Az egészségügy finanszírozásából vonna el forrásokat Robert Fico kormánya annak érdekében, hogy kevesebb legyen a szegény ember Szlovákiában. Tételesen: a minimálbért egyáltalán nem terhelné meg egészségügyi járulékkal, így a bruttó 380 eurós összeg nettóban egy euróval többet tenne ki, mint a statisztikai szegénységi szint.
Hurrá! Épp a napokban vitatkoznak azon gazdasági szakértők és szociológusok, hogy hová tűnt a rendszerből 60-ezer szegény nyugdíjas… Mert ezt is statisztikai adatnak tekintik, amelyet a makrogazdasági mutatóknak köszönhetően ért el az ország, miközben a kisnyugdíjas háztartások mikrogazdasági környezetben élnek és virulnak, egyre jobban. Idén ugyanis – a negatív pénzromlásnak köszönhetően – az átlagos nyugdíjak relatíve többet érnek úgy általában. (Nyugdíjas fogyasztói kosár még nincs, ezért lehet arra hivatkozni, hogy a havi 391 eurós átlagos nyugdíjból jobban él a nyugdíjas, mivel neki nem kell jelzáloghitelt törlesztenie… Igen, ilyen érveket is olvasni egyes szakértő gazdasági elemzők szájából.)
De vissza a minimálbérekhez és alacsony keresetekhez! Sokat spórolhat meg a munkáltató, ha a minimálbéren dolgozók után nem kell egészségügyi járulékot fizetnie. Sőt a 380-tól 494 eurós bérig terjedő sávban is csak csökkentett egészségbiztosítási díjat kell leperkálni. Hogy állambácsi átveszi-e saját biztosítottjai körébe az ilyen „függő munkaviszonyban foglalkoztatott egyéneket”, arról még nem folyik eszmecsere. Gondolom, ha megteszi, legfeljebb azt a havi kb. 30 eurót fizeti majd utánuk, mint a jelenlegi biztosítottjai után. S ettől biztosan több pénze lesz az egészségügyi ellátó rendszernek. Minden bizonnyal ki fogja tudni fizetni az államkassza az állami kórházak fennálló közel 105 millió eurós járuléktartozását a Szociális Biztosítónak, meg a többi adósságot is, amit a szolgáltatók felé felhalmoztak.
Lehet persze, hogy a kiskeresetű alkalmazottak járulékelengedése csak burkolt jelzése az egészségügyi ellátórendszer megváltoztatásának. Nem titok, hogy a kormány és a miniszter asszony új pozsonyi egyetemi kórház felépítéséről tárgyal meghívott résztvevőkkel, amit az államkassza a PPP-konstrukciós autósztrádákhoz hasonlóan finanszírozna közpénzből. Vagyis: lízingelt kórház épülne, melyben az állami egyetemi kórház csak bérlő lenne.
A miniszter asszony az üzleti szférából került a bársonyszékbe, múltja a legerősebb pénzügyi csoportok egyikéhez köti a Dôvera biztosítón keresztül, tudja hát, hogyan lehet nyereséget termelni az egészségügyben. És feltehetőleg a kormányban ülő sok (korábbi) üzletember is tisztában van azzal, hogy a szegények számának drasztikus csökkentését követően nagyvonalúbban lehet majd kidolgozni a járulékfizetés fejében nyújtott alapellátás rendszerét is. Mert ha kevesebb a szegény, akit mentesíteni kellene az egészségügyi ellátásban előbb-utóbb kivetésre kerülő önrész befizetése alól, nem biztos, hogy rosszabbul jár az egészségbiztosítási rendszer, ha a kiskeresetűek most járulékmentességet kapnak.
Két legyet üthetnek így egy csapásra. Aki nem szegény, nincs anyagi szükséghelyzetben, nem jár neki gyógyszerár-kompenzáció (lásd: 60-ezerrel kevesebb szegény nyugdíjas); de ha vizitdíjat, kórházi napidíjat, egyes kezelések fejében kötelező önrészt írnak elő, akkor sem fog kivétel vonatkozni rájuk.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a minimálbéren dolgozók az új elképzelés fejében kikerülnek az anyagi szükséghelyzetben élők kategóriájából, amivel az államkassza a szociális kiadásokon is tetemes összeget takaríthat meg. Ez pedig segít a költségvetési hiány féken tartásában is… Tehát ősszel, amikor beindul a parlamentben a költségvetés-gyártási hajrá, jó lesz odafigyelni a történésekre, s nem csupán a helyi önkormányzati választások miatti csetepatékkal szöszmötölni.
Ngyr, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47692,47235,47094,44142,43507″}
