Az óév és az új küszöbén a médiában szaporodnak a véget érő esztendőről és az új év terveiről szóló interjúk, amelyek szereplői fontos intézmények vezetői, közéleti személyiségek vagy csupán híres emberek – a sajtóorgánum irányzatának, fajsúlyának és közönségének megfelelően kiválasztva. Természetes, hogy egy olyan szervezetről, mint a Rákóczi Szövetség, amelynek harmincéves fennállását ünnepelhetjük 2019-ben, a nemzeti főadók: a Kossuth Rádió is és az m1 tévécsatorna is interjút kért Csáky Csongor elnöktől.
Újdonságként vezették be pár napja, hogy a reggel 8 órai hírblokk után összekapcsolják a két stúdiót, így a meghívott vendéget a két műsorvezető felváltva kérdezi, de ami fontosabb: sem a hallgatók, sem a nézők nem maradnak le a másik médiumban történő beszélgetésről. Csáky Csongor tehát a legszélesebb közönségnek mondhatta el, hogy
nagyon sok ember munkájának eredménye ez a három évtized, amelyből külön kiemelte dr. Halzl József elnöki tevékenységét, meghatározó személyiségét.
Mint ismeretes, a Rákóczi Szövetség májusi közgyűlésén dr. Halzl Józsefet tiszteletbeli elnökké választotta, s javaslatára az elnöki posztra Csáky Csongor eddigi főtitkárnak szavaztak bizalmat.
A most lezáruló évben a Rákóczi Szövetség 78 programot valósított meg, s ezek elsősorban fiatalokat érintettek, hiszen a szervezet célja a névadó szellemi örökségének ápolása és a Kárpát-medencei magyarságért való munkálkodás. Ennek alapja, hogy a határon túl minden magyar vállalja azt, hogy továbbadja a nyelvét, továbbadja a kultúráját az utána következő nemzedékeknek.
A rádió-, illetve tévébeszélgetés elején a műsorvezetők gratuláltak a Rákóczi Szövetségnek a közelmúltban kapott Duna-díjához, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója adott át.
Az elmúlt év eredményeiről Csáky Csongor elsőként azt az óriási feladatot említette, amit éppen egy éve kapott a Rákóczi Szövetség a 2017. évi Magyar Állandó Értekezlettől, azaz hogy a Minority SafePack, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés munkájában próbáljon egy koordináló, szervező szerepet betölteni. Ez oda vezetett – az ügy mögött létrejött nagy nemzeti összefogásnak köszönhetően –, hogy április 3-án 650 000 támogató aláírást sikerült a Nemzeti Választási Irodának átadni, ezzel jelentősen segítve azt az európai polgári kezdeményezést, amely az őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért indult.
Az év nagy eredményeként említette azt is, hogy március 20-án az Országház Felsőházi termében a Rákóczi Szövetség Esterházy-emlékérmet adományozhatott Marek Jedraszewski krakkói érseknek és az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont létrehozójának, Paulisz Boldizsárnak.
Majd Kárpátalja helyzetére tért át az elnök: „Örömmel mondhatjuk el, hogy idén több mint 150 utazócsoportot tudott a Rákóczi Szövetség arra bátorítani és támogatni, hogy látogassanak oda. Csupán ennek a programnak a keretében több mint hatezren keresték fel a Kárpátalját, s ez nemcsak erkölcsi támogatást jelentett az ottani magyarságnak, de a csoportok több tízmillió forintot is költöttek ott, amivel segíteni tudtak annak a közösségnek, amely ebben a pillanatban is a legnehezebb helyzetben van.”
