59195

A lévai Reviczky Házban tartotta a szokásos hónapeleji találkozóját a Lévai Magyar Asszonyok Ligája február 2-án.

A délután a megszokott módon kezdődött. Kosztolányi Magdolna, a liga elnöke megnyitotta beszámolt a hónapban rendezendő programokról. Ezután Puksa Magdolna és Kúcs Márta liga tagok szavaltak el egy-egy verset, majd Gába Zsuzsanna segítségével megemlékeztek Bartók Béláról.

A délután ezután rendhagyó módon folytatódott, ugyanis a Lévai MKP Helyi Szervezete és a Lévai Magyar Asszonyok Ligája meghívásának eleget téve a rendezvényen jelen voltak a Femine Fortis, Erős Nők szervezetének alapító tagjai közül Bauer Edit, Németh Gabriella, Neszméri Tünde és Kiss Beáta. A teljes enökségből csak Gergely Papp Adrianna és Zupkó Mária hiányzott, akik egyéb halaszthatatlan teendőik végett voltak kénytelenek lemondani személyes megjelenésükről, viszont forró üdvözletüket küldték a lévaiaknak.

A Femine Fortis azzal a céllal alakult, hogy hangsúlyozzák, hogy a nőknek helyük van a közéletben. Az egyesület fő célja olyan területekre fókuszálni, amelyek kevésbé hangsúlyosak ma, de mégis nagyon fontosak társadalmi szempontból. Éppen ezért „fontosnak tartják, hogy a politikai, gazdasági és egyéb kérdésekben határozottan állást foglaljanak, és hogy növekedjen a női vezetők száma.” –tudtuk meg Neszméri Tünde beszámolójából (mkp.sk). Természetesen a nők életében a legfontosabb, az anyaszerep is hangsúlyos kell, hogy maradjon. Éppen ezért tartották fontosnak a polgári társulás megalapítását, hogy a cselekvés útjára lépjenek.

A délutáni beszélgetés fő témája a nők szerepe a közösségünk közéleti folyamataiban. A beszélgetést a Lévai MKP Helyi Szervezetének alelnöke, Dolník Erzsébet vezette, aki miután köszöntötte a vendégeket átadta a szót Kiss Beátának, hogy mutassa be a jelenlévőknek a Femine Fortis alapító tagjait. A beszélgetés során több témát is érintettek a vendégek.
Bauer Edit
Bauer Edit, a társulás elnöke először arról beszélt, hogy miért volt fontos, hogy megalakuljon a Femine Fortis. Elmondta, hogy ma a társadalom felét nők alkotják, de ez nem látszódik a döntéshozatalban, a közéletben, ugyanis az élet ezen területein sajnos nincsenek, vagy csak minimális arányban vannak jelen. Ez azért is fájó dolog, mert más az értékrendje a nőknek – a másokon való segítés a domináns, közösségi értékek fontosak-, addig a férfiaknál ezzel szemben a hedonista értékek kerülnek előtérbe. Másképp látja a világot a férfi is és a nő is – ezért olyan dolgokban, amelyek főként nőket érintenek, fontos, hogy a nők döntsenek. Egy másik általános jelenség a társadalomban, hogy a nők nem bíznak önmagukban, nem mindig vállalnak közéleti funkciót, és sokkal nehezebb a helyzetük is a közéletben, mivel más problémákkal kell megküzdeniük a mindennapokban, mint a férfiaknak.
Statisztikai adatok szerint ma az egyetemet végzettek 60%-a nő. Hatalmas változáson mentek át a társadalmak. Ha a nőknek a társadalomban szerepük van, helyük van a döntéshozatalban is. Miért képviseljenek bennünket a férfiak, tette fel a kérdést Bauer Edit. Kifejtette, hogy ez nem a nemek közti harcról van szó, hanem arról hogy ott a helyük a döntéshozatalban, mert más az élethez való viszonyuk, és a demokrácia is csak úgy teljes, ha nem a társadalom fele dönti el, hogy merre menjen a világ.

Németh Gabriella, Pozsony megye alelnöke hozzáfűzte, hogy szeretnék összefogni a magyar lányokat, asszonyokat Felvidéken. Kifejtette, hogy a 25 éves munkatapasztalattal a háta mögött a társadalomban a nők önbecsülés- és önbizalomhiánya mellett egyfajta gazdasági függőség is kialakult, és a férfi nélkül nehezen tudnának megélni. Küldetésüknek tekintik, hogy azoknak a hölgyeknek is segítsenek talpra állni, akik valamilyen okból kifolyólag egyedül látják el a családanya szerepet.

Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a családon belüli erőszak elleni harcra, éppen ezért egy akciócsoportot alakítottak ki, hogy visszaszorítsák és felszámolják. Pozsony megyében 2 biztos lakhatást nyújtó –intézményt alakítottak ki, amely kimondottan a családon belüli erőszak áldozatait fogadja, hogy itt támogatást találjanak a gyermekeikkel. Szeretnék ezt a folyamatot folytatni, hogy minél több bántalmazott édesanyának segíthessenek. Elmondta, a család a társadalom alapsejtje. Családpolitikával a családok életét pozitív irányba szeretnék elmozdítani, hogy könnyebb legyen a családok, nyugdíjasok élete a társadalomban, könnyebb legyen a sérültek beilleszkedése.

Neszméri Tünde újságíró, Családbarát Kuratóriumi tag elmondta, hogy a családokért jöttek létre. Az esélyegyenlőség mellett is szeretnék felemelni a hangjukat, de ez nem egyenlő a nemek közötti egyenlőséggel, mivel a nőknek vannak a társadalomban olyan betöltött szerepeik, amiket a férfiak nem tudnak átvenni. De valahol emellett meg kell adni az esélyt a nőknek is, hogy a politikában, a közéletben is tevékenykedhessenek. A társulásukkal a társadalmi különbségeket próbálják árnyalni.

Kiss Beáta, a Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatónője az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondta, véleménye szerint a legnagyobb probléma a gondolkodásban való különbségekből adódik. Sokszor a nők hajlamosabbak a konfliktusok kerülésére, ugyanakkor bizonyos helyzetekben őszintébben kimondják a véleményüket. Bármilyen közéleti tevékenységről legyen is szó, a kétfajta gondolkodásmódot egyensúlyozni kell, ezért is fontos a nőknek szerepet vállalniuk, de ahhoz, hogy a nők a közéletben tisztességgel tudják végezni a feladatukat, ott kell, hogy legyen a hátuk mögött a szerető férj – a család.
A rendezvényen
A beszélgetés során szó esett az egészségügy problémáiról, a rendkívül hosszú várólistákról, magas gyógyszerárakról is. Az egészségügyben szeretnének változtatni a gyógyszerárakon- főleg a nyugdíjasok és a kismamák terheit megkönnyítve. A családtámogatásokat is szeretnék még tovább emelni. A gyermekvállalást szeretnék ösztönözni. Össztársadalmi viszonylatban, de a felvidéki magyarság számára még hatványozottabban fontosabb, létkérdés, hogy több gyermeket vállaljanak a fiatalok. A gyermekvállaláshoz fontos, hogy olyan gazdasági megélhetés legyen, ami megteremtheti a gyermekvállalás lehetőségeit. Munkahelyekre van szükség. Tény, hogy a fiatalok körében a munkanélküliség aránya még magasabb, mint a középkorosztályúak arányában. Ha ez ellen nem teszünk, akkor fiataljaink elvándorolnak.

A másik égetően fontos terület – a kisiskolák ügye is szóba került a beszélgetés során. A hölgyek egyöntetűen egyetértettek a közoktatási törvény módosításának szükségességében. A kis létszámú iskolákat meg kell őrizni – Kiss Beáta elmondta „egy község addig él, amíg iskolája van” – a kulturális életben közösség megtartó ereje van.

A Felvidéken élő nők a társadalom alapját alkotják. Elhangzott az est folyamán, hogy sajnos ma nincs magyar képviselet a parlamentben. Fontos, hogy legyen magyar képviselet, ezért március 5-én menjünk el szavazni és karikázzuk a 21 –es listán az MKP képviselőjelöltjeit. Tegyük lehetővé, hogy a felvidéki magyarok érdekeit képviselhessék a parlamentben, hogy ne nélkülünk döntsenek, rólunk, felvidéki magyarokról! Minden lévai magyar választó menjen el választani, szavazzon a magyar érdekképviseletre!

Az estébe nyúló beszélgetés végén Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke, az MKP Lévai Helyi Szervezete alelnöke támogatva a hölgyek közéleti szerepvállalását egy-egy szál virággal fejezte ki elismerését a minden körülmények közt megbízható, helytálló, felelőségteljes hölgyeknek s köszönte meg a Femine Fortis tagjainak, a Lévai Magyar Asszonyok Ligájának és Dolník Erzsébetnek, hogy ez a tanulságos, lelket melengető, hitmegtartó beszélgetés létrejöhetett Léván, a Reviczky Házban.

Kertész Csilla, Felvidék.ma