Miért nem tudhatja meg a nyilvánosság az igazságot?

Ivott-e kólát Robert Fico a Vazov utcai konspirációs lakásban, vagy sem? A nyilvánosság nem ismeri a választ, mert a válaszadás helyett Robert Fico inkább a médiát támadja, Dušan Kováčik speciális ügyész pedig több év elteltével sem idézi be őt kihallgatásra.

Hordott-e vajon haza támogatásból származó pénzt a Smer volt képviselője, Vladimír Jánoš alufóliában? Ezt sem tudni, mert a rendőrség Tibor Gašpar vezetésével még csak eljárást sem indított az ügyben.

A húsz legismertebb korrupciós ügyben, amelyeket a SME górcső alá vett, az derül ki, hogy a legtöbb esetben a nyomozás Kováčiknál vagy a Gašpar vezette rendőrségen véget ért.

Karolína Farská és Dávid Straka fiatal gimnazisták szerint a korrupció határainkon túlra űzi a fiatalokat, ezért döntöttek úgy, hogy április 18-én Pozsonyban korrupcióellenes tüntetést szerveznek. A szervezők azt állítják, elegük van már abból, hogy az egyik ügy a másikat éri, ezért Kováčik, Gašpar és Robert Kaliňák belügyminiszter leváltását követelik.

Húsz botrány, amelyek rányomják a bélyegüket Szlovákiára

Csupán néhány korrupciós botrány jutott el a bíróságig, a legtöbbjüket Dušan Kováčik speciális ügyész állította le.

1. A Harvard Alapok – 2001 júniusa

A kilencvenes években Juraj Široký ismert szlovák nagyvállalkozó vezette a Harvard Befektetési Alapok szlovákiai ágát, amely a vagyonjegyes privatizáció idején részvényeket szerzett az emberektől az egyes csehszlovák vállalatokban. A vagyonjegyes privatizáció lényege az volt, hogy az ország valamennyi, 18 éven felüli polgára szimbolikus 1000 koronás összegért vagyonjegykönyvet vehetett, melyben ezer pont értékű csekkek voltak. A privatizálás második körébe már összesen 3,4 millióan jelentkeztek, s ekkor 10 ezer akkori csehszlovák koronát ért egyetlen vagyonjegykönyv kamatok nélkül.  Ezekre a vagyonjegyes részvényekre csaptak le az azonnal megjelenő beruházási alapok, köztük Široký cége is. Az embereknek több tízezer koronás hasznot ígértek, ehelyett azonban szétlopkodták az alapokat. Csehországban a Harvard Alapok ottani vezetőivel szemben eljárás indult, és el is ítélték őket, kilenc év börtönbüntetést kaptak. Szlovákiában azonban nem történt semmi, 2014-ben ugyanis a rendőrség olyan döntést hozott, hogy az előnytelen transzferek, amelyeket Široký írt alá, nem számítanak bűncselekménynek, így az eljárást a Speciális Ügyészség hivatalosan is lezárta. Az eljárás leállítását Jaromír Čižnár főügyész is megerősítette.

2. Az SDKÚ finanszírozása – 2005 decembere

2004-ben az Aliancia Fair-Play ellenőrizte a parlamenti pártok adományozóit, és arra a megállapításra jutott, hogy az akkori kormánypárt, az SDKÚ olyan személyektől is nagy adományokat kapott, akiknek egyébként a bevételeikből ilyen nagy pénzösszegekre nem futotta volna. Aztán a 2010-es parlamenti választás előtt öt hónappal Robert Fico akkori kormányfő olyan információkkal állt elő, amelyek szerint az SDKÚ 2002-ben előretolt cégeken keresztül piszkos pénzeket mosott. Robert Fico szerint a bizonyíték egy londoni cím volt, amely több tucatnyi postafiókcég székhelyeként szerepelt, beleértve a Destor Investment céget is, amelynek tulajdonosa az SDKÚ-DS pénztárosa, Igor Kucej volt. A Destor 2000-ben hitelt nyújtott az SDKÚ-nak, amelyet az 2014-ben a kamatokkal együtt meg is térített.  De ugyanezen a címen volt a székhelye annak a társaságnak is, amely a második Dzurinda-kormány idején privatizálta a pozsonyi Fórum Szállót. A Destor Investment céget 2010 decemberében törölték a brit cégnyilvántartásból. A Speciális Ügyészség néhány év múlva azzal az indoklással zárta le az ügyet, hogy az SDKÚ a hiteleit rendesen dokumentálta. Mikuláš Dzurinda azonban a pártfinanszírozási botrány miatt visszalépett az SDKÚ-DS választási listájáról.