A rádiós műsorvezető megjegyezésére, hogy a szövetség valóban bízhat a jövőben, hiszen munkájának nagy része a fiatalokra irányul, Csáky Csongor emlékeztetett rá: „A magyar iskolaválasztást segítő program 2004-ben indult a Felvidéken, s mára odáig fejlődött, hogy az újszülötteket a Gólyahír Program keretében egy Első könyvem című babanaplóval köszöntjük, amit az elmúlt évben 8000 újszülött családjának tudtunk átadni ünnepélyes körülmények között a partnereinkkel. Most pedig az adventi időszakban 20 000 óvodásnak küldtünk el egy-egy Mátyás király mesekönyvet a szülőknek szóló bátorító levél kíséretében, hogy amikor tavasszal iskolát kell választaniuk, jól fontolják meg, melyik kapun vezetik be gyermekeiket: államnyelvi vagy magyar nyelvű iskoláén. Egy nagy magyarországi összefogásnak az eredményeként, amelyben közel félezer önkormányzat, közéleti ember, magánember vett részt, a szeptemberi tanévnyitót követően 400 helyszínen mintegy 7500 iskolakezdőnek tudtunk egy ösztöndíjat átadni személyesen, és a szülőknek megköszönni azt a felelős döntést, hogy magyar iskolát választottak.”
A beszélgetésben nem került rá sor, hiszen nem az év újdonságai közé tartozik, hanem a Rákóczi Szövetség hagyományos tevékenységéhez, hogy a középiskolás ifjúság magyar identitását a legváltozatosabb programokkal erősítse. Ilyen a nemzeti ünnepekhez és emléknapokhoz kapcsolódó Diákutaztatási Program, ennek során 2018-ban több mint 400 középiskola 16 000 diákja utazhatott legalább egy határ átlépésével egy másik magyar közösséghez, vagy ide sorolhatók a középiskolás vezetőképzők, a határ két oldalának diákjait megszólító hétvégi kirándulások, nyári táborok, a Gloria Victis és a Cultura Nostra történelmi vetélkedők.
A szórványközösségek megmaradását négy nyári anyanyelvi tábor segíti, míg a Diaszpóra Program keretében idén 1000 magyar gyökerű nyugati fiatal kapott lehetőséget arra, hogy a Kárpát-medencei magyarságot megismerje, és erősödjék a magyar közösséghez, kultúrához való tartozásuk.
A felsoroltak mellett azok felé is sok figyelem fordul, akik a gyerekek és a fiatalok nevelésében kulcsszerepet játszanak: a magyar és történelem szakos tanárok számára tartott nyári táborok évtizedes hagyományra tekinthetnek vissza, viszont újdonságként ősszel több, mint 600 külhoni magyar óvónőt látott vendégül a Rákóczi Szövetség, míg nyáron a középiskolák vezetőinek tartott műhelytábort.
Ami pedig a jövő évet illeti, arról Csáky Csongor a Kossuth Rádió hallgatóinak és az m1 nézőinek elmondta, hogy természetesen szeretnék mindezeket a programokat folytatni. A Magyar Országgyűlés határozata szerint 2019-ben Rákóczi-emlékév lesz, s nyilván a Rákóczi Szövetség, amely a Nagyságos Fejedelem kultuszát a kezdetektől fogva igyekezett a maga eszközeivel szolgálni, a jövő évet kiváló alkalomnak tartja, hogy
a különböző programjaik még közelebb hozzák a fiatalokhoz II. Rákóczi Ferenc személyét, munkásságát, olyan példát állítva eléjük, akire joggal felnézhetnek,
hiszen olyan alakja ő a magyar történelemnek, akit egyetlen korszak sem kezdett ki, akire büszkék lehetnek a magyarok mellett a ruszinok és a szlovákok is. A Kárpát-medencét jól szimbolizálja Rákóczi neve, és bízunk abban, hogy a jövő évben ilyen szempontból is jól fogja szolgálni a fejedelem neve szövetségünk ügyét.
A műsorvezetők utolsó kérdése a Rákóczi Szövetség munkatársaira, segítőire vonatkozott. „A központi irodában tizenkilenc fiatal munkatárs dolgozik, de ötszáz helyi szervezet működik a Kárpát-medencében Pozsonytól Barótig, vagy Munkácstól Eszékig – válaszolta Csáky Csongor. Nagyon sok elkötelezett ember, és több mint huszonötezer tagja, nagyon sok támogatója van. Itt szeretném megköszönni a kormányzati, önkormányzati, vállalati, és nem utolsósorban a magántámogatóinknak azt, hogy bizalmukkal lehetővé teszik ennek a munkának a folytatását.”
