Ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt.
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen, hétfő reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.
A ceremónián Áder János mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő részt vett.
Áder: Nincs módunk középszerűnek lenni
Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte – mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében a köztársasági elnök. Áder János a honvéd tisztek avatásán Márai Sándor szavaira emlékeztetett: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni”.
Az államfő a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, „magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével” – fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.
Áder János szerint, akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni és ide kell hazatérni. Magyarország a történelem viharjaiban is megmaradt, mert erős volt – mutatott rá a köztársasági elnök -, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: „légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson”.
Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste – méltatta az államalapítót a köztárasági elnök. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban – hangsúlyozta Áder János. „Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták” – fűzte hozzá az államfő.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtisztjelöltjei eskütétele elõtt az augusztus 20-i nemzeti ünnepen a budapesti Kossuth téren 2018. augusztus 20-án. Balra Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje. MTI Fotó: Illyés Tibor
És bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az ’56-os megtorlást emelte ki -, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra – hangsúlyozta. „Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára”, igent a Szent István-i hazára és Európára – fűzte hozzá. Az államfő a nemrég elhunyt erdélyi származású költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki „igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni”, és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.
Áder János szavait azzal zárta: „ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt.”
Benkő: erős honvédség kell a békéhez
A magyar történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a béke rendkívül törékeny dolog, azt óvni és védeni kell – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az augusztus 20-i katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében. Benkő Tibor hozzátette: ehhez erős honvédségre; új haditechnikai eszközökre, jól kiképzett és felszerelt katonákra, az ő vezetésükre alkalmas honvédtisztekre és tábornokokra van szükség.
Ezek megvalósítását szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország honvédsége, a hon védelem erős lábakon álljon és erős kezekben legyen – emelte ki a miniszter. Benkő Tibor beszédében a katonai esküt egyedülállónak nevezte. Mint kiemelte: arra tesznek esküt, hogy Magyarországot hűen szolgálják, állampolgárait ha kell életük feláldozásával is megvédik. A miniszter a katonáknak azt mondta: szolgáljanak úgy, hogy társadalom minden polgára elismeréssel szóljon erről a hivatásról; mutassanak példát hazaszeretetből és hősiességből.
Idén a Parlament előtti Kossuth téren összesen 172-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, „a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.
Benkõ Tibor honvédelmi miniszter. MTI Fotó: Illyés Tibor
Sokat változott az ünnep az elmúlt évszázadokban
Kevés ünnepünk van, amely annyit változott az évszázadok során, mint augusztus 20. – mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Eredetileg egyházi ünnep volt, a Horthy-korszakban nemzeti ünneppé vált, a világháború után az alkotmány és a népköztársaság ünnepe lett, majd a rendszerváltás után visszanyerte régi formáját – mondta a kutató.
Az ünnep az utóbbi évtizedekben is egyre gazdagodott: a nemzet kenyere, a nemzet tortája, a mesterségek ünnepe, mind az összmagyarság megjelenítését és a magyarok egymáshoz közelebb hozását célozza – fűzte hozzá. Augusztus 20-a ezen túlmenően a nyár lezárása, testi-lelki építkezés, az őszre felkészülés időszaka, közrefogja Nagyboldogasszony, augusztus 15-e, Magyarország védőszentje Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe és Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe – ismertette Tátrai Zsuzsa néprajzkutató.
Új helyre kerül a Szent Jobb a Szent István-bazilikában
A budapesti Szent István-bazilikán belül új helyre, a bejáratnál lévő Mária-oltárra kerül a Szent Jobb – mondta el Snell György, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye püspöke, a Szent Jobb őre az M1 aktuális csatornán hétfő reggel. Snell György a Szent Jobb történetéről szólva elmondta: a középkortól a török időkig Nagyvárad közelében egy monostorban őrizték, emlékét ott ma is egy Szentjobb nevezetű település őrzi. A török elől Raguzába – a mai Dubrovnikba – menekítették, ahonnan az 1771-es években hozatta a budai várkápolnába Mária Terézia. A második világháborús ostrom elől a koronázási ékszerekkel Ausztriába vitték a Szent Jobbot, majd 1945. augusztus 19-én hozták vissza és másnap már félmillió ember részvételével körmenetet tartottak a romos fővárosban – mondta a segédpüspök. A következő három évben Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a körmeneteket, a kommunista hatalomátvétel után azonban betiltották. „Egyik elődöm az ágya alatt rejtegette az ereklyét” – jegyezte meg a Szent Jobb őre. A rendszerváltás óta ismét évről évre megtartják a Szent Jobb-körmenetet, ez évtől az ereklye új helyen a Bazilika bejáratánál lévő Mária-oltáron látható – mondta Snell György.
(MTI)
