Szent István napja a magyarság egyik legjelentősebb ünnepe. Több felvidéki településen ünnepségsorozattal tisztelegnek államalapító és a keresztény értékeket megalapozó Árpád-házi királyunk előtt.
A Felvidék.ma számtalan helyszín eseményeiről jelentkezik.
Léván is megemlékeztek az államalapító Szent István királyról
Immáron hagyományosan a lévai magyar katolikus hívek és a Reviczky Társulás is megünnepelte az államalapító királyunk, Szent István ünnepnapját
Augusztus 19-én a lévai Szent Mihály katolikus templomban ünnepi szentmisét celebrált Mgr. Benčík Tibor deméndi plébános, aki június óta a lévai magyar katolikus hívek káplánja is. A szentmise végén sor került az új kenyér megáldására, melyből a hívek is hazavihettek egy-egy szeletet.
Az ünnepség másnap, augusztus 20-án folytatódott a Reviczky Házban. Három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal döntötte el a Reviczky Társulás vezetősége, hogy a számtalan anyaországi rendezvény mellett Léván is sor kerül egy augusztus 20-i ünnepi megemlékezésre, esélyt adva jó társaságban követni az ünnepi eseményeket mindazoknak, akik szülővárosukban szeretnék tölteni nemzetünk e jeles napját. A Reviczky Házban így idén is összegyűlt a polgári társulás vezetősége és legszűkebb tagsága, baráti köre.
Mielőtt megkezdődött a budapesti Szent István bazilikából induló ünnepi körmenet közvetítése, Wirth Jenő, a társulás elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Újváry László, a társulás tiszteletbeli elnöke szólt szívet melengetően a megjelent, mintegy 35 fős baráti körhöz. Úgyszintén immáron hagyományosan, a társulás tagjai meggyújtották a nemzeti trikolórral díszített mécseseket.
A jó hangulatú beszélgetéshez legfőképp Zsidó Zoltán elnökségi tag babgulyása szolgáltatta a kulináris élvezeteket, de ízletes hidegtál, sütemények és torta is jutalmazta mindazokat, akik Léván, baráti társaságban szerettek volna emlékezni államalapító királyunkra.
A tűzijáték közvetítése előtt szóba került egy Szent Istvánt ábrázoló mellszobor esetleges elkészítése, közterületen való elhelyezése. Léván utoljára a 2. világháború idején volt Szent István királynak mellszobra, akkor a kálvárián található, mára csak nyomokban megmaradt kápolna mellől patronálta a város lakosságát. A kőből készült mellszobor értesüléseink szerint ma a lévai Barsi Múzeum tárgyi gyűjteményét gazdagítja, ám nincs közszemlére téve.
Az estet a tűzijáték közvetítése és a himnusz eléneklése zárta, méltó módon emlékezve meg Szent Istvánról. (Ivkovič Péter)
Quo vadis felvidéki magyarság?
E kérdést tette fel ünnepi beszédében dr. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, a komáromi Szent István-napi megemlékezés ünnepi szónoka. Beszédében reményét fejezte ki, hogy Szent István magyarsága ismeri a helyes utat, s meg tudja őrizni nyelvét, magyarságát a 21. században is.
Az ünnepséget és a kenyérszentelést már hagyományosan a 2009-ben átadott Szent István-szobornál tartották, ahol Ft. Fazekas László református püspök és Ft. Simek Sándor atya végezték a kenyéráldást, melyet Szepsiszentgyörgyön sütöttek és hoztak magukkal a vendégek. A két Komárom polgármesterén kívül a megemlékezést megtisztelte jelenlétével Keszegh Béla, Komárom alpolgármestere, valamint a Selye János Egyetem rektora, dr. habil. PaedDr. Juhász György ( akit a mai napon tüntettek ki a magyar parlamentben) és más jeles közéleti személyiségek.
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Selye János Gimnázium diákjai: Bruszi Tamara, Csóka Dávid és Nagy Csomor István. Ficza István, a Budapesti Örkény István Színház színművésze József Attila Íme, hát megleltem hazámat című versét szavalta el.
Az ünnepség zárasaként a Szent András-bazilikában eucharisztiára, vagyis hálaadásra került sor, melyet a már említett főtisztelendő urak végeztek.