3. Nagyszalók – 2007 júniusa

A Szlovák Földalap 2007-ben a Magas-Tátra alatti Nagyszalók kataszterébe tartozó jövedelmező telkeket írt át Vladimír Mečiarhoz közeli vállalkozókra. A nagyszalóki telekbotrány, amely Miroslav Jureňa (ĽS-HZDS) volt földművelési miniszter bukását okozta, azt követően robbant ki, hogy kiderült, több mint egymillió négyzetméternyi terület, amelynek értéke akár az 1,5 milliárd koronát (49,8 millió euró) is elérhette, röviddel a restitúció után nem egészen 13 millió koronáért (431 500 euró) a HZDS-hez közeli GVM cég kezébe került. Az ügyben 2017 januárjában született meg az első ítélet, amikor is a pozsonyi kerületi bíróság a Szlovák Földalap volt igazgatóját, Branislav Brízát kétéves feltételes szabadságvesztésre ítélte. A speciális ügyész, Kováčik azonban a Földalap volt tisztségviselője, Helena Osuská ellen indított büntetőeljárást leállította.

4. Útdíjtender – 2008 májusa

Az elektronikus útdíjtenderben négy cég versengett, a Nemzeti Autópálya Társaság azonban 2008 áprilisában hármat közülük kizárt a pályázatból, így a győztes egy francia cég, a Sanef és a ciprusi Ibertax cég konzorciuma lett, amelynek a legdrágább volt az árajánlata, pontosan 221 millió euróval drágább, mint a legolcsóbb ajánlat. 2010-ben az Európai Bizottság még úgy nyilatkozott az ügyben, hogy a versenyeljárás során megsértették a vonatkozó jogszabályokat, mivel diszkriminálták a verseny többi résztvevőjét. 2014-ben azonban Brüsszel lezárta az eljárást, mivel véleménye szerint nem lehetett megfelelőképpen bizonyítani, hogy a pályázat résztvevőit a szabályokkal ellentétes módon zárták ki a versenyeljárásból.

Az üggyel a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség jelenleg is foglalkozik.

5. A Faliújságtender – 2008 novembere

Az építésügyi minisztérium 2007-ben csupán a saját épületében, egy zárt folyosó falának faliújságján tett közzé egy 120 millió eurós versenypályázatot. A rendkívül kedvező megrendelést így az a konzorcium szerezhette meg, amely tudott a versenypályázatról, azaz az SNS akkori elnökéhez, Ján Slotához közeli Zamedia és Avocat cégek konzorciuma. A botrány kirobbanása után a sajtó és a közvélemény nyomására az első Fico-kormány megszüntette a pályázatot, ám 12 millió eurónak megfelelő összeg már a két magáncégnél maradt, amit Brüsszel nem fizetett ki Szlovákiának. Az építésügyi minisztert, Milan Janušeket (SNS) leváltották, majd később utódját, Igor Štefanovot is, mivel kiderült, hogy ő volt a versenypályázatot kiválasztó bizottság elnöke, s ő írta alá a Zamedia és Avocat túldrágított számláit is.

A faliújságtender tíz év elteltével került a bíróság elé, a perben öt ember, köztük két volt miniszter is a vádlottak padjára ült. Az ügyben új fejlemény, hogy az egyik vádlott, a minisztérium volt munkatársa, Radoslav Behúl állítólag vallani fog, s ha megszületik a vádalku, csupán 4 és fél évet kell majd leülnie az egyébként rá váró 7-12 évből.

6. Emisszióeladási botrány – 2009 áprilisa

A környezetvédelmi minisztérium egy amerikai „garázscégnek”, az Interblue Groupnak négy évre emissziós kvótákat adott el 5,05 eurós tonnánkénti árért. Szlovákia a gázkibocsátási kvótáit így mintegy a felével olcsóbban adta el, mint Csehország vagy Ukrajna, amivel 66-75 millió euróval károsította meg az országot. A szerződés miatt két SNS-es minisztert is leváltottak a tisztségéből, Ján Chrbetet, majd Viliam Turskýt, ezt követően pedig a tárcát kivették a Szlovák Nemzeti Párt kezéből.

Büntetőjogi ítélet azonban máig sem született az ügyben. Dušan Kováčik speciális ügyész 2013-ban hagyta jóvá a büntetőeljárás leállítását, mivel szerinte nem lehetett bizonyossággal megmondani, hogy a gyanús értékesítés valóban károkat okozott-e az országnak.

