58457

Karol Mitríknek az Állami Számvevőszék (NKÚ) vezetői posztjára történő jelölése nem volt olyan komoly ügy, mint a KDH és a Most-Híd részéről a Smer támogatása az alkotmány módosításánál. Mindezt Pavol Frešo, az SDKÚ-DS vezetője nyilatkozta, aki az ellenzék részéről egyedüliként javasolta Mitríket, akit aztán májusban a Smer-SD titkos szavazással a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal vezetőjévé választott.

„Karol Mitrík a KDH és az SDKÚ alapítója, a titkosszolgálat volt vezetője, s mint ilyen, bírta mindazon urak bizalmát, akik most kritizálják. Egyszeriben nem megfelelő? Miért? Csak azért, mert nem megfelelő párt javasolta? Kész vagyok ezért vállalni a bírálatokat és a felelősséget, de mindennek nagyon kevés köze van az alapvető értékekhez, ez csak egy személyi döntés. Az alkotmánymódosítás összehasonlíthatatlanul fontosabb, mint egy személyi kérdés eldöntése” – mondta a TASR hírügynökségnek Frešo. Az NKÚ ráadásul szerinte egy olyan intézmény, amely kizárólag a törvényeknek megfelelően működik. „Ott világosan meg van határozva, ki, mit tehet. A nyomásgyakorlás egyes ügyek kivizsgálására lényegesen háttérbe szorul. Ott több a megkötés, mint a bíróság elnökének az esetében” – vélekedett.

Mitrík Frešo szerint hasonló profilú személyiség, mint a cseh, a magyar, a lengyel vagy a francia legfelsőbb ellenőrző hivatal elnöke. „A választás a szakmaiság szempontjából teljesen legitim volt. Az ellenzéki partnerek azért változtatták meg Mitríkkel kapcsolatos álláspontjukat, mert Robert Fico megfelelő jelöltnek tartotta. Ez ebben az országban elegendő ahhoz, hogy az az ember, akiben húsz évig megbíztak, egyszeriben elfogadhatatlanná váljon számukra” – fejtegette.

Az ellenzék hatvan képviselőjének jelöltje a májusi választások során Maroš Žilinka ügyész volt. „Ők viszont meg sem próbáltak tárgyalni, valamiféle egyességre jutni. Žilinka úr kiváló ügyész lehet, de én nem találtam az uniós országok között egyet sem, ahol egy korábbi ügyészt választottak volna erre a posztra. Az NKÚ főnöke nem arra van, hogy bármely politikai párt afféle népi komisszárja legyen, akinek elég odatelefonálni és ő elbánik az ellenféllel. Maroš Žilinkát soha nem választották volna meg” – állítja Frešo.

Amikor Iveta Radičová kormányzásának idején Stanislav Janiš, az SDKÚ-DS képviselője a koalíció elutasító hozzáállása ellenére Dobroslav Trnkát javasolta főügyészének, Frešo ezt úgy kommentálta, hogy erre nincs észszerű magyarázat. Ő is feltette a kérdést, vajon kinek az utasítására tette ezt Janiš. Ennek az esetnek a Mitrík jelöléséhez való hasonlítását azonban Frešo elutasítja. „A különbség az, hogy az SDKÚ-DS pártnak abban az időben saját jelöltje volt Ján Hrivnák személyében a főügyészi posztra. S ugyanúgy saját jelöltje volt a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal esetében is. Ez tehát nem az a helyzet volt,ahol bárki is a párt döntése nélkül cselekedett volna. Az viszont igaz, hogy nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnem a magyarázatra”- tette hozzá Frešo.

NZs, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53869,53832,53657,53528,53524,53437,53352″}