon nyilváníthatja ki véleményét, ám Vizi E. Szilveszter a BGA elnöke is, mely függ a kormánytól. Így lehetetlen szétválasztani, hogy mikor nyilatkozik független személyiségként és mikor függő elnökként. Egy személyen belül az egyik elnöknek figyelemmel kell lennie a másikra. Teller Edének, mint pozitív példának emlegetése bizony felemás érzéseket váltott ki az emberből, főleg a tudomány és erkölcs viszonyának vonatkozásában. Részese volt az atombomba kifejlesztésének, melyet a második világháború végén bevetettek, százezrek pusztulását okozva.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43729″}
