2016 – a külhoni fiatal vállalkozók éve volt, amelyre a 750 millió forintos keretből több mint kétezer fiatal szakmai és 117 fiatal anyagi támogatását sikerült megvalósítani – jelentette ki Szilágyi Péter a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program záró konferenciáján, Budapesten.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tenderére 967 pályamunka érkezett. A nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások 3 és 6 millió forint közötti, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók 3 és 4,5 millió forint közötti támogatásra nyújthattak be igényt.
Legtöbben a szolgáltatóipar és a növénytermesztés, de sokan a feldolgozóipar és az egészségügy területén pályáztak. A 750 millió forintos keretből eredetileg 525 millió forintot különítettek el, de a nagy érdeklődésre való tekintettel ezt 600 millióra emelték.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Magyarság Házában elmondta: céljuk volt, hogy ösztönözzék a külhoni magyar fiatalokat, hogy saját vállalkozást indítsanak, valamint segítsék azokat, akik már ezen az úton járnak. A 2016-os azért is volt különleges év, mert olyan fiatalokkal találkoztak, akiknek a hozzáállása, elhivatottsága garancia arra, hogy a Kárpát-medencében hosszú távú, biztos gazdasági növekedésről beszélhessünk.
Az a frissesség, tenni akarás, amit tapasztaltak, valamint az innováció mellett a hagyományok és a szülőföld tisztelete, olyan kivételes egység, amely tele van erővel – fogalmazott Szilágyi Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Állandó Értekezlet decemberi plenáris ülésén döntött arról, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz.
Az idei program elemeit úgy alakítják, hogy a családi vállalkozások problémáira nyújtsanak megoldásokat, ugyanakkor a fiatal vállalkozókról sem feledkeznek meg. Február végén tartják nyitórendezvényüket, tavasztól újra Kárpát-medencei körutat, a nyáron pedig képzést szerveznek, pályázatot hirdetnek.
Együttműködve könnyebb az előrejutás
Délután Mészáros Anita tréner a régiós együttműködési lehetőségek ösztönzésére módszertani gyakorlatot tartott, amelynek során a nyertes pályázók két erdélyi, egy felvidéki, egy vajdasági egy kárpátaljai csapatot alkottak. Húsz perc alatt csoportonként meg kellett találniuk a többi régióval közös együttműködés lehetőségét, majd prezentálták, miként kívánják vállalkozásaikat – egymás erőforrásait kihasználva – dinamizálni.
Elsőként a vajdasági csoport jelentkezett és a borkultúra, a vendéglátás és a turisztika összekapcsolásával – Palics környékén – gondolják felpezsdíteni a vállalkozói tevékenységet, egyfajta virtuális inkubátort létrehozva. Központi jelentősége van ilyenkor, hogy ki az, aki kézben tartja, aki a feladat felelőse – hangsúlyozta Mészáros Anita. Erdélyből, Marosvásárhely központtal, a turisztika és a vendéglátás mellett komolyabb hangsúlyt kapott az egészségügy.
A Felvidékről szinte valamennyi vendég a Csallóközből, a Somorja és Párkány közötti térségből érkezett. Szószólójuk Néveri Varagya Szilvia – aki civilben marketinggel, reklámmal és PR-ral foglalkozik – az információhiányt említette, mint legkínzóbb problémát.
Egyaránt vannak köztük borászok, a faipari ágazatban dolgozó vállalkozók, akik mindannyian elsőként egy Facebook-csoportot hoznak létre, majd ezt követően egy közös on-line felületet és önkéntes tanácsadással segítenek egymáson. A felelőse Néveri Varagya Szilvia lesz, akinek a figyelmét Mészáros Anita felhívta a magyarországi meska.hu honlapra, amelynek segítségével létrehozói sikeresen tudják portékájukat értékesíteni.
A külhoni magyar fiatal vállalkozók export és importlehetőségeiről tartott hasznos, gyakorlati példákra hivatkozó előadást az egyébként szintén Felvidékről, pontosabban Párkányból, Budapestre került Retkes Rebeka, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Határ-menti gazdaságfejlesztésért felelős projektmenedzsere, akivel interjú is készült, amelyet hamarosan megosztunk a Felvidék.ma olvasóival.
