A koalíciós pártok mindegyike saját szociális-gazdasági javaslatokkal állt elő, amelyek közül több ellentmond egymásnak. Ha a kormánypártok mindegyike ragaszkodni fog a saját javaslataihoz, az gazdasági háborúhoz vezethet a koalíción belül.
Az SNS például baloldali lépéseket igyekszik keresztülvinni, a Most-Híd viszont jobboldali intézkedéseket sürget. A szocialisták elsősorban a minimálbér 500 euróra való emelését tervezik, valamint az éjszakai műszakokért és a hétvégi munkáért járó pótlék bevezetését. A nemzetiek a minden alkalmazott számára kötelezően kifizetendő 13. fizetéssel álltak elő. Mindkét esetben érvényes, hogy a politikusok ötleteit a vállalkozóknak kell megfizetniük. Sem Robert Ficót, sem pedig Andrej Dankót nem aggasztja különösképpen, hogy ha valakinek adni szeretnének, azt másvalakiktől kell elvenniük.
Ezzel szemben Bugár Béla és társai azt javasolják, hogy a jelenlegi 3803 euróról 4650 euróra növeljék az adómentes adóalapot. Ez azt jelentené, hogy az alkalmazottak és a vállalkozók is megspórolnának a jövedelemadójukon évente mintegy 160 eurót.
Ebben az esetben azonban a változás a politikusok számára már korántsem olyan fájdalommentes. Minél kevesebbet szednek be ugyanis az adó révén, annyival kevesebbet költhet majd a kormány, és a takarékoskodás sohasem szokott népszerű lenni.
Fico, Danko és Bugár tudatosítják, hogy a javaslataik nagyban eltérőek. De mint azt a nemzetiek elnöke a koalíciós tanács ülése után kijelentette, igyekezni fognak valamilyen kompromisszumot találni. A szakemberek ma még nem tudják megbecsülni, a koalíciós pártok melyikének sikerül a törekvéseinek nagy részét érvényesítenie a többiek rovására.
A javaslatok következményei
A Hayek Alapítvány elemzője, Martin Reguli károsnak tartja a minimálbér jelentős növelését, valamint az éjszakai műszakokért és a hétvégi munkáért járó pótlék bevezetését, illetve a 13. fizetés kötelezővé tételét minden alkalmazott számára. „Ennek negatív hatása lesz a munkáltatók és bizonyos fokig a megrendelők számára is abban az esetben, ha sor kerül a hétvégi üzemelés korlátozására. Ezenkívül megterheli ez például az állami kórházakat, de az egyéb közintézményeket is, ahol hétvégeken is dolgoznak” – magyarázta az elemző.
Reguli a Most-Híd adóalap megemelésére vonatkozó javaslatát tartja a leginkább elfogadhatónak, hozzáfűzte azonban, hogy a bevételcsökkenést deficitnövekedés nélkül kell valahogy fedezni. Szerinte mivel ösztönző hatású intézkedésről van szó, csökkenti az adóterheket, és nem jár negatív terhekkel a cégek számára.
Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet vezetője szerint, amennyiben a Smer emelni szeretné a minimálbért, először a saját háza táján kellene söpörnie, és példával elöl járnia. Jelenleg ugyanis az állami szektorban több százezer ember dolgozik a minimálbérnél kevesebbért. Ezért a kormánynak először ezt az igazságtalanságot kellene megszüntetnie.
Növekvő szegénység Szlovákiában
A parlamenten kívüli MKP sajtóközleményében arra mutatott rá, hogy bár Szlovákia múlt évi gazdasági mutatói kedvezően alakultak, a szegénységben, illetve a szegénységi határ közelében élők életszínvonalának emelkedésében, életminőségük javulásában ez nem mutatkozott meg. A gazdaság növekszik, a foglalkoztatás úgyszintén, de az alacsony keresetűek jövedelme nem emelkedik. A növekedés valószínűleg a középosztálynál és a felső tízezerhez tartozóknál mutatkozik meg, a szegénységben élők ezt nem érzékelik – vélekedik Németh Gabriella, az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke.
A szociális alelnök aggasztónak tartja, hogy Szlovákiában 670 ezer embert fenyeget a szegénység, ami az összlakosság csaknem 13%-a. Leginkább a munkanélküliek (48%), közülük is a tartósan munkanélküliek és az újonnan kialakult szociális csoport, a többgenerációs munkanélküliek veszélyeztetettek. Esetükben már a szülők is tartósan munkanélküliek voltak, ezért hiányzik a gyerekek számára a pozitív példa. Németh szerint komolyan veszélyezteti az elszegényedés az egyedülálló szülőket (33%), főleg a nőket, mivel a férfiak és nők bérezése közti egyenlőtlenségeket még mindig nem sikerült felszámolni, de nincsenek jobb helyzetben a nagycsaládosok (38%) sem. Nem jelent biztonságot a szegénységgel szemben az sem, ha valaki dolgozik, de keresete a minimálbér szintjén vagy kevéssel fölötte mozog, ők is könnyen a szegénységi küszöb alá csúszhatnak.
Az MKP szerint a kormányfő által bejelentett újabb szociális csomag segíthetne a szegénységi mutatók javításában, de a pénzügyminiszter már jelezte, hogy a tervezett intézkedések maradéktalan bevezetésére nincs anyagi fedezet. „Meggyőződésem, hogy ha a kormány valóban segíteni akar a szegénységi küszöb határán élő embereken, és nem csak a politikai tőke kovácsolása a cél, elsősorban adó- és járulékcsökkentéssel kezdjenek hozzá. Második lépésként új munkahelyek kellenek a huzamosabb ideje magas munkanélküliséggel küzdő régiókba” – fogalmazott az MKP alelnöke, aki szerint nem az emberek ingázásának, átköltöztetésének támogatásával kell a foglalkoztatást megoldani, hanem helyben kell munkalehetőséget biztosítani számukra. „Harmadsorban itthon kell tartani a fiatalokat és ösztönözni őket a családalapításra, ezért a családtámogatási juttatásokat érezhetően növelni kell” – fűzte hozzá Németh Gabriella.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
