A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) a Kircsin etnofalu megnyitóján Kirgizisztánban 2018. szeptember 3-án. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs, MTI)

Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában hétfőn.

Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit – mondta a kormányfő.

A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban – fűzte hozzá.

Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására

– mutatott rá Orbán Viktor.

Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat – jelentette ki. Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök elmondta: 2010-es kormányra kerülése óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és a realitások figyelembe vételével. Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) hivatalos tárgyalása Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnökkel Csolpon-Atában 2018. szeptember 4-én (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs, MTI)

A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is – mondta a magyar kormányfő.

Orbán Viktor a tanácskozás témájával, a sporttal és ifjúsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja.

A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében – tette hozzá.

A tanácskozáson felszólalt Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára is.

Szijjártó: Magyarország kiveszi a részét Kirgizisztán fejlesztéséből

A közép-ázsiai országok egyre komolyabb gazdasági fejlődésen mennek keresztül, ezért a magyar gazdaságnak kifejezetten érdeke, hogy kivegye a részét és hasznát ebből a fejlődésből – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kirgiz fővárosban a közmédiának nyilatkozva.

A miniszter kifejtette: a közép-ázsiai országok komoly turisztikai fejlesztéseket hajtanak végre, komoly vonzerőt jelentenek a turistáknak, és szívesen küldik saját állampolgáraikat is Európába. Magyarország ezért nyitott itt egy 65 millió dolláros hitelkeretet a magyar-kirgiz vállalatközi együttműködés fejlesztésére, és aláírt egy turisztikai megállapodást is – tette hozzá. “Szeretnénk, ha minél több közép-ázsiai turista ismerkedne meg Magyarország nevezetességeivel, hiszen ez Magyarország számára komoly bevételt és presztízsnövekedést jelent” – mondta.

Jelenleg 25 kirgiz fiatal tanul magyar állami ösztöndíjjal a magyarországi felsőoktatásban. “Megállapodtunk abban, hogy jövő szeptembertől 75-re emeljük ezt a számot” – fejtette ki Szijjártó Péter.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnök (j4) a Kircsin etnofalu megnyitóján Kirgizisztánban 2018. szeptember 3-án. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs, MTI)

Önmagán túlmutat ez az együttműködés Kirgizisztánnal, tekintettel arra, hogy az ország tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, és most, amikor egy “kereskedelmi háború” bontakozik ki a világban, az Európai Uniónak egyértelműen az lenne az érdeke, hogy szorosabbra fűzze együttműködését ezzel az eurázsiai tömbbel – jegyezte meg. Tárgyalások folynak az EU és Kirgizisztán között az 1999-es együttműködési megállapodás megújításáról.

“Ezt támogatjuk, mint ahogy azt is, hogy az EU növelje az eddigi 184 millió eurós támogatását. Ugyanis minél stabilabb ez az ország, ez a térség, annál inkább megálljt tud parancsolni azon szélsőséges eszmék terjedésének, amelyek a terrorizmus alapját képezik, és Európa biztonságát fenyegetik” – tette hozzá.

Harmadszor rendezik meg a nagyszabású Nomád Világjátékokat Kirgizisztánban

Harmadszor rendezik meg a nagyszabású Nomád Világjátékokat Kirgizisztánban (szeptember 1-9) a festői Isszik-kul (Isszik-tó) partján Cholpon-ata városában és a közeli Kircsin völgyben, a Tien Shan hatalmas hegyei között. Az ünnepségre ellátogatott Orbán Viktor magyar miniszterelnök úr és társai, valamint jelen vannak a türk országok állami vezetői. A hivatalos kirgiz tájékoztatás szerint ott van Nurszultan Nazarbajev kazah, Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Recep Tayyip Erdogan török és Shavkat Mirziyayev üzbég államfő is.

A Világ legnagyobb tradicionális sport viadala a magyarországi Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés testvér rendezvénye. A Nomád Világjátékok európai partnere pedig a Kurultájt is szervező Magyar Turán Szövetség.

A magyar csapat bevonulása a Nomád Világjátékon Kirgizisztánban (Fotó. Orbán Viktor facebook)

A Magyar Turán Szövetség kapta azt a megtisztelő felkérést a kirgiz szervezőktől, hogy a hagyományőrző völgy ünnepélyes megnyitóját valósítsa meg, amely egy lovas harci elemeket tartalmazó (a hun és honfoglalás korát idéző) hadi viseletes bemutató volt. Mindezek mellett a hatalmas jurtavárosban magyar kiállítást is szerveztek, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Turán Alapítvány közösen valósított meg. A kiállítás kapcsán a helyszínre utazott dr. Korsós Zoltán a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója.

A jelentős sportviadalon a sztyeppei lovasnomád kultúra hagyományőrző sportjaiban vetélkedik 78 ország sport küldöttsége és 35 sportágban mérik össze az erejüket. A magyar csapat, amely a megnyitót és a záróünnepséget is megvalósítja, nagyszámú sportolóval érkezett a világjátékokra.

A magyar küldöttség összesen 52 főből áll, a delegáció vezetője Bíró András Zsolt a Magyar Turán Szövetség elnöke, a Kurultáj főszervezője. A fő nomád sportágakban a Magyar Turán Szövetség által szervezett előválogatókról kerültek be a válogatottba a sportolók. Lovasíjászatban 4 férfi, 2 hölgy, gyalogos tradicionális íjászatban 8 férfi, 2 hölgy indul. Tradicionális íjász távlövésben 1 férfi, 1 hölgy indul. Mindhárom sportágban a győzelemre és érmekre esélyesek a versenyzőink. 2 fő indul lovasbírkózásban, 2 fő kuresz–ben (tradicionális birkózás), 3 fő övbirkózásban, 3 fő alish (kötött övbirkózás), 4 fő bothúzásban, 2 fő pedig mangala vetélkedőn (szellemi taktikai sport).

Az elmúlt évben a világjátékok programjába bevették a szkandert, a szumót és a szambót, a szkanderban öt, a többi sportokban egy–egy versenyző indul magyar színekben a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) szervezésében.

(mti, kurultaj.hu, Felvidék.ma)