A FUEN elnöke megkezdte dél-szlovákiai munkalátogatását. Vincze Loránt, az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az egymillió aláírást igénylő európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán megbeszéléseket folytatott az aláírásgyűjtésben részt vevő szervezetekkel és a kezdeményezést támogató közszereplőkkel.
Vincze Loránt, a FUEN tavaly megválasztott elnöke szeptember 21-én, csütörtökön délelőtt Komáromban találkozott Knirs Imre alpolgármesterrel és Juhász Györggyel, a Selye János Egyetem rektorával. A FUEN elnökét Becse Norbert (az MKP komáromi járási elnöke) és Orosz Örs (MKP-s megyei képviselőjelölt) kísérték el a találkozóra.
A FUEN-elnökét valamit a kezdeményezés európai kampánykoordinátorát, Bodor Lászlót, irodájában fogadta Juhász György, a Selye János Egyetem rektora és Lévai Attila, az Egyetem Hittudományi Karának dékánja. A felek megegyeztek abban, hogy az anyanyelvű felsőoktatás a sajátos kisebbségi identitás(ok) megmaradásának egyik kulcsterülete. Többek között ezért is fontos, hogy az európai kisebbségi kezdeményezés (Minority SafePack) sikeres legyen, hiszen annak egyik célja, hogy az anyanyelvű felsőoktatást (is) kötelező jellegű európai uniós jogszabály garantálja.
Délután Dunaszerdahelyen Hájos Zoltán (MKP) polgármester fogadta a FUEN delegációját, a találkozón A. Szabó László (MKP) alpolgármester és Menyhárt József, az MKP elnöke is részt vett. A felek áttekintették a kétnyelvűség témáját, mely a kisebbségi kezdeményezés egyik fontos része. Hájos Zoltán bemutatta, hogy Dunaszerdahelyen milyen előrelépések történtek a kétnyelvűség terén. A FUEN elnöke jó iránynak tartotta mindazt, ami a kétnyelvűség terén a városban elindult.
A FUEN-elnök a Csallóközi vásárban, az MKP-sátorban személyesen is gyűjtötte az aláírásokat a kezdeményezéséhez, mely a kötelező összeurópai kisebbségi jogrendszer érdekében indult az MKP aktív részvételével.
A felvidéki látogatás szeptember 22-én, pénteken délelőtt a Csemadok pozsonyi székházában folytatódik, ahol Bárdos Gyula elnök fogadja a FUEN elnökét. Később, a Magyar Közösség Pártja pozsonyi székházában tartott megbeszélést követően a FUEN elnöke közös sajtótájékoztatót tart Menyhárt József MKP-elnökkel és Berényi Józseffel, Nagyszombat megye alelnökével.
Az Európai Unióban 60 millió olyan polgár él, aki valamelyik őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik. A szlovákiai magyaroknak és más európai őshonos kisebbségeknek meg kell mutatniuk, hogy a számbeli kisebbségi helyzet nem jelenti azt, hogy minőségileg is kevesebbek lennénk az Európai Unióban. Nyelvünk, kultúránk nem értéktelenebb másokétól, ezért egyenlő bánásmódot érdemlünk, s meg kell állítani a nemzeti kisebbségek asszimilációját. Ehhez jogvédelemre van szükség. Az Európai Bizottság akkor indít uniós jogalkotási folyamatot, ha legalább egymillió uniós polgár összefog, és aláírásával támogatja a kezdeményezést.
Ezt kezdeményezte az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN), melynek a Magyar Közösség Pártja is a tagja. A kisebbségvédelmi kezdeményezés a Minority SafePack néven fut, s 2018. március végéig kell összegyűjteni az egymillió támogató aláírást legalább hét tagállamban. (HE)
Az őshonos kisebbségek jogaiért indított kezdeményezés támogatása az interneten
Az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott európai polgári kezdeményezés (közismert angol nevén: MinoritySafePack) célja, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme kerüljön be az Európai Unió jogrendjébe.
Szlovákiában a FUEN tagjaként a Magyar Közösség Pártja gyűjti és szervezi az aláírásgyűjtést. Ennek fontosságára az MKP Országos Tanácsának legutóbbi ülésén is rámutattak. „Tény és való, hogy a kérdőívek kissé bonyolultak, de ezen nem tudunk változtatni, ugyanis ilyen az Európai Unió elvárása. A cél nemes: legyen az Európai Unióban olyan törvény, mely védelmezi a nemzeti közösségeket. Ha valaki törvényt sért, az szankcionálható. Sok országgal szemben indult már eddig is eljárás amiatt, hogy az nem tartotta be az uniós normákat” – mondta Berényi József, aki az MKP-ban az aláírásgyűjtést koordinálja”.
A kezdeményezés támogatására az interneten is lehetőségünk van, és ez nem vesz több időt igénybe 2-3 percnél. Legjobb, ha előttünk van a személyazonossági igazolványunk, ahogy azon szerepel, arról kell beírnunk a keresztnevet, a családnevet, a születési nevet, a születési dátumot és helyszínt, a címet és az állampolgárságot. Az interneten azt is megnézhetjük, hogy pillanatnyilag hogyan áll az aláírásgyűjtés, mégpedig országokra lebontva is. E sorok írásakor 11 545 aláírást mutatnak ki, de hangsúlyoznunk kell, hogy ebben nincsen benne a nyomtatványokon gyűjtött aláírások száma, csak az on-line formában kinyilvánított támogatás. Nyilván a későbbiek során, mikor már lezárult az aláírásgyűjtés (a határidő 2018. április 3.), majd összesítik az internetes és a nyomtatványokon gyűjtött aláírásokat.
Az internet arról is számot ad, hogy melyik országban legalább hány aláírásra van szükség. Egy európai polgári kezdeményezés ugyanis akkor sikeres, ha összegyűlt összesen legalább egymillió támogató nyilatkozat, és a támogató nyilatkozatok száma legalább hét tagállamban elérte az adott tagállamra vonatkozóan előírt küszöbértéket. Szlovákiára vonatkoztatva ez a küszöbérték 9 750, ám ennél az MKP jóval több aláírást szeretne összegyűjteni, az elhangzott nyilatkozatok szerint 50 ezres nagyságrend a cél. Hasonlóan van ez egyébként Romániában (a küszöb 24 ezer, a cél negyedmillió) és Magyarországon is (a minimális 15 750 helyett félmilliót céloztak meg).
Az Európai Unió 28 országában egyébként eddig 7 országban sikerült az interneten összegyűjteni a minimális aláírásmennyiség legalább 1 százalékát, mégpedig Romániában (5 690 – 23,71%), Magyarországon (2 580 – 16,38%), Dániában (469 – 4,81%), Ausztriában (541 – 4,01%) és Szlovákiában (297 – 3,05%), Olaszországban (594 – 1,08%) és Németországban (754 – 1,05%).
Ez még csak a kezdet. Reméljük, folyamatosan emelkedni fognak ezek a számok. A változásokról tájékoztatjuk majd olvasóinkat (Oriskó Norbert)
