Február 21-én az AFCO és PETI bizottság meghallgatást szervezett az Európai Polgári Kezdeményezésről Brüsszelben. A meghallgatáson Tárnok Balázs a Rákóczi Szövetségtől és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke szóltak a Minority Safe Pack, és az aláírásgyűjtés tapasztalatairól.
A meghallgatáson Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség kisebbségvédelmi kezdeményezési jogi szakértője előadásának első részében a Rákóczi Szövetség koordinálásában megvalósuló magyarországi aláírási kampányt mutatta be. Ismertette azokat a jellegzetességeket, amelyek a magyarországi kampányra vonatkoznak. Ezen belül külön kitért arra, melyek azok a nehézségek, amelyekkel a mindennapokban szembesülnek.
„Azt látjuk, hogy az emberek nehezen értik meg, és nem tudnak a kezdeményezésről, bonyolultnak tartják az ívet, amely nehezen alkalmazható. Részben jó úton jár az Európai Bizottság, de néhol módosítani kellene” – fogalmazott a Rákóczi Szövetség kisebbségvédelmi jogi szakértője.
Véleménye szerint kihívás, hogy megismertessék az emberekkel, pontosan miért is gyűjtik az aláírásokat. A továbbiakban a személyes adatok okozta zavar és bizonyos szempontból a félelem is megnehezíti a munkájukat. Előadásának második részében azzal foglalkozott, hogy miként kellene a rendeletet úgy módosítani, figyelembe véve az eddigi tapasztalataikat, hogy az egy jobb működést eredményezzen. Kitért arra is, hogy amikor sikeres egy aláírásgyűjtés, és összegyűlt a megfelelő mennyiségű aláírás, a bizottság ne tudja azt lesöpörni az asztalról, mint ahogy azt az eddigiek során megtehették.
„Ha egymillió aláírás áll egy ügy mögött, azt ne lehessen csak úgy félretenni. A cél az, hogy induljon meg a jogalkotás, de ha a bizottság úgy döntene, hogy mégsem indítja meg, akkor más alternatív eszközök lépjenek működésbe” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak.
A fiatal jogász a meghallgatást hasznosnak tartotta, hiszen „olyan személyek vettek részt előadóként, akik színvonalasan hozzá tudnak tenni a polgári kezdeményezés reformjához. Itt gondolok olyan akadémikusokra és civilszervezetek vezetőire, akik egyrészt a polgári kezdeményezés lehető legjobb működésében érdekeltek európai szinten, másrészt pedig ott voltak azok az érdekeltek, akik a kezdeményezés élén járnak, ahogy mi is a Minority Safe Pack esetében” – fogalmazott.
Meghallgatás az Európai Polgári Kezdeményezésről (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A meghallgatáson ezek az emberek osztották meg tapasztalataikat, meglátásaikat, ugyanis az öt év alatt megállapítható, hogy nem igazán működik a rendszer. Folyamatosan kérvényezték a polgári kezdeményezésben érdekelt szereplők, hogy kerüljön sor a polgári kezdeményezés reformjára, amelyet tavaly indított el a bizottság. Szeptemberben tette közzé módosító javaslatát, amelyhez jelenleg hozzá lehet szólni.
„Ebből a szempontból nagyon hasznos volt a meghallgatás, mert jó gondolatokat hallhattunk arról, hogyan és miként kellene megváltoztatni a jelenlegi rendeletet úgy, hogy az egy működőképesebb, egy jobb polgári kezdeményezést eredményezzen” – fejtette ki Tárnok Balázs.
Az Európai Állampolgársági Kezdeményezési meghallgatáson szót kapott Vincze Lóránt, a FUEN elnöke is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság jelenleg egy sikeres kezdeményezés esetében kétféleképpen járhat el. Pozitívan reagál az összegyűlt aláírások kapcsán és monopolhelyzetével nem visszaélve változást kezdeményez az ügyben, vagy pedig nem tesz semmit.
