A Nemesradnóti Református Egyházközség a megújhodás jegyében minden esztendőben sikeresen pályázik a Besztercebánya Megyei Önkormányzathoz közösségépítő rendezvényei megvalósításának érdekében. Idén a könyv és az olvasás került a figyelem középpontjába, mely témára minikonferenciát rendeztek június 21-én a gyülekezeti teremben.
„Minden évben úgy próbálunk meg pályázni, hogy maradandót alkossunk” – kezdte Pósa Dénes, a Nemesradnóti Református Egyházközség gondnoka, majd kifejtette, a korábbi években hasonló megyei pályázatból emléktáblát emeltek Bodon Lajos kántortanítónak és Pósa Lajos református lelkésznek, majd felújították, a rákövetkező évben pedig megjelölték Pető Dániel lelkész sírját és hangosítást szereltek a református templomba.
„Az idei projektünk az olvasásról, a könyvekről, a könyvtárról szól. Ennek keretén belül hívtuk össze a mai konferenciát, mert szeretnénk az egyházi könyvtárat is megújítani. Annak idején a parókián volt egy könyvszekrény, melyet felújítva szeretnénk a gyülekezeti teremben elhelyezni, s újabb szekrényekkel kiegészíteni. Kaptunk egy ígéretet Budapestről, hogy elképzeléseinket könyvadománnyal támogatják. A jövőben ezt is szeretnénk majd a tanítók segítségével berendezni” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Pósa Dénes.
A református egyházközség és a helyi alapiskola tantestülete között példás az együttműködés, több sikeres akciójuk is volt már. Ezt igazolta az olvasásról rendezett eszmecsere is, mely egybevágott az iskolában folytatott projekttel.
Danyi Márta, a projekt vezetője elmondta, az iskolában is az a céljuk, hogy olvasni szerető felnőttekké neveljék a gyerekeket, s megszerettessék a könyveket, ráirányítsák a figyelmet arra, hogy az olvasás örömforrás is, amely színesíti mindennapi életünket.
„Úgy érzem, aki nem szereti a költészetet, az lélekben, szellemben is szegényebb. A kisiskolásnak örömteli felfedezést jelent, amikor olvasókönyvében az óvodából ismert mondókára és versikére rábukkan. Az olvasóvá nevelésnél fontos a felolvasás is, erre akkor is szükség van, ha a gyermek már tud olvasni. Ezt követően nagyon lényeges a kötetlen beszélgetés is. A meséléssel észrevétlenül megtaníthatjuk a gyermeket arra, hogy képes legyen figyelni arra, amit hall. A mesehallgatás során gyarapszik a szókincse is, s elsajátítja a hétköznapitól eltérő irodalmi nyelvet” – fejtette ki Danyi Márta.
Felvázolta, hogy miként folyt ebben a tanévben a Nemesradnóti Alapiskolában az olvasás iránti figyelemfelkeltés. Idén is volt olvasási verseny. A számonkérés játékos vetélkedő formájában zajlott, ahol figyeltek arra is, hogy mindazt, amit elolvastak, hogyan tudják hasznosítani. Ezt a célt szolgálta a mesék befejezése, hogy próbára tegyék a fantáziájukat és a képzelőerejüket, s hogy alkalmazzák azokat a mesei fordulatokat, amelyeket megismertek. „A mesék tanulságainak megbeszélésével felelősségre, becsületre, önfegyelemre is neveltük a gyerekeket. Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy gyermekeink is megszeressék a magyar irodalmat” – tette hozzá.
A tanácskozáson szó esett a hitről, a Szentírásról, a Bibliáról is, mely talán nem hiányzik senki könyvespolcáról sem. Nt. Milen Marcell, a Nemesradnóti Református Egyházközség helyettes lelkésze előadásának bevezetőjében vázolta, hogy családjában többen is voltak, akik saját kis könyvtárat alakítottak ki maguknak. Édesapja, aki a bátkai alapiskolában is tanított, különösképpen szerette és gyűjtötte a könyveket.
