Jozef Mihál független parlamenti képviselő szerint (Együtt – Polgári Demokrácia) a felső nyugdíjkorhatár bevezetése azt eredményezi, hogy az újonnan megítélt nyugdíjak alacsonyabbak lesznek, mint az eddigiek.
Az RTVS Szombati párbeszédek című politikai vitaműsorában a képviselő kijelentette, a felső nyugdíjkorhatár bevezetése következtében ezenkívül alacsonyabb lesz majd a nyugdíj-valorizáció is.
Mihál szerint ugyanis, ha többen kapnak nyugdíjat, a nyugdíjakra kevesebb pénz marad. Azt, hogy az újonnan megítélt nyugdíjak alacsonyabbak lesznek, a Smer is elismeri a felső nyugdíjkorhatár megszabásáról szóló alkotmánytörvény-javaslatában. A képviselő szerint már a jelenlegi nyugdíjasok is hozzájárulnak a saját nyugdíjukhoz, a boltokban ugyanis ők is fizetik az áfát, az állam pedig az adókkal anyagilag támogatja a Szociális Biztosítót.
A volt munkaügyi miniszter a felső nyugdíjkorhatár bevezetése helyett az egyes foglalkozások nehézség szerinti megkülönböztetését javasolja. Mihál szerint azok a munkáltatók, akik fizikailag igényesebb szakmákban adnak munkát az embereknek, magasabb járulékokat fizethetnének az alkalmazottaik után, miáltal lehetővé válna, hogy ezek az emberek korábban nyugdíjba vonulhassanak. A kevesebb fizikai megterhelést igénylő munkahelyek esetében viszont csökkenhetnének a járulékok. Véleménye szerint a könnyebb és nehezebb szakmák megkülönböztetését követelik a szakszervezetek is. Mihál azt is jelezte, hogy a felső nyugdíjkorhatárt bevezető alkotmánytörvény-indítványt a parlament egyébként sem szavazná meg, mert nem biztosak a Sme rodina, illetve az OĽaNO mozgalom képviselőinek a szavazatai sem.
Tomáš szerint nem feltétlenül kell emelni a járulékokat
A Smer parlamenti képviselője, Erik Tomáš a vitaműsorban kijelentette, hogy a felső nyugdíjkorhatár bevezetése nem biztos, hogy csökkenti a nyugdíjakat, és növeli a járulékokat. Szerinte a lépést követően olyan kompenzációs intézkedésre lesz szükség, mint a foglalkoztatottság növelése, a munkatermelékenység enyhe növelése vagy a családpolitikába való beruházás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Szlovákiában csökken a lakosság elöregedése és a Szociális Biztosító hiánya is, amely 2020-tól kiegyenlített költségvetéssel működik majd. Megismételte azt is, hogy a nyugdíjkorhatár automatikus emelését az átlagéletkor alapján Robert Fico volt kormánya vezette be 2012-ben, 2017-es hatálybalépéssel, egy össztársadalmi vitát követően. „Már akkor is megmondtuk, ha ez a tempó aránytalanul gyors lesz, akkor meg kell szabnunk a felső határt” – jelentette ki Tomáš, hozzáfűzve, pártjának gondjai vannak azzal, hogy a jövőben akár a 70 éves emberek is dolgozzanak. „Mi vagyunk az utolsó visegrádi ország, amely még nem szabta meg a nyugdíjazás felső határát.
A Smer által javasolt alkotmánytörvény-indítvány 64 évben határozta meg a nyugdíjkorhatárt. Mindenki, aki gyermeket nevelt, jogosult a maximális nyugdíjkorhatár arányos csökkentésére, amelynek célja „a családok és az anyaság támogatása az állam részéről”.
Az alkotmánytörvény-javaslat egy olyan rendelkezést is tartalmaz, miszerint „minden alkalmazottnak joga van ahhoz, hogy az elvégzett munkáért járó jutalma ne legyen a minimálbérnél alacsonyabb”. Az alkotmánytörvény-indítványról a parlament júniusi ülésén tanácskoznak a képviselők, amely június 12-én kezdődik. A minimálbér alkotmányos rögzítésén kívül a Sme műhelyében készült törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a megfelelő anyagi öregségi biztosítás a folyamatosan finanszírozott nyugdíjrendszeren és az önkéntes nyugdíjrendszeren keresztül történjen, valamint arról is, hogy az állam támogatja az önkéntes nyugdíjtakarékoskodást.
(Pravda/Felvidék.ma)
