Címke: Csáky Károly szellemi múzeuma

Boronkay Lajos Barsfüssön született 1810. április 21-én. A politikus, Kossuth kormánybiztosa volt. Világos után sem emigrált. Elfogták és hosszú ideig raboskodott. Később házifogságra változtatták...

Ipolyság, illetve a hajdani Hont vármegye legrégibb csoportosulásai közé tartozott a nagy jelentőséggel bírt, és  igen komoly szakmai tevékenységet kifejtett gazdasági egyesület.

Az Európát is sújtó 1831-es nagy kolerajárvány Magyarországot, azon belül a történelmi Hont megyét sem kerülte el. Ennek súlyosságát növelte az ezt megelőző éhínség,...

A XIX. század utolsó felében a két impozáns sóház (a művészeti alapiskola és a volt rendőrségi épület) közti területen, az egykori sóraktár helyén kezdték...

A selmeci Úritemető 295. számú sírjában nyugszik az akadémia egykori jeles tanára, Schwartz Ottó fizikus, tudós szakíró. Sobó Jenő említette nekrológjában a diákok kedvenc „Schwartz...

Köztudott, hogy Ipolyságnak egykor jelentős számú zsidósága volt. Ám az itteni hitközségek történetét összefoglaló egyes publikációk olykor egymásnak ellentmondó, nem eléggé pontos adatokat...

A zömmel katolikus és magyar lakosságú Ipolyság életében Trianon után fontos szerepet töltött be az itt is tevékenykedő Katolikus Legényegylet. A Magyar Katolikus Lexikonban közlik...

Manapság mintha reneszánszát élné a múlt élesztgetése; egyre szaporodnak településeinken az ilyen-olyan kiállítások, gyűjtemények;  tájházakat, falumúzeumokat nyitnak. Az ezekhez hasonló célokra lehet pályázni is, s általában nem nehéz támogatást sem szerezni. Ez nem is baj, s a lehetőségeket ki kell használni.

A történeti adatokból tudjuk, hogy Hidvég vására már 1293-ban a nyilvános kihirdetések egyik színhelye lett. A XIV. század elején egy ideig   Csák Máté birtokában van a helység, aztán Tary Lőrinc birtoklásáról értesülhetünk. Majd  Drégely várának tartozéka, illetve az esztergomi érsekség birtoka lesz a helység.

Hídvég visszacsatolására, avagy ahogy akkor még nevezték: felszabadítására 1938. nov, 8-án került sor. Erről Az Est akkori száma is beszámolt (1938. nov. 10.), megemlítve többek közt, hogy „Ipolyhídvég megszállása után a magyar honvédcsapatok tovább vonultak Nagyfaluba…“  Arról is olvashatunk, hogy „Ipolyhídvég község képviselőtestülete elhatározta, hogy a  templomteret a bevonulás örök emlékére Horthy Miklós térnek nevezik el.“

Kevés olyan településünk van, ahonnan annyi jeles egyházi személyiség került ki, mint a Hont megyei Ipolyviskről. Az itteni plébánián is megannyi ismert és neves...

A lovagok utódai gyorsan keveredtek az itteni magyarokkal, s egyre nagyobb területek kerültek a birtokaikba. A XI. század elején már a megye keleti részeit...