Az ünnepi megemlékezést hagyományosan a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Palatinus Polgári Társulás szervezte. Ünnepi köszöntőt mondott még JUDr. Keszegh Margit. (Klemen Terézia)
A múlt mértéket kínál
A dunaszerdahelyi megemlékezés a Szent György-templomban ünnepi szentmisével vette kezdetét. A szertartás után a jelenlévők átvonultak a Szent István térre. A téren az egybegyűlteket a Szent György Kórus által előadott Szózat után A. Szabó László, Dunaszerdahely alpolgármestere köszöntötte. Beszédében rámutatott, hogy a múlt mértéket kínál, amellyel összehasonlíthatjuk, párhuzamba állíthatjuk a jelent. „Ünnepelni ugyanis nem csak azért kell, mert szokás, netán kötelesség. Az ünnep nem egyenlő az ünnepséggel. Az ünnep a szívben születik és az emberek töltik meg tartalommal. Így aztán akár egy hétköznap is lehet ünnep…” – mutatott rá az ünnep fogalmára A. Szabó László.
Köszöntője végén az alpolgármester úr békét, rendet, és egységet kért Dunaszerdahely városának, felidézve az István, a király rockopera jelenetét, mikor néhány szereplő először külön-külön, majd a tömeggel együtt kéri: „Adj békét, uram!”, Asztrik érsek pedig a liturgia nyelvén teszi hozzá: „Da pacem, Domine!” .
Menyhárt József, az MKP országos elnöke beszédében a jelen és jövő párhuzamára mutatott rá. „A felvidéki jelen csakis a köz-ősre (Szent István hagyatékára) és a köz-ösre alapozható! S a jövő? A jövő olyan lesz, amelyet a jelenünkből és a jelenünkre építünk: magunknak és az utánunk jövő magyaroknak!” – mondotta az elnök úr a jelenlévőknek (a beszéd teljes szövege ITT olvasható).
A beszédek után a Szent István-szobor koszorúzásával és a Himnusz közös éneklésével ért véget a megemlékezés. (HA)
A büszkeség vállalására mutatott rá Gaal Gergely Zselízen augusztus 20-a kapcsán
Az államalapítást közel egy évtizede Zselízen is minden évben megünneplik a Magyar Ház udvarán. Nem volt ez másként idén sem, amikor egy nappal a hivatalos rendezvény előtt, augusztus 19-én tartották meg a közösségi ünnepséget. A programsorozat Duba Dórának, a magyar tanítási nyelvű alapiskola tanulójának megható szavalatával vette kezdetét, majd Csonka Ákos köszöntötte az egybegyűlteket a Csemadok zselízi alapszervezete nevében.
Az ünnepi szónoklatot idén Gaal Gergely korábbi KDNP-s országgyűlési képviselő, a Mátyás király-emlékév igazgatói testületének elnöke tartotta. A Szent István-napi ünnepi műsor részeként ugyanis megtekinthető volt a magyar kormány által meghirdetett Mátyás király-emlékév egyik kiállítása is. Ennek fényében Gaal beszédében a két király hasonló vonásait és eredményeit mutatta be, nem feledvén a történelmi leckék jelennel való párhuzamba állítását sem. Aláhúzta, nekünk, magyaroknak olyan dicsőséges a történelmünk, hogy egyáltalán nincs mit szégyellnünk, sőt, inkább merítenünk, táplálkoznunk kell belőle.
A beszéd után a katolikus esperes, Stanislav Illéš és a református lelkész, Révész Tibor megáldották az életet adó új kenyeret, amit az ünnepi műsor végén szeretetfogadás keretén belül szeleteltek fel és osztottak szét különböző finomságokkal egyetemben. A műsor záróakkordjaként a Kincső néptáncegyüttes népzenei betétje szolgált, majd augusztus 20-ával összefonódott ünnepi tűzijátékkal ért véget.
“Nem porladó kezű király, könyörögj híveidért” – a pozsonyi magyar katolikus közösség is ünnepelt
Augusztus 20-án jó szokásukhoz híven és tartva a hagyományt Pozsony és a környék magyar katolikus hívőserege a koronázó Szent Márton dómtemplomban ünnepelte Szent István királyunkat. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikus közösség lelkipásztora volt.
