Rohan az idő – nem is egészen fél esztendő múltán áll majd Királyfiakarcsán Rieger Tibor szobrászművész szépséges, egész alakos, két méter magas szobra, a Magyarok Nagyasszonya.
Az előkészítő munkálatok javában folynak; ülésezik a szoborbizottság, amely legutóbb Budapesten tartotta összejövetelét, s amelyen részt vett a szoborállítás legjelentősebb támogatójának, a Bethlen Gábor Alap Kuratóriumának elnöke, Lezsák Sándor is. Mint tudjuk, Lezsák Sándor nemcsak az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, hanem tanár, költő és író is, aki már egyetemi hallgató korában ellátogatott közénk a Felvidékre, hogy megismerkedjen velünk.
Tőle hallottuk a szoborbizottság ülésén, hogy az alkotást még az augusztusi avató-szentelő-áldó ünnepség előtt el kellene vinni megmutatni a csíksomlyói búcsúba. A bronzba öntéssel ugyanis május végére elkészülnek, a csíksomlyói búcsúra pedig június negyedikén kerül sor. (A szállítás technikailag megoldható.)
A felvetés egyértelmű tetszést aratott a kuratóriumi tagok körében – támogatta azt Bakos István ügyvezető és Rieger Tibor művész úr is.
Egyetlen aggodalmas kérdés merült fel a javaslat hallatán: vajon mit szólnak majd a tervhez a csíksomlyói búcsú szervezői, be tudják-e illeszteni az évszázadok óta hagyományos szertartásrendbe a szobor bemutatását?
Én úgy gondolom, hogy ez nem lehet gond, hiszen a Boldogasszony, aki nem csak a Világ Királynője, hanem a magyaroké, és a Kárpát-medencében velünk együtt élő más népeké is – egyesítő erő birtokosa.
Aki láthatta Rieger Tibor remekművét, melynek gipsz változatát Királyfiakarcsán már bemutatták, megfigyelhette, hogy a Magyarok Nagyasszonya a földgömbön áll, és kezében, párnán a Szent Koronát tartja. (A földgömb Királyfiakarcsán egy posztamensre – talapzatra – kerül majd, de nem vízszintesre, hanem a címerünkben ábrázolt egyik halom alakját veszi fel.)
Ha minden jól alakul, a Magyarok Nagyasszonya tehát, mielőtt végleg elfoglalná helyét a Csallóközben, s így a Felvidéken is, útra kel, és viszi magával a Szent Koronát. S a szeretet hatalmas erejével lelki-eszmei-szellemi síkon úgy erősíti a nemzetegyesítést, hogy közben a tiszta szívű, más vallású és nemzetiségű, józan emberek a béke nagyasszonyát köszönthetik személyében.
Az ilyen művészi alkotások ugyanis nemcsak az anyagba formált szent személy látásának élményével ajándékozzák meg a szemlélőket, hanem a megjelenített alak jelenlétét is hordozzák. Magyarán: hatnak ránk.
A kuratórium tervezi a Magyarok Nagyasszonyának Budapestre „utaztatását” is.
Megköszönhetjük Istennek, hogy a mi „hadmozdulataink” ilyen természetűek, s már ez a tudat is hatalmas erővel és lelki békével tölthet fel mindnyájunkat.