7. Szociális vállalatok – 2009 augusztusa

A munkaügyi minisztérium Viera Tomanová minisztersége idején 2008-ban nyolc szociális vállalatnak nyújtott nagyobb anyagi támogatást az európai alapokból. Később felmerült annak a gyanúja, hogy a szóban forgó vállalatok közel állnak a miniszter asszony pártjához, a Smerhez. A pályázat iránt Brüsszel is elkezdett érdeklődni. 2011 végén az az információ került nyilvánosságra, hogy a Korrupcióellenes Hivatal ezek közül négy vállalat finanszírozását megvizsgálja. Azóta csend van az ügyben.

8. A D1-es autópálya adatainak meghamisítása – 2010 áprilisa

Amikor a kormány 2010-ben úgy döntött, hogy a PPP-projektek segítségével építi meg az autópályákat, a közlekedési minisztérium az elemzéseket úgy módosította, hogy a PPP-projektes megoldások fél milliárd euróval olcsóbbak legyenek, mint valójában. A kormány a projektet – ennek alapján is – jóváhagyta. A rendőrség bizonyította az adatok meghamisítását, de a Speciális Ügyészség azzal az indokkal, hogy nem történt bűncselekmény, leállította a büntetőeljárást.

9. A Smer finanszírozása – 2010 májusa

2010 májusában a Denník N és a Nový Čas napilapok nyilvánosságra hozták azt a szerződést, amelyet Ľubomír Blaško vállalkozó és a Smer választási kampányfőnöke, Fedor Flašík kötöttek. Ebből az derült ki, hogy Flašík állítóag a 2002-es parlamenti választás előtt megegyezett Blaškóval, hogy amennyiben a Smer kormányra kerül, az emberei fontos tisztségekhez jutnak az energiaiparban. Dušan Kováčik speciális ügyész azonban elutasította a szerződés felülvizsgálatát.

10. A Ficóéhoz hasonlatos hang – 2010 júniusa

Ez az ügy összefügg a Smer finanszírozásának ügyével. Közvetlenül a 2010-es parlamenti választások előtt nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen egy Ficóéhoz hasonló hang a Smer fekete pénzekkel történő finanszírozásáról beszél. Dušan Kováčik speciális ügyész azonban nem adott teret arra, hogy a szakemberek véleményt mondhassanak a hangfelvétel eredetiségével kapcsolatban.

11. A Glance House-ügy – 2011 januárja

A Glance House nevű többfunkciós központ ügyfelei máig nem tudnak a kifizetett lakásaikhoz hozzájutni, mivel 2010 tavaszán a Glance House céggel a telkek eredeti tulajdonosai pereskedni kezdtek. Dobroslav Trnka akkori legfőbb ügyész 2012-ben engedélyt adott az épületnek a maffiakapcsolatokkal rendelkező barátjához, Marián Kočnerhez közelálló cégekre történő törvénytelen átruházására. A Trnka ellen indított nyomozást a rendőrség azzal zárta le, hogy nem követett el bűncselekményt.

12. Oserpatak-ügy – 2011 augusztusa

Martin Novotný Iveta Radičová volt kormányfő gazdasági és befektetési ügyekben illetékes külső tanácsadója és Igor Liška volt kenyai szlovák nagykövet az egytizedét kérték csúszópénzként annak a 300 ezer eurónak, amelyről azt ígérték, elintézik, hogy támogatásként megkapják az oserpataki biatlonstadion befejezéséhez.

A Legfelsőbb Bíróság Novotnýt 18 hónapos, Liškát pedig 15 hónapos feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélte.

13. A platinaeladási botrány – 2011 októbere

1,4 millió eurót veszített az állam azon, hogy az Állami Tartalékalap 667 ezer euróért adott el elektronikus árverésen platinalemezeket egy SDKÚ-hoz közeli magáncégnek, amelynek tulajdonosa az SDKÚ előző választási listáján képviselőjelöltként szerepelt. Gyanús körülménynek számított az is, hogy elektronikus aukció volt meghirdetve, amelyre azonban mindössze 20 perc állt rendelkezésre.

Az ügy még mindig a pozsonyi I-es számú  járásbíróságon van.

14. A Gorilla-ügy – 2011 december

Az összes közül talán a legnagyobb port a Gorilla-ügy kirobbanása okozta. Ez az a világhálón közzétett akta, amely a szlovákiai üzleti élet és politika korrupciós praktikáit taglalja. Az akta szerint Robert Fico jelenlegi kormányfő is járt a Vazov utcai konspirációs lakásban, ahol a Penta egyik tulajdonosával, Jaroslav Haščákkal találkozott, és a politikai helyzetről beszélgettek. Az ügyet egy speciális nyomozócsoport vizsgálja Dušan Kováčik speciális ügyész felügyeletével. Hogy Robert Fico valóban járt-e a szóban forgó lakásban, és valóban találkozott-e Haščákkal, nem tudni, mert Dušan Kováčik már öt éve nem idézte be őt kihallgatásra ez ügyben.

