Április 23-án különleges, szimbólumokkal gazdagon áthatott szentmisére került sor Prágában, a břevnovi bencés főapátságban.
Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök és Petr Prokop Siostrzonek, a břevnovi kolostor januárban beiktatott főapátja mutatott be szentmisét az Európa miden tájáról összegyűlt magyar papsággal és a bencés közösség papjaival együtt a Prágában élő magyar és cseh hívek részére.
Az esemény apropója kettős volt: április 23. és 26. között ad otthont a főapátság az évenként megrendezésre kerülő Európai Magyar Papi Konferenciának, illetve április 23-a Szent Adalbert vértanú püspök ünnepnapja, aki a csehek egyik legjelentősebb patrónusa, és több szállal is kötődik a magyar kereszténység megerősítéséhez.
Ahogy arra prédikációjában Cserháti püspök atya is kitért, Adalbert személye kapocs a két nép között (mi több, a lengyelek részéről is nagy tisztelet övezi, vértanúságát is lengyel földön szenvedte el). Bencés szerzeteseket küldött Pannonhalmára és 994-995-ben személyesen is térített Magyarországon.
A hagyomány szerint ő volt Vajk (Szent István) megkeresztelője, bár újabb kutatások szerint inkább a bérmálás szentségét szolgáltatta ki szent királyunknak, később pedig szellemi-lelki vezetője volt. Személyének tisztelete annyira erősen él, hogy mind a mai napig az esztergomi és a prágai egyházmegye védőszentje.
Cserháti püspök úr aktuális példaképnek ajánlotta őt: „Szent Adalbert napjainkban különös figyelmet érdemel. A közép-európai népek apostola volt, és tevékenysége különösen időszerű egy olyan korban, amikor a visegrádi négyek újra a közép-európai népek összefogását tűzték zászlajukra, a közép-európai régió közös kulturális örökségének megerősítésén és egységén fáradoznak, és igyekeznek megőrizni abban a nemzetek sajátos örökségét és ennek sokszínűségét”.
Prokop Siostrzonek, a břevnovi kolostor főapátja nagy örömmel köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta Adalbert szerepét a cseh és a magyar nép közötti kapcsolatokban. A vértanúság és keresztény áldozatvállalás okán történelmi párhuzamot állított a két nép 20. századi hányatott sorsú érsekével: a szentmisével azonos időben zajlott a prágai főszékesegyházban Josef Beran érsek újratemetése.
Beran érsek elszenvedte a nácik dachaui koncentrációs táborát éppúgy, mint a kommunista börtönöket. Száműzetésben halt meg Rómában és a Szent Péter-bazilikában helyezték nyugalomra. Utolsó kívánsága viszont az volt, hogy szülőföldjén temessék el. Ennek a kommunista rendszer nem tett eleget, így csak halála után 49 évvel helyezhették Prágában örök nyugalomra. A főapát úr Mindszenty bíboros életét hasonlította Berán érsek életéhez, ezzel is erősítve a történelmen átívelő cseh-magyar keresztény sorsközösséget.
Az Európában szolgáló magyar papok számára a konferencia holnap folytatódik a bencés kolostor falai között.