A könyvek könyve, a Szentírás kapcsán elmondta, hogy a Biblia gyűjtemény, összesen 66 könyvből áll. Erre utal a megnevezése is, a biblion görög szó, könyvet jelent. A héberül íródott Ószövetség 39, a görögül írt Újszövetség 27 könyvre oszlik. Ezek között vannak történeti, tanítói és prófétai könyvek, amelyek szabályozó értékkel bírnak a hit és az erkölcs dolgaiban, az emberi élet mindennapjaiban. Benne Isten útmutatását, eligazítását találjuk meg. Később latinra fordították, a katolikus egyházban nagyon sokáig ezt használták. A reformáció indította el a bibliafordításokat, hogy minden nép a saját anyanyelvén hallhassa az Isten szavát – ismertette a lelkész, aki arra buzdított, hogy szorgalmasan forgassuk Isten kijelentéseit, s igyekezzünk azok szerint élni.
„Ravasz László püspök azt mondta, hogy a lelkipásztornak hetente el kell olvasnia egy könyvet. Ugyancsak ő fejtette ki, hogy nem kell sok könyvet olvasni, ha a lelkésznek nincs rá ideje, csak jó legyen, amit olvasunk. Én nemcsak a Bibliát szeretem olvasni, hanem bármit, ami jó és érdekes. A könyvekben aláhúzom, ami megragadja a figyelmemet. Ha valamikor újra előveszem, akkor esetleg az igehirdetésekben is fel tudom használni” – fejtette ki Milen Marcell.
Felvetődött a kérdés, hogy kinek mi a jó könyv, s hogyan lehet azt ajánlani a gyerekeknek. Ebben nagy szerepük van a pedagógusoknak, akik megismertethetik a helyi értékeket a tanulókkal. Épp az összejövetel napján látogattak el Nemesradnótra a nagybalogi iskolások, akikkel szintén szót váltottak az olvasás fontosságáról és a könyvekről.
A nemesradnótiak számára Pósa Lajos a mérce, hiszen a község szülötte az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője és az első irodalmi értékű gyermeklap, Az Én Ujságom megalkotója volt. Olyan gyermekirodalmat teremtettek, mely még ma is megállja a helyét.
A Lidike Pihenőház műhelyében ma is készül az egykori lapszerkesztő nyomdokaiban újság, havi rendszerességgel elektronikusan érhető el a www.szozat.org oldalon Muskátli mellékletként. A Muskátli a negyedik évfolyamában jár, s összekötve könyv formában is megjelenik. Az olvasás népszerűsítése érdekében a Besztercebánya Megyei Önkormányzat támogatásával az iskola és óvoda is megkapta a II. és III. évfolyam egybefűzött kötetét, amelyet biztosan jól tudnak majd hasznosítani a tanórákon.
Varga Zsuzsanna előadásában kiemelte, hogy a kiegészítő magyarórákon Pósa Lajos munkásságát, gyermekverseit is beviszik a tanulók mindennapjaiba. Elmondta, hogy áprilisban Pósa-hetet tartottak, illusztrálták a verseit, leporellókat, maketteket készítettek, vetélkedő formájában kvízműsor keretében mélyítették el a tudásukat.
Kifejtette, hogy napi szinten viszont nagyon nehéz az olvasás. A tanulók az olvasást csak az iskola keretén belül gyakorolják. A pedagógusok így minden percet próbálnak kihasználni. Az asszisztensek is segítik a tanulókat a felzárkózásban.
Szólt a Kedvesház pedagógiáról, mely a hatékonyabb oktatást szolgálja. A mindenki számára nyitott iskola projektnek köszönhetően a szülők is betekintést nyerhetnek a tanórákba. Minden hónapban kínálnak valamilyen érdekes programot, műsort. Rendeznek könyvkiállítást is, ahol a szülők megvásárolhatják a kiadványokat. Ezenkívül elérhetőek a gyermeklapok is, de a tanulmányi előmenetelt szintén könyvvel jutalmazzák.
