Ján Budaj, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek parlamenti képviselője úgy véli, a parlamentben nincs olyan képviselő, aki ne szeretné, hogy végre kivizsgálják ifjabb Michal Kováč elhurcolásának és Robert Remiáš meggyilkolásának az ügyét. Ezért a képviselő a törvényhozó testület elé terjesztette bizonyos amnesztiák eltörléséről szóló alkotmányos törvényjavaslatát.
Vladimír Mečiar amnesztiáinak eltörléséről van szó, amelyeket a volt szlovák kormányfő 1998-ban bizonyos köztársasági elnöki jogkörök gyakorlása idején adott ki.
Budaj szerint a jogállamiság szerves részét képezi, hogy az alkotmányos tényezők tevékenysége és döntései a természetes igazságosságon és méltányosságon alapulnak, és nem adnak okot a jogrenddel és a köztisztséggel való visszaélés gyanújára.
Budaj szerint máig árnyék vetül az állami szervekre
Véleménye szerint azonban a volt kormányfő, Mečiar amnesztiái azt a gyanút keltik, hogy meggátolták egy szlovákiai polgár külföldre hurcolása bűncselekményének következetes kivizsgálását és tisztességes lezárását.
Budaj arra is emlékeztet, hogy az amnesztiákat olyan cselekmények kapcsán ítélték meg, amelyek esetében máig fennáll a gyanú, hogy a bűncselekményben állami szervek vettek részt. A képviselő szerint a jogállamiság alapelveibe való súlyos beavatkozás volt az is, hogy amnesztálták Gustáv Krajči volt belügyminiszter döntését, amellyel meghiúsította az 1997 májusában szabályosan előkészített és meghirdetett népszavazást.
Az, hogy nem vizsgálták ki azokat az eseteket, amelyekre Mečiar amnesztiái vonatkoznak, Budaj szerint a demokratikus állam alapjainak a megsértése, és máig viszonylagossá teszi Szlovákia polgárainak jogbiztonságát.
Véleménye szerint a Mečiar-amnesztiák érvényessége meggátolja több bűncselekmény elkövetőinek a felelősségre vonását, többek közt azt is, hogy folytassák Michal Kováč volt szlovák államfő fia külföldre hurcolásának és Robert Remiáš meggyilkolásának az ügyét.
Az eddigi próbálkozások sikertelenek voltak
A KDH korábban többször is megpróbálkozott már a Mečiar-amnesztiák eltörlésével – sikertelenül.
Legutóbb 2014 szeptemberében Ján Figeľ, Bugár Béla, Jozef Mihál, Igor Matovič, Ľudovít Kaník, Juraj Miškov és további – rekord számú, összesen hatvan – előterjesztő aláírásával nyújtották be az amnesztiákat eltörlő javaslatukat az akkori ellenzéki képviselők, de a szavazás előtt visszavonták azt, hogy megpróbáljanak politikai támogatást szerezni az indítványnak.
A Smer azonban parlamenti frakciójának elnökén, Jana Laššákován keresztül megüzente, nem támogatja a javaslatot, mivel bár Mečiar amnesztiái „nem voltak erkölcsösek, ám a köztársasági elnöki jogkörök gyakorlójaként joga volt odaítélni azokat”.
A Smer szerint azt nem lehet eltörölni, amit az Európa Emberjogi Bíróság is megerősített. Robert Fico szerint vissza kellene adnia annak a jogi diplomáját, aki el szeretné törölni a Mečiar-amnesztiákat.
A Most-Híd álláspontja akkor egyértelmű volt az ügyben, a parlamenti frakció képviselői támogatták a kereszténydemokraták javaslatát. Solymos László, a Most-Híd akkori frakcióvezetője úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy a hatalommal sohasem szabad visszaélni.
Mečiar amnesztiái után véleménye szerint olyan trauma alakult ki a társadalomban, amelyet meg kell szüntetni. „Pontot kell tenni a piszkos és sötét időszak végére. Érvényt kell adni az igazságnak” – jelentette ki akkor Solymos.
Érdekes lesz figyelni, miként alakul a helyzet, ha esetleg szavazásra kerül sor az indítvány ügyében. Nem valószínű ugyanis, hogy a Smer álláspontja megváltozna az ügyben, kérdés, hogyan szavaz majd a Most-Híd, szembemegy-e új koalíciós partnerével.
(Felvidék.Ma/SITA)
