A pályázat célja az volt, hogy a legifjabb nemzedék saját maga fogalmazza meg a magyar nemzeti identitást alapvetően meghatározó történelmi eseményt. Valljon róla a rajz sajátos eszközeivel. A rajzpályázaton alsó és felső tagozatos diákok pályázhattak külön-külön.

Magyarország Kassai Főkonzulátusa a Csemadok Kassa Városi Választmányával, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével (SZMPSZ), a kassai Thália Színházzal és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen tavaly gyermekrajz-pályázatot hirdetett Az én március 15-ém címmel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére.

Az iskolák előválogatása után 18 tanintézményből 104 pályamunka érkezett. Leginkább a festést alkalmazták. A beérkezett munkákat héttagú zsűri bírálta el. Eredetileg az említett két kategóriában három-három díjat kívántak kiosztani, de a vártnál jóval több, értékes pályamunka érkezett, így végülis hat-hat nyertes alkotást díjaztak. Több különdíj is gazdára talált.

A beérkezett alkotásokból tavaly márciusban kiállítás nyílt a kassai Thália Színház konferenciatermében. Ekkor került sor a díjátadásra. A kassai kiállítás után a rajzok több galériában is megtekinthetők voltak, mint Szepsiben, Tornalján és Miskolcon.

A díjnyertes alkotásokat az említett két kategóriában a bélyi, bodrogszerdahelyi, buzitai, cakói, tornai, kassai Márai Sándor, dunaszerdahelyi Kodály Zoltán, rozsnyói Fábry Zoltán magyar tannyelvű alapiskolák és két református alapiskola, a rozsnyói és vajáni diákjai vitték el. Az értékes díjakon kívül a diákok egy egynapos miskolci kirándulást nyertek a kassai magyar főkonzulátus és Miskolc önkormányzata jóvoltából. Erre február 26-án, pénteken került sor. Hanesz Angelika, az SZMPSZ Kassai Területi Választmánya elnöke, Bitay Levente, Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja és Papp Ferenc, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális és idegenforgalmi osztályvezetője szervezte a kirándulást.

Az előrejelzés ellenére, szép, napsütéses napon érkezhettünk a Miskolchoz tartozó Diósgyőrbe, ahol megtekintettük az egykori királynék várát. Papp Ferenc fogadta a nagyjából negyven fős csoportot. Pedagógusok és hozzátartozók kísérték a 19 díjazottat. Az újjáépülő várat régi középkori bútorok másával rendezték be. A vár bejáratánál Déryné háza és Nagy Lajos király mellszobra mellett haladtunk el.

A várban megtekintettük az emeleti termeket, majd ellátogattunk a műhelybe, hol László, Nagy Lajos vitéze bemutatta a fegyvereket és sodronying készítést, mely egy, másfél hónapig is eltart és beszélt a lovagok neveléséről és felkészítéséről. Ezután meglátogattuk a vár alatti Lovagi Tornák Terét, mely a hagyományőrzést szolgálja és közösségi teret alkot. Főleg a lovas hagyományok ápolása a cél. Onnan a város központjába hajtottunk, ahol a Hermann Ottó Múzeum Papszer utcai épületében két tárlatot tekintettük meg. Pusztai Tamás régész, az intézmény igazgatója a karosi honfoglalás kori temetőről készült nagyon izgalmas és a kor színvonalán álló tárlatát mutatta be. Az interaktív kiállítás, mely az Elit alakulat nevet viseli, játékokat ajánl és a nyilván élményt jelentett a jurtában való belépés. Nem véletlen, hogy 2014-ben elnyerte az Év Kiállítása díjat. A bodrogközi Karos határában 1986-90 közötti régészeti feltárás anyagát állították ki. 1500 tárgyat. Ez a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori három temetője, melyekben 895-950 között temetkeztek. Utána még megtekintettük a Szemere Bertalan kiállítást, mely a reformkor idejének sajátos légkörét hozta hozzánk közel.

Az önkormányzat új épületének bejáratánál Kiss Gábor, a város alpolgármestere fogadott bennünket, majd a három emeletnyi magasságban lévő teraszról néztük meg az elénk táruló panorámát.

A Via Piano-ban elfogyasztott ebéd után, a Herman Ottó Múzeum főépületének alagsorában berendezett tárlatot tekintettük meg. Az ismertető szöveg szlovákul is fel van tüntetve. Az ottani lignitbányában találtak rájuk 60 méteres mélységben. A 2007-ben Bükkábrányban talált három mocsárciprust mutatja be. Ezek a fák a Pannon-tenger északi mocsaras partvidékén nőhettek. Ez az óriástó az évmilliók alatt változtatta területét, de a Kárpát-medence jelentős részét öntötte el. A miocén elején az Alpok és Kárpátok kezdődő kiemelkedése szüntette meg a Tethys-óceánal való északi kapcsolatát. Délen a Dinaridák kiemelkedése a miocén utolsó szakaszában lefolyástalan beltengerré alakította. Mintegy 9 millió évig létezett, majd fokozatosan édesvizűvé vált, kisebb tavakká esett szét és maradványai 600.000 évvel ezelőtt tűntek el.

Az óriásfák eredetileg 30-40 m magasak lehettek. A maradványok 5-6 m magas törzsek formájában maradtak ránk. Egy hét millió évvel ezelőtti mocsárciprus erdő maradványai. A miocén korban éltek (23-5,3 millió év). Külön értéket jelent, hogy nem kövesedtek meg ilyen irdatlanul hosszú időszak alatt, amikor vélhetőleg egy folyó hordalékai temették el. Így az évgyűrűk értékes adatokkal szolgálhatnak, de a maradványokat tartósítani kellett, amihez nemzetközi összefogásra volt szükség. Egy fa kiemeléskor szétesett, öt fa szétkorhadt, így csak tízet sikerült épségben megmenteni. A gond az volt, hogy ilyen korú faanyag konzerválásával kapcsolatos tapasztalatok nem léteztek. Végül a cukoroldatos tartósítást alkalmazták. Ennek során emelkedő koncentrációjú cukoroldatot alkalmaztak. Így pótolták az eltűnt cellulózt. Négy fa került a miskolci múzeumba. 2013-ban nyitották meg a tárlatot a nagyközönség számára. Ebből a célból részben a múzeum alatt két emeletnyi tárlatot hoztak létre Pannon-tenger Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tár néven, ahol bemutatják a Föld fejlődésének korszakait és egy értékes ásványkiállítás is várja a tárlatlátogatókat a fákon és egyéb más érdekességeken kívül.

A győztes diákoknak hasznos és szórakoztató időtöltést jelentett az egynapos kirándulás, mely nyilvánvalóan maradandó emlékként él majd bennük és majd visszatérnek ide, hiszen ilyen rövid idő alatt nem volt rá mód, hogy alaposabban megtekintsenek és megemésszenek mindent. Sűrűn fényképeztek is a mobiljaikkal, lesz majd mi mutogatni a többieknek az élménybeszámoló során.

Balassa Zoltán, Felvidék.ma
További fényképek a jutalomkirándulásról ITT tekinthetők meg. {iarelatednews articleid=”52436,51894″}