Az RTVS Szombati párbeszédek című vitaműsorában Bugár Béla, a Most-Híd elnöke azt állította, hogy a kormánykoalíción belül az országos rendőrfőnök négyéves megbízatási idejéről tárgyalnak.
Bugár szerint a szóban forgó megbízatási időszak lehetővé tenné, hogy a rendőrfőnök ne függjön a kormánykoalíció politikusaitól, és hogy kormányváltás esetén az új kormány ne folyamodhasson változtatásokhoz a rendőrfőnök személyét illetően. „Amennyiben az új rendőrfőnököt a következő év elején megválasztanánk, a következő kormány a választási időszaka felében dönthetné el, hogy megtartja-e továbbra is vagy lecseréli” – fűzte hozzá Bugár.
Az ellenzéki OľaNO politikusa, Veronika Remišová szerint a rendőrfőnök-választás megváltoztatásának eddig előterjesztett javaslata ködösítés és politikai színjáték csupán, amit az motivál, hogy bebetonozzák a tisztségébe a kormánykoalíció emberét, aki a botrányaikat eltakarítja majd. Az ellenzéki politikus magát a jelöltválasztást is megkérdőjelezte, amit a javaslat szerint egy héttagú bizottság végezne. „Hatot közülük a belügyminiszter vagy a közvetlen alárendeltje nevez ki“ – emelte ki Remišová, aki szerint két igazságos modell létezik csupán. „Vagy közvetlenül a miniszter nevezi ki a rendőrfőnököt, és vállalja is érte a politikai felelősséget, vagy pedig valóban korrekt és átlátható pályáztatás útján választják ki“ – jelentette ki hozzáfűzve, amit azonban a kormánykoalíció javasolt, az ezek egyikének sem felel meg.
Bugár a vitapartnerét emlékeztette arra, hogy a kiválasztási folyamatban a módosító indítvány szerint legalább három jelöltet választ ki a bizottság, akik közül azután a parlament nemzetvédelmi bizottsága tesz javaslatot egyikükre. „Ha a bizottság úgy dönt, hogy a javasoltak közül egyik jelölt sem tesz eleget a feltételeknek, az egész folyamat megismétlődik“ – fűzte hozzá Bugár.
Bugár: A vietnámi emberrablás esetében nem feltételezések alapján cselekszünk
Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a szlovák állami szervek tudatosan részt vettek a vietnámi emberrablásban, a Most-Híd azonnal cselekszik. Egyelőre azonban nincs oka, hogy ne higgyen a belügyminiszternek, jelentette ki Bugár az emberrablási ügy kapcsán a vitaműsorban. „Mi sohasem a spekulációk vagy valamiféle ellenzék és koalíció közti szópárbajok alapján cselekszünk“ – hangsúlyozta Bugár. Megismételte azt is, hogy amit a pártja eddig a koalíciós partnereitől kért, meg is kapta. Ebben az összefüggésben azt is megjegyezte, hogy Denisa Saková belügyminiszter három lépést is megtett, amelyek segítették az emberrablási ügy kivizsgálását.
Remišová viszont úgy véli, ha Robert Kaliňák (Smer-SD) volt belügyminiszter tudatosan részt vett az emberrablási ügyben, több bűncselekményt is elkövethetett. „Ebben az esetben már régen kivizsgálhatták volna, s lehet, hogy azóta már előzetes letartóztatásban lenne” – mondta az ellenzéki politikus. Ha viszont nem tudott az ügyről, a képviselő asszony szerint az a szlovák állami intézmények kudarcát jelenti. „Ha egy külföldi titkosszolgálat visszaélt az országunkkal, visszaélt a kormánygéppel és a kormányszállóval, az Szlovákia szuverenitását sérti, ami hatalmas gond, és ebből is le kellene vonni a felelősséget” – mondta hozzáfűzve, nem érti minek nekünk az olyan titkosszolgálat, amire évi 50 millió eurót költünk, s a vezetője azt kérdi, hogyan tudhattak volna egy külföldi ország titkos műveletéről.
Bugár szerint azonban ez az eset is az európai titkosszolgálatok közti együttműködés hibáit jelzi.
Bugár: Az alkotmánybíró-választás módosító indítványa szigorítja a jelenlegi helyzetet
Bugár szerint az alkotmánybíró-választás előterjesztett módosító indítványa nem szépségtapasz csupán, valóban szigorítja a jelenlegi szabályokat, ezért nem tartja valószínűnek, hogy Gál Gábor (Most-Híd) igazságügyi miniszter visszavonná azt.
Remišová viszont úgy véli, a javaslat azt biztosítja csupán, hogy a kormánykoalíció felállítsa az állásait az Alkotmánybíróságon. A képviselő asszony nem tartja megfelelőnek ezzel összefüggésben, hogy az alkotmánybírák választásáról csupán az összes képviselő többsége döntsön. „Ez szépségtapasz csupán, a koalíció így is-úgy is megválasztja a jelöltjeit, csak abban kell egyeztetniük, hogy ne legyenek éppen szabadságon“ – mondta. Véleménye szerint az alkotmánybírákat alkotmányos többséggel kellene választani, a legalább 90 szavazatos határozatképességet javasolja a Velencei Bizottság is.
Bugár szerint azonban a politikai színtér megosztottsága mellett aligha lehet 90 szavazatos többséget szerezni a jelenlegi szlovák parlamentben. „Gond lesz 76 szavazatot is megszerezni” – jelezte.
„Ha a koalíció valóban jó és tisztességes szakembereket jelöl, azokat nagyon szívesen megszavazzuk” – vágott vissza Remišová hozzáfűzve, ha azonban Ficót jelölik, „azzal nem fogunk egyet érteni”.
Az ellenzéki képviselő bíráló hangon szólt az alkotmánybírák minimális korhatárának emeléséről is, 40-ről 45 évre. „Minek emelni a minimális korhatárt, ha az alkotmánybírók átlagéletkora 63 év? Nekünk generációváltásra van szükségünk, fiatalabb emberekre, akik tanulhatnak az idősebbektől és tapasztaltabbaktól” – mondta.
Bugár szerint azonban a tapasztalatokat nem az Alkotmánybíróságon kell szerezni. A Most-Híd elnöke azzal kapcsolatban is állást foglalt, hogy az alkotmánybírákat folyamatosan kellene megválasztani. „Valaha így működött, aztán megváltozott, és senki sem kifogásolta ezt a jogászok közül” – fűzte hozzá.
(TASR/Felvidék.ma)
