Jogszabállyal szeretnék kifejezni a határokon átívelő nemzetegyesítés jelentőségét, egyenrangúként kezelve mindazokat, akik magyar állampolgárként, kötelességüket teljesítve áldozták életüket a hazáért – jelent meg tavaly a hír a hadiárvák kárpótlásáról szóló kormányrendelet módosításának elfogadása után.
Igen ám, de a felvidéki magyarok mégsem igényelhették a kárpótlást, hiszen nem rendelkeznek magyar állampolgársággal. A magyar kormány tavaly nyár elején fogadta el a 200/2015. számú rendeletet, amely a hadigondozásról szóló korábbi kormányrendelet módosítása.
E rendelet alapján a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező a hadigondozás iránti kérelmét a kérelmező lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatja.
Ezt követően a kérelmet, valamint a törvény által meghatározott nyilatkozatot a diplomáciai és konzuli képviselet megküldi Budapest Főváros Kormányhivatala részére. Fontos tudni, ha a kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzéséről a hadigondozotti ügyekben illetékes szerv intézkedik.
Kik jogosultak?
A törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki katonai szolgálat; kötelező katonai előképzés; légitámadás és hadművelet; visszamaradt robbanóanyag felrobbanása során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.
Azok családtagjaira vonatkozik a törvény, akik katonai szolgálatot teljesítettek az első vagy második világháborúban vagy 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesítettek bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálatot (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is).
Vonatkozik a hadifogságba esettekre és munkaszolgálatot teljesítőkre is. Az előírások értelmében azok a hadigondozottak is jogosultak, akiket civilként ért sérülés, vagy a visszamaradt robbanóanyag felrobbanása okozott sérülést.
Hadiárva a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a meghalt hadirokkantnak a gyermeke. Hadiárva a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat – életében – az apaság megállapítása nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte.
A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat. A rendelet 2015. július 23-án lépett életbe, a gond az, hogy csupán azokat kárpótolja a magyar állam, akiknek van magyar állampolgárságuk.
A szlovák törvények értelmében viszont azok a személyek, akik kérelmezték és megkapták a magyar állampolgárságot, elveszítik a szlovákot. Ezért a magyar kormány ígéretet tett, hogy akárcsak más esetekben, a hadiárvákról szóló rendelet esetében is kivételt tesznek a felvidéki magyarokkal és elégséges lesz a Magyar Igazolvány megléte a kárpótlás kifizetéséhez.
Ez év januárjában egy komáromi tárgyalás után Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának akkori elnöke elmondta, tárgyaltak Potápi Árpád János államtitkárral a hadiárvák és hadiözvegyek kárpótlásáról is. Berényi József akkor kiemelte: a hadiárvák és hadiözvegyek kárpótlása ügyében azt szeretnék elérni, hogy a törvényben foglalt támogatásokat a magyar kormány ne a magyar állampolgársághoz kösse, hanem a Magyar Igazolvány meglétéhez – előbbi ugyanis a felvidéki magyarokat kizárná a kárpótlásra jogosultak köréből.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár egy márciusi rendezvény után Dunaszerdahelyen kiemelte: „A hadiárvákra és hadiözvegyekre vonatkozó jogszabály is módosul. Néhány hónap múlva a felvidékiek, akik rendelkeznek Magyar Igazolvánnyal, igényelhetik majd a havi járadékot.”
Megkeresésünkre nem reagált érdemben a nemzetpolitikai államtitkárság, ezért Magyarország pozsonyi főkonzulátusán érdeklődtünk. A konzulátus dolgozói nem kaptak határozatot arról, hogy a 200/2015. számú rendelet módosult volna. Mivel a kárpótlás igénylése a konzulátusokon is lehetséges, ha változás történt volna annak munkatársait értesítették volna a hatóságok. Ennek értelmében tehát még nem történt előrelépés a felvidéki hadiárvák és hadiözvegyek kárpótlása ügyében.
