A kialakult helyzetből a lehető legjobbat szeretnék kihozni az érintettek. Kérdések és válaszok az illetékesektől : az EMMI és az ELTE munkatársaitól.
Az elmúlt hónapokban rendszeresen jelentek meg a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumát (BI MÁSZ) érintő változásokról szóló híradások úgy a magyarországi, mint a határon túli sajtóorgánumokban. A változtatásokat egy kormányhatározat értelmében kellett eszközölni, amely a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról rendelkezett.
Következő cikkünkkel szeretnénk megnyugtatni olvasóinkat, hogy a határon túli magyar értelmiség utánpótlását támogató ösztöndíjprogramok, tanulmányi támogatások továbbra is meghirdetésre kerülnek és a hallgatók kollégiumi férőhelyei is biztosítottak. A kialakult helyzetből a lehető legjobbat szeretnék kihozni az érintettek. Gyorsabb, hatékonyabb, jobb pályáztatást ígérnek a jövőben – tudtuk meg az ELTE és az EMMI illetékes munkatársaitól.
Mi lett a Balassi Intézettel?
A jogutódlással megszűnő Balassi Intézet augusztus 31-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) részeként, a kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkárság felügyelete alatt folytatja munkáját. Továbbra is hirdetnek ösztöndíjprogramokat magyarságismereti, hungarológus, műfordító képzések és kutatások támogatására. De ösztöndíjprogramban megmarad a Felvidéken is igen népszerű egyetemi előkészítő képzés, valamint a határon túli magyar hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak felajánlott képzési és kutatási lehetőségek.
Mi történt a Márton Áron Szakkollégiummal?
Magyarország Kormányának döntése alapján 2016. augusztus 19-től a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) részeként működik tovább. Az ELTE a jövőben még magasabb színvonalon kívánja ellátni a külhoni magyar hallgatók és a minőségi magyar felsőoktatás kialakítása érdekében végzett tevékenységét.
Mennyiben érinti ez a felvidéki hallgatókat, oktatókat?
A napokban ült össze a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács (SZMÖT), mely grémium hivatott javaslatokat tenni az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Eötvös Loránd Egyetem (ELTE, augusztus előtt Balassi Intézet) által kiírt pályázatok, tanulmányi ösztöndíjak felvidéki előértékelésében. Az ülésen jelen volt dr. Cseszregi Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási igazgatója, valamint Gaál Nóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Irodájának irodavezetője. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától Benked László, a Felsőoktatási Képzési Főosztály munkatársa vett részt a Komáromban összehívott ülésen. Őket kérdeztük az esetleges változásokról, de mint kiderült, ha lesz is változás, azon dolgoznak, hogy az pozitív legyen.
Az ELTE munkatársai szerint a kontinuitás a fontos
Gaál Nóra úgy fogalmazott, hogy az ELTE meglehetősen elkötelezett a témában. „Örülünk, hogy ezt a feladatot is segíthetjük és szeretnénk még intenzívebben jelen lenni a Kárpát-medencében. Még több projekttel, programmal és lehetőséggel segítjük a határon túli magyarok oktatását, felsőoktatását is“ – mondta az ELTE Nemzetközi Irodájának irodavezetője. Cseszregi Tamás, az ELTE oktatási igazgatója kérdésünkre határozottan azt a választ adta, hogy legfőbb céljuk a folyamatosság biztosítása, úgy Magyarországon, mint a határon túl. „Reményeink szerint ez már megvalósult, hiszen a pályázatokat segítő személyzet megmaradt, csak a munkáltatójuk változott“ – mondta Cseszregi. A határon túli régiókban, tehát Felvidéken sem változott semmi: az előértékelő bizottság tagjai a SZMÖT tagjaiból kerülnek ki, a pályázatok lebonyolítója továbbra is a Szövetség a Közös Célokért társulás marad.
Az EMMI munkatársa szerint sokkal gördülékenyebbé válik majd a pályáztatás
Benked László szerint az ELTE-vel való együttműködés felgyorsítja majd a pályáztatást, mivel az ELTE a felsőoktatási ágazat részeként mind költségvetésileg, mind törvényileg autonóm jogokat élvez. „Most minden lehetőség adott, hogy visszatérhessünk a hagyományos pályázati rendre, normalizálva azt“ – utalt az előzőekben a késői kiírások miatt előforduló anomáliákra. Az aktuális pályázatok (részképzés és doktori képzés) nagyon későn, augusztusban kerültek kiírásra. Természetesen a kései megjelenés csökkenti a részvételi hajlandóságot, így a meghirdetett keretszámok, részképzés esetén hónapszámok, alig kerültek kihasználásra. „Ezeket szeretnénk orvosolni és visszaállni arra a régen megszokott rendre, ami a tanévhez igazodó pályázatokat adta“ – fogalmazott Benked László.