Tamás atya prédikációjában szólt a budapesti központi megemlékezésről, illetve a 2020 szeptemberében esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, amelynek előkészületeibe a közösség immár másfél éve aktívan bekapcsolódik. Többször megismételte a prédikációjában a “nem porladó kezű király, könyörögj híveidért” mondatot. Majd feltette utána a kérdést, vajon mi mindent lehet szimbolizálni a kezünkkel. Többek között összekulcsolni imára, irányt adni, mutatni, de éppen megálljt is parancsolni a tévelygőnek, a bűnbe esőnek.
Mint elmondta, közösségünkben sem szabad feledni anyanyelvünket, hitünket s éppen ezért helyesen kell választanunk gyermekeink óvodába és iskolába történő beíratása során. Hiszen imádkoztuk a könyörgésben is: “áldd meg ifjúságunkat, a magyar jövő zálogát”.
Az áldozati liturgia kezdetén a néhány népviseletbe öltözött és civil ruhában megjelent hívő az oltárra vitte a piros – fehér – zöld trikolórral átkötött cipót, a szőlőt, Mária Terézia borát, akit szintén ebben a templomban koronáztak Magyarország királynőjévé 1741-ben. Az esemény kötetlen beszélgetéssel zárult.
Szent István király ünnepe Zsolna-Szentistvánpatakon
Augusztus 19-én, vasárnap reggel nyolckor és délelőtt tízkor is ünnepi misékkel emlékeztek meg államalapító Szent István királyunkról a Zsolna városához tartozó Szentistvánpatakon (Závodie). E Zsolna egyik külvárosában található, szent István korabeli, 11-12. századi templom védőszentje Szent István királyunk, akinek liturgikus emléknapját a világegyház augusztus 16-án ünnepli. Az ehhez közel eső vasárnap nagy ünnepi eseményre került sor az említett helyszínen. Reggel nyolckor Fábry Štefan helybéli plébános, 10-kor pedig Brendza Gabriel, a Besztercebányai Egyházmegye presbitériumi tanácsának tagja, erdőbádonyi teológiai tanár, Telep, azaz Selce plébánosa mutatta be a szentmisét.
Az ünnepi bevonulás után a helybéli hívek köszöntötték a főcelebráns lelkiatyát. Mire ő erre úgy reagált, hogy örömmel jött ide, Szentistvánpatakra, bár a közelben, Túrócban, s a kissé messzebbi Liptóban is működött korábban lelkiatyaként, itt, ebben a régi, történelemben gazdag templomban még sosem járt. Szentbeszédét kérdéssel kezdte: tudják, kedves hívek, mi ma itt és most a gyönyörű? Az, hogy itt és most a 21. század közepén, ezer évvel eme nagy magyar szent, István apostoli királyunk tevékenysége után ebben a templomban élet van, hívő fiatalok, felnőttek, idősek egyaránt itt vannak és tartják a hagyományt, ezzel életet lehelnek a templom falai közé.
A misén az igeliturgia után, az áldozati liturgia elején a hívek vitték az oltárra az adományokat: gyümölcsöt, kenyeret, bort. A mise végén virággal köszönték meg Brendza főcelebránsnak a hívek nevében, hogy eljött ünnepelni ebbe az egyházközségbe. Ugyancsak Fábry plébánosnak is a közreműködését a szervezésben. Gabriel atya mondta, örömmel adja ünnepi áldását a hívekre, annak jegyében is, hogy imádkozzunk és aktívan tevékenykedjünk is az ünnepelt nagy szentünk és templomunk védőszentje példáján a hit terjesztésében, az örömhír, azaz evangélium terjesztésében.
A mise után a meghitt, családias hangulatot nyújtó templom udvarában a felújításra váró kápolnában egy kis frissítőre, beszélgetésre és harmonikaszó kíséretében éneklésre került sor. Remélhetőleg a jövőben több magyar is felfigyel és ellátogat erre az ősi magyar helyre.
Szent István király ünnepe Rajkán felvidéki magyarokkal
Hétfőn reggel tábori misét rendeztek a rajkai Szent Márton tiszteletére felszentelt templom előtt. Az eseményen felvidéki származású, pozsonyi és környékbeli – immár Rajkán élő – hívek is részt vettek.
