Az állam és az egyház pénzügyi szétválását kezdeményezné az az aláírásgyűjtési akció, amelyet az új Skok pártot alapító Juraj Miškov parlamenti képviselő indít hamarosan. A párt célja az aláírásgyűjtéssel azonban nem népszavazás kiírása a kérdésben, társadalmi támogatást szeretne csupán a törvényjavaslat előterjesztéséhez.
Miškovval együtt egy olyan további parlamenti képviselő, Daniel Krajcer is részt vesz az új párt alapításában, aki az egyház és az állam pénzügyi szétválásának kérdését még kulturális miniszterként megnyitotta, ellenzéki képviselőként pedig korábban ennek konkrét modelljét is bemutatta.
„Korábban jeleztem, hogy megpróbálok ennek a kérdésnek platformot teremteni a parlamentben, ami iránt több képviselő is érdeklődést mutatott. Szeretnék minél szélesebb teret kialakítani a vitára” – jelentette ki Krajcer a SITA hírügynökségnek, hozzáfűzve, hogy a platform létrehozásán kívül további tevékenységeket is tervez. Mint mondta, a platform létrehozására például Richard Vašečka (OĽaNO) és Jozef Mikloško (KDH) parlamenti képviselők is érdeklődést mutattak.
Tavaly októberben Krajcer valamennyi parlamenti klub elnökét meghívta az egyház és az állam szétválásáról szóló beszélgetésre. „Az egyház és az állam szétválásának modelljét a legjelentősebb egyházak képviselőinek már bemutattuk. A találkozókat most már szakmai szinten kell tovább folytatni, hasonlóképpen a civil szervezetek képviselőivel is” – jelentette ki még tavaly októberben Krajcer. A volt kulturális miniszternek azonban meggyőződése, hogy a témához szélesebb társadalmi és politikai támogatást kell szerezni.
Krajcer tavaly májusban még a NOVA tagjaként azzal állt elő, hogy vitát kell kezdeményezni az egyházak és a polgári társadalom független finanszírozási modelljéről. Akkor azt javasolta, hogy valamennyi adófizető polgár adóalapjának egy százalékát saját megfontolás alapján az egyházaknak és a civil szervezeteknek adhassa. A javaslat szerint az adófizető a szóban forgó összeget több szubjektum közt is feloszthatta volna. A modell nem növelte volna az adófizető adókötelezettségeit. Krajcer javaslata szerint amennyiben az adófizető nem dönti el, hogy kinek utalja az egy százalékát, az automatikusan az alapítandó Kulturális Örökségi Helyreállítási Alapjába vándorolt volna.
Az egyház és a vallási közösségek új finanszírozási rendszerére való zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében Krajcer javaslata tízéves átmeneti időszakkal számol, amely során az egyházaknak kiegyenlítenék az egyszázalékos felajánlások hozama és az állami költségvetésből kapott támogatás közötti esetleges különbözetet. Öt év elteltével a kiegyenlítés fokozatosan csökkenne. Krajcer szerint így nem kerülhetnének az egyházak anyagilag hátrányba abban az átmeneti időszakban, amíg az adófizetők megszokják az új támogatási modellt.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51322″}
