Igazi „Kodály-csemegében” volt részük mindazoknak, akik tegnap délután Ittzésné Kövendi Kata Kodály Zoltán nyomában Budapesten című könyvének bemutatóján vettek részt. A Szövetség a Közös Célokért rendezvényén a kötet szerzője a felvidéki kötődésű Kodály életének és munkásságának budapesti helyszíneiről mesélt.
Ittzésné Kövendi Kata, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola tanára a komáromi Csemadok-székház termében tartott előadásának első részében arról beszélt, hogyan szegődött már egészen fiatalon Kodály nyomába, mi vezette a Kodály életének budapesti helyszíneiről szóló könyv megírására, amelyet több évtizedes gyűjtő- és kutatómunka előzött meg. Mint mondta, diákjaival tett angliai útjai során ébredt rá, hogy „Kodály Zoltán neve kapukat nyit széles e világon”. A zeneszerzőhöz és népdalkutatóhoz kötődő angliai emlékhelyeket járva fogalmazódott meg benne az a gondolat, hogy Kodály munkásságának fővárosi helyszíneit is összegezni kéne.
A személyes hangvételű bevezetőt követően, előadása második részében magát a könyvet mutatta be fényképekkel gazdagon illusztrálva. Megelevenedtek Kodály budapesti életének pillanatai, a zeneszerzővel kapcsolatos nevezetes budapesti épületek. Így az Eötvös Collegium Csillag utcai épülete, a Régi Zeneakadémia, az Operaház, a Zeneakadémia épülete, a köröndi lakás, és a Völgy utcai nyaraló. Mindegyikhez kedves, szórakoztató anekdotákat fűzött a könyv szerzője magáról a zeneszerzőről, amelyeket mosolyogva, élvezettel hallgatott a komáromi könyvbemutató közönsége.
De Ittzésné Kövendi Kata olyan, Budapest ostromakor átélt történeteket is mesélt Kodályról, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a művész a legveszélyesebb helyzetekben sem szűnt meg zeneszerzőnek, zenerajongónak lenni. Maga és neje, Emma asszony az Irgalmas nővérek Próféta utcai zárdájában bújtak meg a bombázások elől, volt tanítványának Bors Virginia nővérnek köszönhetően, aki visszaemlékezéseiben megörökítette ezeket a napokat. Ebből ismert, hogy a bombázások közben fejezte be Kodály a Missa brevist, sőt énekkart szervezett, ezzel „gyógyítva az idegeket”. Miután az oroszok betörtek a zárdába, Kodályék az Operaház pincéjében berendezett óvóhelyen vészelték át az 1945-ös ostromot.
Ittzésné Kövendi Kata előadásában hangsúlyozta, a könyv elsősorban azoknak nyújt segítséget – konkrét útvonal-javaslatokat tartalmazva – , akik szívesen ellátogatnának Kodály Zoltán életének és munkásságának színhelyeire. A könyvnek köszönhetően nemcsak egy-egy jól ismert helyszínnel ismerkedhet meg más aspektusból az érdeklődő, de Kodály személyével és életművével is. Egyszerű a nyelvezete, és kis mérete, praktikus mellékletként csatolt útmutatója lehetővé teszi, hogy mindig kéznél legyen. Olvasóját gyakorlati információkkal látva el biztos támasz lehet e könyvecske budapesti sétáink során. A bibliográfiában a forrásokat pontosan feltüntették, így az sokat segíthet azoknak is, akik komolyabban szeretnének foglalkozni a témával.
A rendezvényen közreműködött Sipos Anna néprajzkutató, a Duna Menti Múzeum igazgató-helyettese, aki Kodály-gyűjtéseket, zoboralji népdalokat énekelt. A könyvbemutató végén a rendkívül népszerű Concordia Vegyeskar adott hangversenyt Stubendek István, az alapító karnagy vezényletével. A vegyeskar a tavalyi „Kodály Év”-ben indított hangversenysorozatot, mely során Kodály Zoltán életművét mutatták be – ebből kaphatott nagyszerű válogatást a komáromi könyvbemutató közönsége, akiket a vegyeskar több dal erejéig meg is énekeltetett.
A kiadvány a „Kodály Évben”, Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Magyar Kodály Társaság gondozásában jelent meg. A könyvbemutató a SzAKC szervezésében, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társulása, a Csemadok Komáromi Alapszervezete és a Lehár Ferenc Polgári Társulás támogatásával valósult meg.