A szentmise után Somfai Árpád rajkai, dunakiliti plébános megszentelte az új kenyeret. Magasztos emlék, ünnep ez, az augusztus 20-ai, Szent István ünnepe nekünk – mondta Kiss Vince, Rajka polgármestere, majd így folytatta: Körülöttünk főleg Európa istentelenedik el rettentő gyorsasággal, elveszíti önazonosságát számos nyugat-európai nemzet, pedig a hit az alapja jövőnknek. Ilyenkor, ahogy azt a mise keretében is tették, megszegjük a megszentelt életet szimbolizáló új kenyeret. Sok búzaszemből kellő mennyiségű lisztet kapunk a kenyér megőrléséhez. Sok szőlő, búzaszem, hívő megalkotja az egyházat. Így van ez a magyar nemzet esetében is. Ha megfogadjuk elődeink intelmeit, akkor “a magyar nép megint szép lesz”. A túlzott liberalizmus tönköllyel szennyezi a nemzetet. “A haza örök”, idézte Kossuth Lajost a polgármester. Őseink üzenete bele van foglalva a megfelelően megsütött kenyerünkben. Végezetül pedig tisztes emlékezést kívánt a nap további pillanataira mindenki számára. Az esemény a Szózat eléneklésével zárult. (Zilizi Kristóf)
Szent István király ünnepén avatták fel a köbölkúti I. világháborús emlékművet
A köbölkúti önkormányzat a Csemadok helyi alapszervezetével karöltve rendezte meg a Szent István-napi ünnepséget augusztus 19-én. A délelőtti órákban kezdődött az emlékezés, amikor a Borromeo Szent Károly-templomban ft. Farkas Zsolt szőgyéni és ft. Siekel István köbölkúti plébánosok mutattak be szentmisét, melynek keretében emlékeztek az államalapító Szent István királyra és az I. világháború áldozataira is. Az ünnep alkalmából megtörtént az új kenyér megáldása, és annak szétosztása. Közreműködött a Cantate Domino egyházi kórus.
A délutáni órákban Köbölkút főterén köszöntötte az egybegyűlteket Bolya Dudás Anita, a rendezvény háziasszonya, majd Szőcs Ferenc polgármester fejezte ki örömét afölött, hogy a II. világháború áldozatainak emlékműve a tavalyi évben megújult, és ezt követően, az idei év alkalmat adott arra, hogy az 1925-ben felállított I. világháború áldozatainak emlékműve is felújításra került. Béres Mária magánvállalkozó jóvoltából kiegészült az emlékmű egy történelmi emlékjellel, a turulmadárral, mely Csák Attila anyaországi szobrászművész alkotása. Béres Mária felajánlása Köbölkút községnek szólt, mivel férje, Béres József a falu szülötte. A Béres házaspár több esetben támogatója a Felvidék déli régiójában a nemzeti és keresztény értékeket őrző rendezvényeknek, emlékjelek elhelyezésének.
Farkas Zsolt és Siekel István főtisztelendő atyák imát mondtak a hősökért, és megáldották, valamint felszentelték a megújított emlékművet. Szavalatával közreműködött Szalai Adrián, a Stampay János Alapiskola diákja, a Csemadok köbölkúti alapszervezetének énekkara, és Fehér László tárogatóművész, egyetemi tanár.
Az ünnepség szónoka Popély Gyula történész volt. Emlékezett a 100 éve történt háborúra és annak következményeire. Szólt a Trianonban aláírt békediktátum tragédiájáról, mely a magyar nemzetet sújtotta, amikor az ország elveszítette 71,4 %-át. „A kisebbségi sorsban, melyet ránk kényszerítettek, mentsvárunk a mindenható Úristen, és hisszük, hogy lelkiekben velünk vannak ősapáink, az elesett hősök, és erősítenek bennünket szellemiekben és lelkiekben egyaránt. Bízzunk sorsunk jobbra fordulásában, keressük meg a lehetőségeket az élni akarásra, az önbecsülésre és az ellenállásra, ha szükséges.” Végezetül Zrínyi Miklós üzenetét tolmácsolta az emlékezőknek. „Mi, magyarok, egyetlen más nemzetnél sem vagyunk alávalóbbak!” (Berényi Kornélia)
Megemlékezés Nánán
Nánán szombaton a Csemadok szervezésében a templomban tartották a Szent István napi megemlékezést. István király korát Popély Gyula történész ismertette, s méltatta a király emberi nagyságát, múlhatatlan történelmi érdemeit, mellyel megalapozta a keresztény Európa jövőjét, s melyért valamennyien felelősek vagyunk. A helyi kisiskolások, és az egyetemista Morvai Barbara verssel, Dorna Mónika tanítónő, és a helyi éneklő csoport egyházi énekekkel idézték egykori királyunkat. A megemlékezés a Little Symphony kamara vonószenekar koncertjével ért véget.
