58554

2016 júliusától Szlovákia veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A költségek akár a 70 millió eurót is elérhetik.

A szlovák elnökség félévének témái még csak most formálódnak. Azt azonban már tudni lehet, hogy hatással lesz rá a tervezett brit népszavazás az Európai Unióban maradásról, a terrorizmus elleni harc vagy a migráció kérdése.

Ivan Korčok, a pozsonyi kormány európai tanácsbeli megbízottja szerint Szlovákia elnökségi pozícióját nem érinti majd hátrányosan a migránsválság kapcsán kialakult álláspontja. A szlovák parlament ugyanis elvből elutasítja az unióba érkező bevándorlók problémájának az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvóták általi megoldását.

A mi sikerünk az unió és a tagállamok helyzetét is befolyásolja. Nem fenyeget az a veszély, hogy Szlovákia az elnöki székben rosszabb pozícióba kerüljön a migrációhoz való viszonya miatt – szögezte le a diplomata.

A kormánynak fel kell készülnie azonban szervezési és logisztikai szempontból is, hiszen Pozsony fél év alatt mintegy húsz magas szintű és száznyolcvan munkajellegű találkozó helyszíne lesz. A pozsonyi Vigadóban tartják majd a regionális parlamentek találkozóját, melyre több mint ezer vendéget várnak.

A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására.

Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására.

A soros elnök feladatai közé tartozik a Tanács és munkacsoportjai ülései napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése.

Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2020-ig előre meghatározott érvényes sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsának megelőző, aktuális és következő soros elnökéből álló Elnöki Trojkák, vagy EU Triók követik egymást.

Magyarországnak a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol- belga-magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep.

TASR /MTI, SZL, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”58537″}