Alakuló ülését tartotta szeptember 29-én Komáromban, a késő délutáni órákban az MKP régiófejlesztési és gazdasági tanácsa. Az érsekújvári tisztújítást követően ez volt a tanács első ülése, amelyen három szakbizottságot és azok elnökeit választották meg a jelenlévők.
Megalakult a vállalkozás-, környezet- és gazdaságfejlesztési bizottság, melynek Forró Krisztián lett az elnöke. Keleti és nyugati regionális fejlesztési bizottság is alakult. A nyugati, Pozsonytól Ipolyságig felölelő terület elnöke Knirs Imre lett, a keleti regionális fejlesztési bizottság elnökévé Mihók Gábort választották, mely a Nagykürtöstől Királyhelmecig terjedő régiókat fedi le.
Farkas Ivánt, az MKP gazdasági és régiófejlesztési tanács elnökét, az ülés összehívóját kérdeztük a tanács munkájáról, feladatairól, és jövőbeni terveiről.
Knirs Imre és Farkas Iván (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Miért éppen Komáromot választották az esemény helyszínéül?
A választásunk üzenetértékű, hiszen Komárom gazdasági potenciálja óriási. Ipari, erős gazdasági múlttal bíró város, a jelen helyzete viszont kiábrándító. Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a legnagyobb szükség van ránk. Ott kell meghallgatni az emberek problémáját és az önkormányzati tisztségviselők problémáit, ahol a gondok a legégetőbbek. Sajnos, a keleti leszakadó régiók mellett Komárom városa az, ahol nagyon oda kell figyelni a történésekre. A problémák megoldására világos perspektívát kell felvázolni. Szeretnénk fókuszálni Komárom városának érdekeire, a régió adottságaira és arra, hogy milyen irányt vehetne itt a fejlesztés.
Melyek a legégetőbb, legsúlyosabb problémák?
A magas munkanélküliség, a helyenként egyre romló szociális helyzet. Nyitra megyében négy város és környéke lakói – Komárom, Párkány, Zselíz és Ipolyság – tehát a peremvidéken, a határvidéken élők érzékelik leginkább ennek a hátrányát, lesújtó körülményeit. Éppen ebből a megfontolásból úgy gondoljuk, ezekre a kistérségekre kell fókuszálnunk. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy van lehetőség a kezünkben. Ilyen az Interreg, amely egy határon átnyúló operatív program. Meg kell próbálnunk megtalálni azokat az eszközöket,melyeknek köszönhetően alapvetően a határ menti térségben élők javát szolgálják majd.
Mi volt a mai ülés legfontosabb témája?
Jelen helyzetben megpróbáljuk számba venni az aktuális feladatokat. A mai ülés tartalma az aktuális pályázati lehetőségek voltak, lévén vállalkozók, civil szervezetek vezetői, polgármesterek is tagjai a gazdasági tanácsnak. Megpróbáltunk számot vetni, hol is tartunk ma. A mai ülésen az európai uniós alapok pályázati felhívásainak struktúrájáról adtunk egy áttekintést és emellett a legaktuálisabbra fókuszáltunk közülük: az Interreg Szlovákia-Magyarország Programmal foglalkoztunk leginkább. Az Interreg a régióban élőknek az egyik legelérhetőbb pályázat és lényegében ez volt a mai ülés legfontosabb témája is: teljeskörűen átbeszéltük a témát, milyen lehetőségeink vannak, milyen feladatok várnak ránk és milyen irányba mozdulhatunk el.
Az alakulós ülés résztvevői (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mi lesz a feladata az újonnan alapított szakbizottságoknak?
A régiófejlesztési és gazdasági tanácson belül létrehoztunk három szakbizottságot. A szakbizottságok legfontosabb jellemzője, hogy nem formai, hanem szakmai munkát, terepmunkát végezzenek a tagjai. A megalakult három szakbizottság közül kettő regionális fejlesztési bizottság, nyugatra és keletre osztva a régiókat. A nyugati régiófejlesztési bizottság elnökévé Knirs Imrét választottuk, a keleti szakbizottság elnöke Mihók Gábor lett. A harmadik szakbizottság a vállalkozás-, környezet -és gazdaságfejlesztési bizottság, melynek Forró Krisztián lett az elnöke.
Milyen munkamenetet határoztak meg, melyek a jövőbeni terveik?
Feladatunk területenként szembesülni a problémákkal,megfejteni azokat. Folytatni kívánjuk az elmúlt négy-öt év munkáját, a regionális kiszállások, terepszemlék sorát. Évekkel ezelőtt a keleti régiókban kezdtük, nyugat felé haladva. Tizenharmadik állomásunk az Érsekújvári járás volt. Folytatjuk a munkát ott, ahol abbahagytuk. Most következik a Komáromi járás, ahol a gazdasági tanács néhány tagja személyes látogatást tesz a környék polgármestereinél, helyi vállalkozóknál. Az MKP járási elnökségének tagjaival, civil szervezetek vezetőivel kívánunk beszélni és egy világos helyzetképet szeretnénk kapni. Komárom után Vágsellyén folytatjuk, majd Dunaszerdahely következik.
Láttuk, hogy a MNKH Közép-európai Kereskedelem-fejlesztési Hálózat mind a hét felvidéki irodavezetője jelen volt az ülésen…
Igen, meghívásomnak mind a heten eleget tettek, aminek nagyon örülök. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH Közép-európai Kereskedelem-fejlesztési Hálózat egy kibontakozóban lévő új irodahálózat. Véleményem szerint a régiófejlesztési ügynökségek mellett nagyon fontos az ő munkájuk is, hiszen a vállalkozók számára ők az első lépés, az első kapcsolat. Tanácsadással segítik a vállalkozókat partnerkeresésben, a „face to face” kapcsolatok kialakításában, szakmai kiállítások szervezésében, de egyéb hasznos útbaigazítással is ellátják a hozzájuk fordulókat . Mi egymásra vagyunk utalva, egymás erőfeszítéseit szeretnénk segíteni, partnerként együttműködni – ezért is tartottam fontosnak a jelenlétüket az MKP régiófejlesztési és gazdasági tanácsának alakuló ülésén.