A vasárnapi ünnepi szentmisén szintén népviseletbe öltözött gyerekek, éneklők jelenlétében áldotta meg Magyar Károly esperes az új kenyeret és a gyümölcstermést.
Az esperes prédikációjában az evangéliumból idézve a sziklaszilárd alapok fontosságát emelte ki. A hithez, valláshoz, őseink hagyományához való hűséget kell megőriznünk, átadnunk gyermekeinknek. Felhívta a hívők figyelmét, mily megtartó ereje volt a hitnek a magyarság legnehezebb történelmi helyzeteiben is. Az egyetlen kiút ebből az erkölcstelen világból a hit megerősítése lehet, emberekben, családokban, politikusokban – mert más lenne a világ, az ország, ha hívő közösségekben, családokban tudnánk élni mindennapjainkat, tisztelve más népeket is.
A szentmise után a megszegett kenyeret osztották szét a szervezők, s ezalatt a helyi éneklőcsoport Szent István énekeket énekelt. (DE)
Ógyallán is megáldották az új kenyeret
Szombaton, augusztus 18-án tartotta Szent István-napi ünnepségét a Csemadok ógyallai alapszervezete. A délben kezdődött hagyományos csülökpörköltfőző versenyre ezúttal 13 csoport jelentkezett, a főzőhelyek a műjégpálya árnyékos területén működtek, itt tartották a következő programokat is. Az eredményhirdetést követően megszentelték és megáldották az új kenyeret, majd kultúrműsor és utcabál következett.
Az új kenyeret népviseletbe öltözött gyerekek körében Basternák Ildikó, Ógyalla polgármestere hozta a közönség elé, majd a prédikációk után ThDr. Józsa Attila esperesplébános, a református egyház részéről pedig ThMgr. Erdélyi Flegel Tímea áldotta meg a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyereket, melyeket ezután körbekínáltak a résztvevők körében.
A Szent István–napi megemlékezés és szórakozás szombat éjszakába nyúlt. A számos program közül nagy érdeklődést váltott ki az Őszirózsa népdalkör, Jóba Zoltán, valamint a pápai és a martosi vendégek fellépése. A kultúrműsort a Nosztalgia Vokál zárta. Az utcabálon a talpalávalót a „Régi Csibészek” csapata biztosította. (Klemen Terézia)
Szent István királyról elnevezett térrel gazdagodott Ipolyság
Idén augusztus 17-e és 19-a között szervezték meg Ipolyságon a Szent István Napokat. A tavaly hagyományteremtő szándékkal elindított rendezvénysorozattal közös összefogással méltóképpen ünnepelik államalapító Szent István királyunk szellemi hagyatékát az Ipoly menti kisvárosban. A programsorozat részeként nevezték el a templom előtti teret Szent István király térnek.
Pénteken a Pozsonyi Magyar Galéria Hommage a Esterházy gyűjteményes kiállításának megnyitásával vette kezdetét a háromnapos ünnepségsorozat. A jubiláló gyűjteményről ITT olvashatnak bővebben.
A városháza színháztermében megtartott pénteki program díszvendége Csenger Tibor, Nyitra Megye Önkormányzatának alelnöke volt. Mint beszédében hangsúlyozta: a Szent István-i államalapítás túlnőtt a mai kicsinyes politikai felfogáson, legnagyobb királyunk olyan országot hozott létre, mely keresztény szellemiségével évszázadokkal megelőzte korát. Hozzátette: „István nyílt világszemlélete és kitűnő politikai érzéke abban is megmutatkozik, hogy felismerte, államában nem csak magyarok élnek, ott mindenki otthonra lelhetett.”
A péntek este Ferenczi György és a Rackajam koncertjével zárult. A formáció jeles magyar költők megzenésített verseit adta elő. Szombaton késő délután könyvbemutatóval folytatódott az ünnepségsorozat. Bán Mór Hunyadi című történelmi regénysorozatát ismertette.
Vasárnap a délelőtti szentmise után Szent István templom előtt álló szobra előtt emlékeztek meg az államalapítóról. Ifj. Zachar Pál, a városi képviselő-testület tagja szónoklatában Szent István három, máig is érvényes üzenetét fejtette ki bővebben. Az államalapítás a nomád magyar nép végső letelepedését jelentette, s fontossá lett a föld, az otthon, a haza – fogalmazott a képviselő. A hazaszeretet mellett a megmaradásról, a magyar identitás megőrzéséről szólt. „A gyarapodás csak hosszú távú célokkal és szilárd elvekkel érhető el, s ehhez nélkülözhetetlen az összefogás” – hangsúlyozta harmadik Szent István-i üzenetként ifj. Zachar Pál.