A felvidékieket érintő pályázatokban jelentős gyorsulást eredményezhet a változás
Visszatérve a hagyományos pályázati rendre, az őszi szemeszter pályázati kiírásai legkésőbb áprilisban jelennének meg (a jelenlegi, 2016/17-es tanulmányi év őszi szemeszterére meghirdetett miniszteri ösztöndíjas teljes szemeszteres illetve tanulmányutas részképzés augusztusban került meghirdetésre, akárcsak a miniszteri ösztöndíjas doktori képzés!). A következő megjelenő pályázat a Felvidéken is igen népszerű „Soós Kálmán ösztöndíj“ lesz, amely egy tanulmányi támogatás, valamint a 38. életévüket be nem töltött fiatal oktatók számára létrehozott fél millió forintos díjazású „Fiatal oktatói ösztöndíj“ lesz. Úgy tudjuk – az erre vonatkozó megállapodást az EMMI és az ELTE már megkötötte – , ezen pályázatok indulását úgy tervezik, hogy az elbírálásra már december elején sor kerülhessen.
Az egyetemi előkészítőt érintő változások
A Balassi Intézet egyetemi előkészítője szintén népszerű volt a felvidéki diákok körében, hiszen az intenzív, ösztöndíjas képzés eredményesen készítette fel a hallgatókat az emelt szintű érettségire, egyetemre. „A BI előkészítője már nem a miénk, de az előkészítővel továbbra is együttműködünk, hiszen az ott tanuló hallgatók később a miniszteri ösztöndíj rendszerébe lépnek majd be és remélhetőleg ösztöndíjasaink lesznek“– mondta Benked László, az EMMI munkatársa.
Az ELTE nem zárta be a Márton Áron Szakkollégiumot
Cseszregi Tamás az ülésen cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint bezárták a Márton Áron Szakkollégiumot. Az ELTE oktatási igazgatója egyértelművé tette, hogy ami a MÁSZ szakkollégiumi tevékenységét illeti, azt működtetni kívánják továbbra is, de átalakulásra kerül sor. A cél, hogy egy bentlakásos, igazi szakkollégium alakuljon ki – részben a megújult MÁSZ-ból – megújult képzési szerkezettel. Tehát a jövőben indulna egy új, tényleges szakkollégiumi és képzési program, ami még csak tervekben létezik. Információink szerint ebben az ún. nemzetpolitikai témájú kollégiumba akár magyarországi hallgatók is bekapcsolódhatnának. Bárki, aki a határon túli területek kultúráját, oktatását, demográfiáját, szociográfiáját, stb. vizsgálja és teljesítménye, eredményei jók, részt vehet majd a bentlakásos szakkollégiumi képzésben.
A Kunigunda úti kollégium és lakóinak sorsa
A budapesti MÁSZ kollégiuma augusztus végével részlegesen lezárásra került – a tűzoltósági szakértők határozták meg, mely részek kerültek lezárásra. Jelenleg a tűzjelzők kiépítése tart. A cél az, hogy januártól mindenki visszaköltözhessen, de egyéb váratlan helyzetek előfordulhatnak – válaszolt kérdésünkre Cseszregi Tamás. „Természetesen szeretnénk, ha ezt követően az egész épületet felújítanák, de ez nagyon messze van még“ – mondta. Megtudtuk, a 2016/17-es tanulmányi év első szemeszterét megkezdő – eddig a Kunigunda úti kollégiumban elhelyezett hallgatók – a fő szabály szerint egy kollégiumban kerülnek elszállásolásra, ez pedig a Nagytétényi úti ELTE kollégiuma. Előfordulhat azonban, hogy néhányan – pl. tanulmányutas részképzősök máshol kerülnek elszállásolásra. Ennek oka, hogy nincs akkora kollégium – 1000 férőhelyes – , mint a Kunigunda útjai.
A MÁSZ Kunigunda úti épülete felsőoktatási kollégiumként működik
Benked László szerint a különböző fórumokon a legnagyobb félreértést ez a mondat okozta. Röviden vázolta a helyzetet: a Kunigunda útját a Balassi Intézet üzemeltette eddig, ellentétben a három vidéki MÁSZ-szal, ahol a pécsi, szegedi és debreceni egyetem kezelte, tulajdonolta a kollégiumokat, ám a Balassi Intézet működtette. Az egyetemek által kezelt kollégiumok tehát eddig is felsőoktatási kollégiumok voltak – a felsőoktatási törvény hatálya alatt álltak. Ezen kollégiumokban kormányrendelet határozza meg azokat a normatív követelményeket, mint például hány négyzetméter lakóterületet kell biztosítania egy kollégistának. Ezeknek a feltételeknek a Kunigunda úti kollégium nem felelt meg. Nem is kellett, mert nem az egyetem tulajdonában állt, hiszen a BI kezelte és működtette. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kunigunda úti kollégium idővel alkalmazkodni fog az általános felsőoktatási kollégiumok ún. kollégiumi követelményi szintjéhez, ami minőségi javulást fog eredményezni. Hangsúlyozta, változatlanul az a cél, hogy a miniszteri ösztöndíjjal rendelkező hallgatók ebben a kollégiumi hálózatban kapjanak elhelyezést.
