Szlovákia a passzív infrastruktúra atlaszára tízszer többet költene, mint amennyit Csehország tervez kifizetni egy hasonló jellegű anyagért.
Ján Počiatek (Smer-SD) vezette közlekedésügyi minisztérium Szlovákia passzív infrastruktúra atlaszára tízszer többet költene, mint amennyit Csehország tervez kifizetni egy hasonló jellegű anyagért.
A passzív infrastruktúra atlaszra meghirdetett tender befutója a Slovak Telekom lehet, azt még nem tudni, milyen ajánlatot tettek. A közlekedésügyi minisztérium előzetesen 48 millió euróra becsülte a ráfordításokat. Csehországban a döntést egy hasonló jellegű tenderben elnapolták, az általuk tervezett költségek csak töredékét képezik a Szlovákiában tervezettnek.
A passzív infrastruktúra atlasza összegzi az adatokat azokról a hálózati vezetékekről, építkezésekről, autópályákról, vasutakról vagy más infrastruktúráról, amelyekben viszonylag olcsón vezethető az internet.
A tervezett információs rendszer költséget, munkát és időt spórolhat meg az atlasz használóinak.
Az felhasználóknak például megtudhatnák, hogy hol lesznek útbontások, karbantartások és más építkezési munkák, ezzel egyidejűleg az internetes kábelt is behúzhatnák az adott területen. A rendszer beállításától függően az is megtudható lenne, hogy merre van kiépítve a konkurencia hálózata, hol mi osztható meg, illetve hol helyezhető el saját vezeték. Így gyorsabban, és mindenekelőtt olcsóbban kiterjeszthető a nagy sebességű internet-hozzáférés.
Ebből az átlagember csak keveset láthat majd, legfeljebb annyit, hogy hol milyen a lefedettség, amit már a google-n keresztül is könnyen megtudhat. A minisztérium állítása szerint, mindezt Brüsszel igényelte, azzal a céllal, hogy kiderüljön, hol építhető ki olcsón a nagy sebességű internet.
Az EU célja, hogy 100 százalékos lefedettséget érjünk el 30 Mbit/s sebességű internettel, és előirányozza, hogy létrehozzák annak feltételeit, hogy az európai háztartások legalább 50%-a 100 Mbit/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkezhessen.
DenníkN, SZL, Gazdaság.sk/Felvidék.ma
Fotó: TASR
