Még 2015-ben merült fel a lakossági igényeknek megfelelően, hogy a meglévő Tesco mellé a Lidl áruházlánc is üzletet nyisson a tízezer lakosú kisvárosban. Az üzletlánc kérvénnyel fordult a városvezetéshez, melynek alapján egy Templom téri ingatlant szemelt ki az üzletlánc, azonban itt nem csak a város tulajdonában lévő volt munkahivatal épületét szerették volna megvásárolni, de több magántulajdonban lévő ingatlant is, köztük a főút mellett álló régi malmot.
A kezdetektől tiltakoztak ellene
Az üzletlánc gútai terjeszkedése ellen azonban többen petícióban tiltakoztak, főként a városban működő kisboltok tulajdonosai, és az érintett, eladásra kínált telek szomszédos utcájának lakói, akik arra kérték az önkormányzatot, ne engedje a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházak építését, hiszen azok ellehetetlenítik a működésüket, és zavarhatják az ott lakókat. Azt is szerették volna, ha az eladásra szánt városi ingatlan esetében elővásárlási jogot élvezhetnének az ott székelő, irodákat működtető vállalkozók, valamint felhívták a városvezetés figyelmét arra, hogy az áruházlánc több helyszín közül is válogathat.
A képviselő-testület azonban a közakarat nyomására hivatkozva idén júliusban jóváhagyott egy szándéknyilatkozatot, melynek értelmében a városi tulajdonú Templom téri irodaházat a hozzá tartozó telkekkel 501 ezer euróért egy közvetítő cégen (Sedus Group) keresztül, versenytárgyalás nélkül eladja az üzletláncnak, azzal a feltétellel, hogy ott kizárólag Lidl épülhet. A korábbi versenytárgyalások ugyanis nem jártak sikerrel: sem 1,3 millióért, sem 800 ezerért nem kellett a telek sem az üzletláncnak, sem másnak. A legutóbbi értékbecslés szerint a szóban forgó ingatlan 443 ezer eurót ér.
Különleges elbírálás alatt a Lidl
A legutóbbi, augusztus 7-i soron kívüli testületi ülés egyik legfontosabb programpontja a Lidl által megvásárolni kívánt telkek eladása volt. Ezen az ülésen a képviselők nagy többséggel, 14 igen és egy ellenszavazattal jóváhagyták az eladásra vonatkozó határozatot. Ennek értelmében a város közvetlen módon – a különleges elbírálás elvének érvényesítésével – eladja az épületet a Sedus Groupnak, hogy megépülhessen Gútán a Lidl. E határozat alapján a közeljövőben megkezdődhetne az előszerződés kidolgozása, a tervezési és engedélyeztetési folyamat, majd sor kerülhetne a végleges szerződés aláírására. Fontos mozzanata azonban a történetnek, hogy a város jelenlegi területrendezési tervét is módosítani kellene, amely legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű áruház építését engedélyezi, a Lidl viszont több mint 2000 négyzetméternyi területet szeretne vásárolni és beépíteni, köztük a magántulajdonban lévő malmot is.
Érdekes fordulat: műemlékké nyilvánítanák a régi malmot
Augusztus 10-én iktatták a gútai városházán azt a Műemlékvédelmi Hivataltól érkezett értesítést, mely szerint a szóban forgó, eladásra kínált villanymalom műemlékké való nyilvánítása közigazgatási eljárás alá került. Horváth Árpád polgármester megkeresésünkre röviden vázolta a jelenlegi helyzetet. „A város ebben az esetben csak résztvevője az eseményeknek, a malom a város területén van, viszont magántulajdon” – fogalmazott, hozzátéve, ez a terület összefüggésben van a városfejlesztési tervvel, melyet a város szeretne megváltoztatni a következő, szeptember 11-i testületi ülésen, mivel a Templom tér 32. szám alatt lévő terület és a környező parcellák eladását a Lidl részére már jóváhagyta. Erre a területre ráadásul elővásárlási joga van az üzletláncot képviselő vállalatnak – erősítette meg információinkat.
Miért éppen most?
Horváth Árpád elmondta, ezidáig a városhoz hivatalos beadvány sem a tulajdonostól, sem a helyi civil szervezetektől nem érkezett arra vonatkozóan, hogy ezt a malmot műemlékké nyilvánítsák. Arra a kérdésre, hogy a műemlékvédelem kinek a beadványára kezdett el foglalkozni a gútai villanymalom műemlékké való nyilvánításával, Horváth Árpád azt válaszolta, a mostani beadványból kiderül, azt a Gútai Vállalkozók Klubja a Szlovákiai Pékek Szövetségének támogatásával indítványozta. Véleménye szerint ilyen, vagy ehhez hasonló malom több is van a környéken.
