A Ladislav Bašternák vállalkozó és Robert Kaliňák belügyminiszter személye körül gyűrűző botrány már jó ideje húzódik. Két hónappal ezelőtt kerültek felszínre azok a Jozef Rajtár képviselő asszisztensétől, Filip Rybaničtól származó információk, amelyek különös banki mozgásokat fedtek fel a Smer trónörökösének kikiáltott Robert Kaliňák bankszámláján. A politikai nyomás és a nép haragja ellenére azonban semmi sem történt.
Március közepe és június 10-e, ezek a gigabotrány mérföldkövei, amelybe a legmagasabb szintű szlovák politikusok is belekeveredtek.
Robert Fico kormányfő még 2007-ben tette azt a kijelentését, amelyet az utóbbi időben egyre gyakrabban idéznek. „Három percen belül leváltok minden kormánytagot, akinél a korrupciónak vagy a mutyizásnak akárcsak a gyanúja is felmerül“, állította. Nos, úgy tűnik, ez lett az újkori Szlovákia történelmének leghosszabb három perce.
Indiában, Törökországban és Romániában lehet?
Azon a szélességi fokon, ahol Szlovákia található, úgy tűnik, lassabban halad az idő. A világ azonban nem bánik olyan kesztyűs kézzel a korrupcióval, mint Robert Fico nálunk. A legfelsőbb szintű korrupcióval még azoknak az országoknak is sikerült megbirkózniuk, amelyek az általános vélekedés szerint egyébként problematikusabbnak számítanak. Az egyik ilyen példa India, ahol a volt távközlési miniszter, Andimuthu Raja is belekeveredett a 2G távközlő hálózatok használatára vonatkozó engedélyek eladásának botrányába. Az egymilliárd dollár értékű kenőpénz miatt börtönbe került, a botrány kirobbanásának idéjen az ellenzék tömegtüntetéseket is szervezett a fővárosban.
De Törökországban is miniszteri fejek hullottak egy korrupciós botrány kirobbanása után, olyan miniszterekéi, akiket kenőpénzeken kívül Iránból behozott arannyal is megvesztegettek. A minisztereken kívül a rendőrség azt a személyt is letartóztatta, aki a minisztereknek a kenőpénzt adta.
Az egyik ország, amely talán a leginkább küzdött a korrupció ellen, minden bizonnyal Románia. A pénzmosás, az adócsalások, a megvesztegetések miniszteri, sőt kormányfői személycseréket követeltek, több vezető politikust, vállalkozót is megbuktattak. Csupán 2015-ben 1 250 köztisztviselő volt kénytelen emiatt lemondani a tisztségéről.
Nemrégiben a volt moldáv miniszterelnököt, Vlad Filatot kilenc év börtönbüntetésre ítélték, mert tisztségével visszaélve, illetve kenőpénz elfogadásával személyes előnyöket szerzett. Nemcsak a szabadságát veszítette el, hanem luxusautóit és ingatlanjait is.
Egy furcsa eset miatt, ami nálunk normális gyakorlat, mondott le a lett egészségügyi miniszter, Guntis Belévičs, aki nem kívánt várni a műtéti beavatkozásra, és soron kívül elintézett magának egy olyan nem életmentő műtétet, amelyre a betegek többségének egyébként jó előre be kell jelentkezniük.
De még ettől is apróbb hibáról beszélhetne a volt többszörös és rendkívül népszerű svéd miniszter asszony, Mona Sahlin, akinek azért kellett mennie, mert személyes célokra használta hivatali bankkártyáját. Néhány doboz Toblerone és pelenka lett Sahlin banánhéja. Svédországban ennyi is elég ahhoz, hogy valaki megbukjon, bármennyire népszerű is.
A megengedhetetlen árú lakások
A politikusok körében divatban vannak az olyan lakások, amelyeket egyébként nem engedhetnének meg maguknak. Hasonlóan, mint Szlovákiában, a szomszédos Csehországban is egy ilyen lakásban élt a cseh kormányfő, Stanislav Gross, aki a nyilvánosság és a politikusok nyomására végül lemondott tisztségéről. Gross lakásbotrányának kirobbanása után nem tudta hitelt érdemlően megmagyarázni, honnan volt 1999-ben ötmillió koronája egy prágai luxuslakásra.
De – a tömegtüntetések hatására is – nagyon gyorsan meg kellett válnia székétől az offshore-botrányban érintett izlandi kormányfőnek, Sigmundur Davíð Gunnlaugssonnak is, akinek a feleségét egy adóparadicsomi cég tulajdonosaként tartották számon. Gunnlaugsson egy Panamában bejegyzett cégben forgatta meg vagyonát még 2007-ben. A miniszterelnök azonban elhallgatta ezt a vagyonnyilatkozatában is, és hogy a nyomokat eltüntesse, a részesedését eladta a feleségének 1 dollárért. A miniszterelnök és a felesége a panamai dokumentumok szerint közel 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején.
De a legviccesebb történet, ami a világhálón is rendkívüli népszerűségre tett szert, egy japán politikushoz fűződik, aki egy sajtótájékoztatón nem bírta az újságírók részéről ránehezedő nyomást, akik a közpénzek elherdálásával szembesítették, és a kamerák kereszttüzében elsírta magát.
Pár héttel ezelőtt jelent meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korrupció-érzékelési rangsora, amely arról szól, miképpen érzékelik a korrupciót a világban. Szlovákia ezen a ranglétrán 168 ország közül az 51. helyre került. A korrupció érzékelése részét képezi az OECD-tagállamok lakosságának teljes elégedettségét vizsgáló felmérésnek.
(Felvidék.ma/Aktuálne.sk)
