A magyar nyelvű szentmise résztvevői a nagyszombati Szent Ilona-templomba (Fotó: Ziizi Kristóf/Felvidék.ma)

Az új esztendő második keddjén, folytatva a jól bevált hagyományt, fél hét után magyar misét tartottak Nagyszombatban,  a Fő utcai Szent Ilona-templomban. A szentmisét Kiss Róbert kanonok, nagyszombati vikárius celebrálta.

A mise elején megemlékezett a fiatalon, 24 éves korában, 2003. január 15-én elhunyt szímői alkotóról, Kantár Csabáról. De felajánlotta a misét a távol maradt, beteg, idős testvérekért is, végezetül, de nem utolsósorban pedig a vizsgaidőszak előtt álló főiskolás és egyetemista ifjúságért. A misén közreműködött a dunaszerdahelyi Pántlika Zenekar tagja, Új Sámuel hegedűs, édesanyja Krisztina, Csámpai Boglárka és Fodor Attila.

Róbert atya prédikációjában kiemelte a jelen lévő fiatalság, valamint Kantár Csaba pozitív példáját, hangsúlyozva, mennyire fontos és irányadó ez mások számára. Mint mondta, a fiatalság a magyar jövő záloga, s ennek szellemében a tehetségét, képességeit a közösség, a felvidéki keresztény magyarság megtartása és fellendítése érdekében kell, hogy használja, örömet szerezve és példát mutatva ezzel másoknak.

Dominika orsolyita nővér beszámolója közben a pasztorációs központban (Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)

A szentmise után a szomszédos pasztorációs központban a jelenleg Nagyszombatban működő Dominika orsolyita nővér, a havonta összejáró közösség állandó tagja, dél-amerikai tapasztalatairól számolt be. Dominikának 1979 és 1991 között volt szerencséje egyebek mellett Peruban is járni, tanítani, a spanyol nyelvet elsajátítani, az ottani mentalitást, kultúrát megismerni, tapasztalatokat szerezni. Hozott magával egy tanítványt is, az 1993 óta Berlin közelében élő négygyermekes perui Mónicát, akivel a napokban a volt kommunista blokk országait járják végig. Mónica a résztvevőknek mesélt az életéről.

Dominika nővérnek hosszú, öt évébe tellett, amíg el tudta intézni annak idején a kijutását Dél-Amerikába. Komoly kihallgatások előzték meg ezt, de ő állta a sarat, keményen és egyenes gerinccel, mert az Istenbe vetett hitének köszönhetően tudta, hogy eléri a célját. Elmesélte, hogyan tanított ottani tartózkodása idején diákokat. Beszámolt a Pasto Ruri – Andok egyik csúcsának meghódításáról, melynek 1985-ben még több mint 6000 méter tengerszint feletti magasságú csúcsa volt. Mára már sajnos csak egy, kb. 500 méter magas megolvadt domb lett belőle.

A jövőben a mostanihoz hasonlóan baráti találkozók keretében tervezünk ilyen jellegű beszélgetéseket is.