A kilencedik éve zajló program a kiemelkedő tehetségű és szorgalmú külhoni magyar egyetemisták és doktoranduszok tudományos-kutatói tevékenységéhez nyújt ösztöndíjat, szakmai támogatást. A pályázat kiírói a Balassi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, lebonyolítója a Márton Áron Szakkollégium.
Az idei tanévben harminc fiatal kutató – három alapképzésben, hat mesterképzésben részesülő, huszonegy doktorandusz hallgató – és vezetőtanára számára biztosították a projektben való részvételt, amelynek regionális megoszlása a következő volt: Felvidékről öt, Kárpátaljáról és Erdélyből tizenegy, Vajdaságból kettő, Horvátországból pedig egy fő. A program kiemelt szakmai partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az ötnapos kötelező szakmai gyakorlatot pedig a kilenc partnerintézmény valamelyikében biztosítják a szervezők, melyek között megtalálható a Fórum Kisebbségkutató Intézet, valamint a Selye János Egyetem.
A kutatók részére összesen három konferenciát szerveztek Budapesten a Márton Áron Szakkollégium Kunigunda úti kollégiumában – ennek záró eseményére került sor a napokban. A fiatal kutatók három szekcióban ismertették kutatási eredményeiket témavezetőik irányításával, a prezentációkat pedig szakmai vita követte. Az ösztöndíjasok tanulmányukat írásban is kötelesek leadni, a vezetőtanárok és témavezetők értékelése alapján a pályázat kiírói és a kutatásvezetők pedig közösen döntenek arról, mely dolgozatok jelennek meg a kutatói program eredményeit bemutató Határhelyzetek tanulmánykötet-sorozat kilencedik kötetében.
Harsányi Zoltánné, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumának oktatási és pályázati igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta: a programban az elmúlt években sajnos nem szerepelt felvidéki hallgató, csak a Selye János Egyetem néhány olyan korábbi diákja, akik a doktori iskolát már valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben végezték.
,,2015 őszén a Márton Áron Szakkollégium Pályázati Iroda képviselőinek lehetőséget biztosítottak a Selye János Egyetem Tanárképző Kar vezetői, hogy egy tájékoztató bemutató keretében informálhassák a hallgatókat ösztöndíjprogramjukról. Ennek eredményeként a kutatói programban három, a tehetséggondozó programban két hallgató pályázott sikeresen, s vehetett részt a programban” – számolt be az igazgatóhelyettes.
A kutatói programban résztvevő felvidékiek közül Bajcsi Ildikó Az első generációs (cseh)szlovákiai magyar értelmiség „kollektív” biográfiája a két világháború között című dolgozatát, Bóna László pedig a Losonc etnikai változásai a 19. és a 20. század fordulóján. Városi asszimilációs folyamatok történeti-demográfiai elemzése című kutatását prezentálta. Mindkét előadó az egri Eszterházy Károly Főiskola PhD-hallgatója. A Selye János Egyetem Tanárképző Karát Baka Patrik (munkájának címe: A szlovákiai magyar irodalomtanítás legújabb perspektívái, avagy a steampunk irodalom és lehetséges szerepe az oktatásban), Svitek Szilárd (Iskolaválasztás a szlovákiai magyar középiskolások körében) és Gaál Veronika (A csallóközi magyarok a második világháború befejező szakaszában a korabeli sajtó- és levéltári források tükrében) képviselte.
A záró konferencián érdekes szakmai prezentációkat is hallhattak az érdeklődők, többek között dr. Szarka László, a Selye János Egyetem docensének Háború és nemzet. A kelet-közép-európai államépítő nacionalizmusok sajátosságai és közös vonásai című előadását.
A Márton Áron Szakkollégium május 27-29. között szervezi Tehetséggondozói Szakkollégiumi Programjának beszámoló konferenciáját. Ez a program a kutatóihoz nagyon hasonló, mindössze annyi különbséggel, hogy itt csak két konferencia van, továbbá nincs szakmai gyakorlat. A szakmai hátteret a Magyar Doktorandusz Közösség adja, melynek koordinátora Kohus Zsolt, a Budapesten élő somorjai biológus. A Tehetséggondozó Szakkollégiumi Programban a Selye János Egyetem két hallgatója vett részt, Vida Barbara és Bencze Dávid.
