A karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól veszi kezdetét az advent időszaka. Az advent első vasárnapja a karácsonyi ünnepkör kezdő napja is, mely vízkeresztig tart. Egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Az advent Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal veszi kezdetét. Eredete a negyedik századig nyúlik vissza, amikor is VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát.
Maga a szó eljövetelt jelent, a latin adventus Domini (az Úr eljövetele) kifejezésből származik. Több magyarlakta régióban kisböjtnek is nevezik ezt az időszakot.
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét ún. roratét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás. A szentmisén visszaidézik a népek vágyódását.
„Advent idején már a kis Jézus születésére koncentrálunk. A világ ekkor várakozik. Isten szavát hittel fogadta a hívő emberiség, ezt jelképezi majd az első gyertya is az adventi koszorún” – fogalmazott György Ferenc, az ipolybalogi plébános. Mint a Felvidék.ma-nak elmondta, a második vasárnap a zsidó nép reményét szimbolizálja. Míg a harmadik vasárnap egy személyre koncentrálódik, a Szűzanya örömét jelképezi. A negyedik vasárnap a minden ember válasza, szeretete. „Befogadjuk Isten szeretetét, kegyelemben készítjük fel szívünket, ez a szeretet vasárnapja. Bűntelen szívvel készülünk a karácsonyra.” – magyarázta a részleteket.
Az első adventi vasárnapot megelőző szombat esti szentmisén kerül sor az adventi koszorúk megáldására. Az időszak a közös imádkozás ideje is, ennek közösségépítő ereje is van mai rohanó világunkban – fogalmazott a Szent Korona hitelesített másolatának ipolybalogi őrzője. „Várakozás reménye teszi csodálatossá az adventet. Egész életünk egy advent, hiszen földi létünkben várakozunk az öröklétre” – mondta végezetül.
A református egyházban szintén meg található volt a roraté, ez a szokás a 19. század folyamán fokozatosan elhalványult. Mint Izsmán Jónás ipolysági református lelkész megjegyezte, adventi családi áhítatokat tartanak. Az Úr asztalán úrvacsoraosztáskor nagy réz gyertyatartókban gyertyákat égettek, ezzel téve ünnepélyessé az adventot.
Lőrincz Aranka Sarolta népművelő a Felvidék.ma-nak elmondta: ez az elcsendesedés ideje, ilyenkor nem tartottak mulatságokat, ez a tollfosztás, kukoricamorzsolás időszaka. „Palóc vidéken rengeteg népszokás fűződik hozzá, mára azonban sajnos legtöbbjük kihalt” – hangsúlyozta. Legismertebb a Szent András napi jóslás, amikor a leányok apjuk nadrágját a párnájuk alá tették, s amilyen nevű férfiúról álmodtak, úgy tartották, olyan nevű lesz a férjük. Szokásos volt különféle termésjóslást is végezni.
Szent Luca napja gonosztévő nap volt. Az Ipoly mentén is élt ama szokás, hogy e napon a háziasszonyok nem végezhettek házi munkát, jelezte az ipolybalogi népművelő. „Némi változtatással napjainkban is él a szentcsalád-járás kilencede, mely december 15-től szentestéig tart. Templomban megszentelték a Szentcsalád képét, majd a képpel minden este más családnál gyűltek össze a falubeliek. A szentcsalád-járás részvevői elmondták az örvendetes rózsafűzért és az ehhez kapcsolódó imádságokat” – mesélte Lőrincz Aranka.
Korábban szokás volt a böjt tartása, ehhez kapcsolódott az elcsendesedés is. A böjtölés hagyománya a 20. század során tűnt el.
Ma is élő és közkedvelt hagyomány az adventi koszorú készítése. Ez az újabb szokások közé tartozik, a 19. század első harmadában készítették az első koszorút Németországban. Napjainkban négy gyertya található rajta. A katolikus körökben a gyertya színe a lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó rózsaszínt. A gyertyákat vasárnap esténként gyújtják meg, a számuk növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.
Még újabb szokás az adventi naptár megszületése, megjelenése 1900 környékére tehető. Szintén Németországból ered.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
