Lassan nyolc éve annak, hogy egy „Isten háta mögötti” településen nagyszabású ünnepség keretében emlékeztek meg jeles szülöttükről, az egykori főpapról, Szentiványi Ráfael kiváló püspökről. A faluból s a környékről összesereglett híveknek emlékmisét celebráltak, mely után táblát lepleztek le szülöttük tiszteletére a templom falán. Minderről az alábbi írást közöltem akkor katolikus hetilapunkban, a Reményben:

Emlékezetes napja volt a Nógrád megyei kisközségnek, Csalárnak 2008. október negyedike. A templom védőszentjének, Szent Mihálynak búcsúja előtt leplezték le bensőséges ünnepség keretében a község jeles szülöttének, Szentiványi Ráfaelnek az emléktábláját. Ezt követte a püspöki szentmise, melyet Mons. Orosch János celebrált.

Csalár, a bussai plébánia filiálisa régi település, az Ipoly folyó alacsony teraszain húzódik meg, északon és északkeleten kisebb lankák által határolva. Hajdan több kúria is állt itt, temetőjében pedig a híres repülőgép-konstruktőrnek, az első magyar pilóták egyikének, Zsélyi Aladárnak a sírja látható. A másik neves csaláriról, Szentiványi Ráfael püspökről a falu helytörténésze, Farkas Sándor szerzett nemrégiben tudomást kutatásai során. Aztán Sztyahula László egyháztörténész, a település hajdani plébánosa tárta fel részletesebben a neves egyházi személyiség életét. Kezdeményezésére állított a helybeli önkormányzat emléktáblát is a templom falán. A tábla szövegén ez olvasható: „ Csaláron született/ SZENTIVÁNYI RÁFAEL/ (1722-1783)/ aki teológiai tanulmányai elvégzése után/ 1747-től felsőludányi plébános/ 1754-től pozsonyi, 1758-tól padig esztergomi kanonok, nógrádi főesperes/ 1758-tól thenői prépost s arbei választott püspök/ 2008.10.4″. A fekete márvány emléktáblát Orosch János Pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel a nagyszámú hívősereg s az egykor itt tevékenykedett papok (Macho József, Sztyahula László), illetve a bussai plébános (Diós László) jelenlétében. 1978-tól 1982-ig egyébként maga Orosch János is plébánosa volt a községnek.

Homíliájában Sztyahula László ismertette a kiterjedt Szentiványi család leszármazottjának, Szentiványi Ráfaelnek az életútját. Szentiványi 16 évesen került a nagyszombati papneveldébe, ahol két év filozófiát és négy év teológiát tanult. Hosszabb ideig Ludányhalászi plébánosa volt, majd pozsonyi kanonokként és választott püspökként tevékenykedett. Az Esztergomi Prímási Levéltárban fennmaradt néhány dokumentumból is kiderül, hogy Szentiványi alapos tudású, az egyháztörténetben tájékozott, a pasztorációs tevékenységben kiemelkedő munkát végző egyházi személyiség volt, aki támogatta a szegényeket, szorgalmazta a templomépítést stb. Nyomtatásban fennmaradt az 1776-ban Batthány József érsek, bíboros beiktatásakor elmondott beszéde. Reméljük, Csalár lakói eme szép ünnepség után még közelebb kerülnek őseikhez és önmagukhoz, még szilárdabban ragaszkodnak majd hitükhöz és nyelvükhöz. Erre biztatta őket a püspökatya is a szentmise végén elmondott rövid beszédében.

Csáky Károly, Felvidék.ma
A szerző felvételei{iarelatednews articleid=”59622,59620,59528,59504,59484,59398,59397″}
A csalári templom Csáky Károly felvételénA táblaavatásra összegyűlt hívek Csáky Károly felvételénTáblaavatás Csáky Károly felvételénA csalári emléktábla a templom falán Csáky Károly felvételén