Közös katonai egységet szeretne küldeni 2017-ben a Baltikumba a négy visegrádi ország. Ajánlatukat júliusban a NATO varsói csúcstalálkozója elé terjesztik – egyebek között ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a V4-ek védelmi minisztériumainak vezetői írtak alá szerdán a Prága melletti Liblicében.
Szlovákiát a kétnapos tanácskozáson Peter Gajdoš védelmi miniszter, Magyarországot pedig Vargha Tamás, a honvédelmi minisztérium államtitkára képviselte.
A visegrádi országok közös katonai egysége a NATO keleti jelenlétének megerősítése keretében tevékenykedne a Baltikumban, és alapvetően az észt, a lett és a litván hadsereg kiképzésébe és gyakorlataiba kapcsolódna be. Észtország, Lettország és Litvánia már korábban kérték a NATO-t, hogy küldjön katonai egységeket a Baltikumba, mert ezekben az országokban aggodalmat keltett Oroszország agresszív politikája.
A katonai egységek kiküldéséről a NATO-ban már megszületett a politikai döntés, s a konkrétumokat várhatóan a varsói csúcstalálkozó alkalmával hozzák nyilvánosságra. A közös V4-es katonai egység rotációs alapon működne, tehát az egység állománya bizonyos időközökben változna. A cseh védelmi miniszter szerint az elképzelést egyeztették a három baltikumi országgal, amelyek tagjai a NATO-nak.
A négy ország védelmi minisztériumának képviselői ugyanakkor megerősítették, hogy készek újabb közös visegrádi harci egységet (V4 Battle Group EU) létrehozni, amely 2019 második felében lenne bevethető, illetve lenne készenléti állapotban. A jelenlegi harci egység januártól június végéig van készenléti állapotban.
A találkozón egyebek között szintén megvitatták a nemzeti folyamatok felgyorsításának lehetőségeit kétoldalú szerződések megkötésére a légtér védelme érdekében. Mint ismeretes, erről már több alkalommal is tárgyalt például Prága és Pozsony, de konkrét megállapodás még nem jött létre.