15. A Katonai Hírszolgálat körüli mutyibotrány – 2013 májusa

Vladimír Suchodolinský, a Katonai Hírszolgálat volt igazgatóhelyettese jelentést dolgozott ki azokról az ingatlanátruházásokról, amelyek során a hírszolgálatot több millió euróval károsították meg. A rendőrség az ügyet lezárta, Dušan Kováčik speciális ügyész pedig elutasította Suchodolinskýnak az eljárás felülvizsgálatára vonatkozó beadványát.

16. A Váhostav szerkezetátalakítása – 2014 szeptembere

2014-ben robbant a hír, hogy a Váhostav 136 millió euróval tartozik az alvállalkozóinak. A szerkezetátalakítás során kiderült, hogy a Váhostavba 20 millió euró körüli összeget csorgattak postafiókcégeken keresztül. A Váhostav nevéhez 1992-től számos botrányos ügy fűződik. 1996 és 1998 között fiktív szerződéseket kötöttek alvállalkozókkal, ám mindeddig nem ítéltek el ezért senkit.  Az anyagi gondokkal küzdő vállalat iránt külföldi befektetők is érdeklődtek, ezek közül a legesélyesebb a svéd Skanska volt, mely hosszas tárgyalások után visszalépett, mivel képtelen volt a Váhostav működését átlátni. A cég akkori vezetése ezt követően átmentette a vagyonát a Váhostav-SK-ba. Az eredeti Váhostavban ezután nem maradt más, csak az adósságok. A Váhostav-SK vette át az állammal kötött nagy volumenű szerződéseket is. 2004 után egyre nagyobb szerephez jutottak a vállalatnál a Juraj Širokýhoz köthető emberek. Az első Fico-kormány idején (2006-2010) rendkívüli nyereségeket mutatott ki a Váhostav, később azonban kiderült, hogy számos autópálya-építésről szóló állami megrendelés túlárazott volt. A Váhostav-SK nem fizetett az alvállalkozóinak, ehelyett átszervezési folyamat alá vetette magát.

2016-ban a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség három személy ellen emelt vádat. Az ügy kivizsgálása még folyamatban van.

17. A pöstyéni CT-botrány – 2014 októbere

A pöstyéni kórház versenypályázaton több mint másfél millió euróért vásárolt komputertomográfot, miközben ugyanazt a típust egy cseh kórház 540 ezer euróért, azaz háromszor olcsóbb áron vette. A botrány a Medial Group SK nevéhez fűződik, amelynek a smeres Pavol Paška akkori házelnök is a társtulajdonosa volt korábban. A drága CT-gép eladásának politikai következménye is lett. Többek között emiatt távozott Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter, valamint Renáta Zmajkovičová, a parlament smeres alelnöke is a posztjáról. A legfőbb ügyész első helyettese azonban minden vádat ejtett az ügyben.

18. Pénz alufóliában – 2015 novembere

A Smer exképviselőjének, Vladimír Jánošnak az elvált felesége egy videófilmen arról beszélt, hogy a volt férje nagyobb összegeket hordott haza alufóliába csomagolva. A pénz állítólag a barnaszénbányászatra kapott támogatásból származott. A rendőrség azonban úgy döntött, nem indít eljárást, mivel véleménye szerint nem történt bűncselekmény.

19. Az adócsalási botrány – 2016 januárja

Milan Chovanec kassai jogász vallomásában azt állította, hogy a nagymértékű adócsalási ügybe, melynek során mintegy 75 millió euróval károsították meg az országot, állítólag Robert Kaliňák belügyminiszter és az első Fico-kormány idején pénzügyminiszter Ján Počiatek is belekeveredett. Chovanecot az ügyben a csalások főszervezőjeként helyezték vád alá. A rendőrség megállapította azonban azt is, hogy a Kaliňák és Počiatek elleni bűnvádi eljárásra nincs ok.

20. A Bašternák-ügy – 2017 márciusa

Ladislav Bašternák vállalkozót azzal gyanúsítják, hogy indokolatlanul nagy áfavisszatérítést igényelt az államtól, és Robert Kaliňák belügyminiszter állítólag igyekezett az ügyét eltussolni. A rendőrség először elutasította a pénzügyőrség feljelentését, az ügy nagy visszhangja után azonban 2016 áprilisában felújította azt.

(SME/Felvidék.ma)