Schöpflin György ennek kapcsán úgy véli, hogy az EU intézménye távol van az emberektől. Kérdőjeleket és ellentmondást érzékel. Az unió tényleg közelebb akarja hozni az állampolgárt? – tette fel a kérdést, majd megjegyezte, hogy a több mint hatvan ilyen jellegű kezdeményezésből csak egy volt eddig sikeres, az ivóvízhez való jog.
Vincze Lóránt: köszönöm a Felvidékről azt a támogatást, amelyet a Minority Safe Pack kap
Vincze Lóránt kérdésünkre elmondta, hogy egy kampányban levő szervezet számára az a legjobb állapot, amikor a társszervezetek a vállalásokat teljesítik. „Felvidéken az MKP 50 ezer aláírást ígért, és ez a mennyiség adott. Sajnos némely régiókban nehezen megy az aláírásgyűjtés, mert nem annyira szervezettek a kisebbségi közösségek, mint a magyarlakta részeken. Tehát merevebb a kampány, de én úgy érzem, hogy jó lesz. Kiemelendő, hogy a felvidéki magyarok egyként álltak a kezdeményezés mögé, és biztató, hogy mostanra véget se ért a kampány, hiszen különböző szervezetek, vagy az egyház még csak most kapcsolódott be. Köszönöm a Felvidékről azt a támogatást, amelyben a Minority Safe Pack részesül” – nyilatkozta portálunknak a FUEN elnöke.
A hét országból háromban már megvan a megfelelő mennyiség, és azt is látni, melyik országokból fog az egymillió aláírás összegyűlni. Hollandia sajnos már nem valószínű, hogy eléri a meghatározott létszámot, de eléri várhatóan Horvátország, Szlovénia, Lettország, Bulgária, Lengyelország, ahol a helyi csapatok teljes bevetéssel dolgoznak az ügyön.
Csáky Pál: nagy hiba lenne a részünkről, ha mi a saját őshonos kisebbségi megmaradás témánkat nem tennénk az asztalra
Az Európa Tanács Strasbourgban elfogadta a kisebbségi nyelvek védelméről szóló jelentést. Egy hónappal ezelőtt, február 7-én elfogadták Csáky Pál, az MKP EP-képviselőjének határozatát, amely a petíciós bizottságon keresztül került a plénum elé.
„Ez már a második meghallgatás ezen a héten. Az elsőt az Állampolgársági Bizottságban szerveztük meg hétfőn, ahol szintén Tárnok Balázs adott elő. Ott az állampolgári jogok és kisebbségi jogok védelméről volt szó, itt pedig az európai állampolgárok jobb bekapcsolása az európai érvelésbe, illetőleg a jogalkotásba a téma. Hamarosan bejelentem, hogy kerekasztalt fogok szervezni a témában, ahová jogászokat szeretnék meghívni” – tudtuk meg a képviselőtől.
Csáky véleménye szerint két dolog van, ami most megmozgatta a közvéleményt: „Még el sem indult a brexit, de a Petíciós Bizottság alelnökeként már több száz petíciót kaptam a Nagy-Britanniában élő más nemzetiségektől, illetőleg az EU tagállamaiban élő britektől. A másik téma pedig a migrációs válság. Azt látom, hogy Németországban a németek vitatkoznak egymás közt. A franciák a franciákkal vitatkoznak. Megosztott a társadalom, és ez lényegében az európai identitásról szóló vita. Ezt látom a katalán témában is, a brexit témában is, hogy ez az identitás újragondolásának a témája. És ha most ez a hullám kialakult, akkor nagy hiba lenne a részünkről, ha mi a saját kisebbségi, őshonos kisebbségi megmaradás témánkat nem tennénk az asztalra. Én most picit optimista vagyok, és nagyon remélem, hogy a kezdeményezés vége egy európai jogi norma lesz, törvény az európai őshonos kisebbségek védelmére” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Csáky Pál.