Az ünnepség keretei között jelentették be, hogy a templom előtti tér ezután Szent István nevét viseli majd. Évekkel ezelőtt fogalmazódott meg a névfelvétel gondolata, melynek javaslatát a testület idén nyár elején fogadott el.
Délután a városházán zárult a rendezvénysorozat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elsősorban Szent István keresztényi elkötelezettségértől szólt. Csáky Pál, EP-képviselő az államalapító királyunk örök érvényű értékeire hívta fel a figyelmet. Végezetül Csáky Pál Hit és illúzió című színpadi játékát tekinthette meg a közönség a Boráros Imre Színház előadásában. A nívós rendezvénysorozat szervezői a Magyar Közösség Pártja, a Via Nova Ifjúsági Csoport és a Csemadok helyi szervezetei, valamint a Szent Imre Cserkészcsapat és a Honti Kaszinó voltak. (Pásztor Péter)
Első szent királyunk intelmei mindannyiunkhoz szólnak
A templom melletti Szent István-emlékoszlopnál tartotta Szent István-napi megemlékezését a Magyar Közösség Pártja Nagycétényi Helyi Szervezete augusztus 19-én. Tűz István Szent István király című versét Presinszky Edina tolmácsolta a résztvevőknek.
Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke István királyról szólva elmondta, elképzelésének megalapozottságát és létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezer évvel később is szilárd alapokon áll az életműve. Az, hogy mindmáig itt vagyunk, bizonyítja sikerét. „Úgy gondolom, hogy nekünk, akik valamiféle küldetéstudatból fakadóan politikai, civil, közéleti vagy egyházi missziót vállalunk, nincs más dolgunk, mint a kétkedők figyelmét ráirányítani a Szent István-i alapokra a problémák felmerülése esetén. Ha mindenki elvégzi a sziszifuszi feladatokat a saját háza táján, akkor hiszem, hogy még élhetőbb és még jobb hellyé tudjuk tenni az Istvántól örökül kapott szülőföldünket. Ehhez viszont alázatra, elkötelezettségre és rendületlen hitre van szükségünk. Az ő szellemisége, felvilágosultsága és józansága kell, hogy szemünk előtt lebegjen. Túllépve kicsinységeinken, végre közösségben és egységben kell gondolkodni. Észrevenni azokat a dolgokat, amelyek összekötnek minket, s nem azokat, melyek elválasztanak. Nem kategorizálni egymást, hanem példát mutatni” – emelte ki beszédében a megye alelnöke.
Marton Béla, Balatonfűzfő polgármestere megköszönte a nagycétényieknek a tizenöt éve tartó együttműködést: „ A nagycétényiek segítettek abban, hogy a hagyományainkat újraélesszük, bemutassuk Nagycétényben, de Balatonfűzfőn is. Segítettek, hogy átérezzük konkrét valóságában is, mit jelent a Felvidéken magyarnak lenni, sőt, magyarnak maradni. Örülök, hogy fiataljaink, sportolóink, különböző alkotó közösségeink rendszeresen találkoznak, egyre több család nyaral nálunk. Ezek a kapcsolatok teszik igazán élővé, valóságossá a testvértelepülési kapcsolatot.”
Szent István üzenetét Zeman István idézte fel. „Első szent királyunk intelmei nemcsak a fiának, hanem mindannyiunknak szólnak. Ám kevés, ha csak megemlékezünk, beszélünk róla, koszorúzunk, tűzijátékot rendezünk és nem követjük intelmeit és példáját a mindennapokban. Ha ezeket megtartjuk, mi is arra a sziklára építjük életünket, amelyre Szent István is építette a maga, családja, nemzete és országa életét és ez a szikla Krisztus és keresztény kultúránk.”
A szónoklatokat követően az önkormányzatok, civil szervezetek és a Magyar Közösség Pártja képviselői helyezték el koszorúikat Szent István emlékoszlopánál. A Szent István-napi megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével zárult. (Tóth Klára)
Cikkünket folyamatosan frissítjük!