„Érdekesnek tartom, hogy az elmúlt 20-25 évben senki nem foglalkozott ezzel az épülettel, illetve műemlékké való nyilvánításával. Csak most, amikor egy város közakarata az, hogy ott üzletközpont nyíljon, pár nappal azután, hogy a város jóváhagyta az eladást” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a város jelenleg várakozó állásponton van. „Polgármesteri hatáskörömből adódóan nekem kellett válaszolnom a műemlékvédelmisek levelére, a levelet megfogalmaztam és elküldtem.” A tartalmáról annyit árult el csupán, a város vezetésének nincs kifogása az ellen, hogy a műemlékvédelem lefolytassa az eljárást.
Ki írt levelet a Műemlékvédelmi Hivatalnak?
Természetesen megkerestük a beadványban nevesített Gútai Vállalkozók Klubját, amelynek székhelye alapján Havetta Tibort, a Hapeko pékség tulajdonosát szólaltattuk meg. Elmondta, 2010-ben már valaki beadvánnyal élt a villanymalom kapcsán a műemlékvédelemnél. „Tény és való, hogy 2016-ban én magam is írtam levelet a műemlékvédelemhez, amelyben arról érdeklődöm, milyen állapotban, folyamatban van jelenleg az épület műemlékké való nyilvánítása. A hivatal válaszában arról értesített, hogy nincsenek időhöz kötve, ilyen jellegű vizsgálat bármennyi ideig eltarthat, akár évekig is. Múlt héten pénteken kaptam kézhez én is azt az értesítést, melyet a városi hivatalba is elküldtek” – nyilatkozta. Havetta Tibor hangsúlyozta, az első beadványt évekkel korábban már valaki benyújtotta és erről a város vezetőségének is tudnia kellett. „Tehát ez 2010 óta folyamatban van és a legutóbbi testületi ülésen ezt a polgármesternek címzett nyílt levélben – amelyet mellesleg a testületi ülésen is felolvastak – jeleztük. Így, ha máskor nem, akkor már a testületi ülés előtt ellenőrizhették volna.”
Miért éppen a belvárosba és miért éppen a Lidl?
Havetta Tibor szerint érthetetlen, hogy az üzletlánc miért ragaszkodik ehhez a belvárosi helyszínhez. Elmondása szerint a Tesco építésekor is kérték a város vezetését a helyi vállalkozók nevében, hogy a nagy áruházláncoknak ne a városban, hanem annak külterületén, a déli zónában adjanak helyet. „Most ahhoz hasonlóan, önként felkerestünk négy alkalmas helyszínt Gútán, ahová építkezhetne a Lidl. Ne mondja senki, hogy egy utcával tovább már nem megy el a vásárló, ha jelenleg bejár Komáromba is” – tette hozzá. Hangsúlyozta, nem az áruházláncokkal van baj, jöjjenek, de ne a belvárosba. Szerinte érdemes lenne a városnak jó külföldi példákat követni. „A régiós, saját termékeket forgalmazó helyieket azzal is védik, hogy a városok központjaiból kitiltották a nagyáruházakat, és vasárnaponként csak a kisebb családi vállalkozások nyithatnak ki. Köztudott az is, hogy éppen a Lidl a legkevesebb hazai terméket árusító áruházlánc” – mondta el véleményét a vállalkozó.
Információink szerint a Lidl felvásárolta volna a magántulajdonban lévő malmot is. Felhívtuk ezért a villanymalom jelenlegi tulajdonosát, aki azonban elfoglaltságaira hivatkozva nem nyilatkozott portálunknak. Megkerestük a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal komáromi munkatársait is, akik viszont a tárgyban semmilyen médiának nem nyilatkozhatnak. Javaslatukra a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal igazgatónőjéhez fordultunk. Anna Valeková nem zárkózott el, viszont kérdéseinket csak elektronikus formában tehettük fel. A délelőtti megkeresésünkre válasz cikkünk megírásáig nem érkezett. Szerettük volna megtudni, ki adta be a gútai villanymalommal kapcsolatban a műemlékké való nyilvánítás kérelmét, és tulajdonképpen hány ilyen ipari műemlék található Szlovákiában, illetve a szűkebb térségben. Szintén megkérdeztük, jelenleg milyen stádiumban van az eljárás és körülbelül mennyi ideig tart, míg egy ilyen jellegű épületet nemzeti műemlékké nyilvánítanak. A műemlékvédelmi törvény értelmében, amíg nem zárul le a műemlékké nyilvánítás folyamata, az épületet sem eladni, sem lebontani nem lehet. Márpedig az üzletlánc szándéka éppen ez: megvásárolni és lebontani az épületet.
