A volt rimaszombati káplán, Zsóka János két kötettel is jelentkezett a tavalyi esztendő folyamán.
A Mennyei Apukánk hazavár minket – A beteljesült vagy elutasított remény a Marana Tha 2000 Alapítvány, míg A Mennyei Atya lélekfelemelő szeretete – A lelki élet és a függőség kapcsolata a kassai Rovás gondozásában látott napvilágot.
Közös vonásuk a Mennyei Atyával való örömteli találkozás megtapasztalásának a leírása.
Zsóka János káplán könyveiben bemutatja Isten szeretetének gyógyító hatását az egyénre, a függőségben szenvedőre. Jellemző vonása a transzcendens határok feszegetése, a boldogság és a személyes út keresése, valamint a papi hivatás és szolgálat nehézségeinek, szépségeinek a megmutatása.
A szerző sok kérdést vet fel, miközben betekintést enged a saját lelki életébe.
Megismerjük küzdelmeit, kisebb „bukásait” és hibáit, de sikereit, győzelmeit is. Zsóka János atya tudatosan elfordul ezekben a könyvekben attól a távolságtartó, hivatalos beszédmódtól, amit gyakran alkalmaznak egyházi körökben, és közvetlen hangon teremt kapcsolatot az olvasóval. Mindenekelőtt Isten gyermekeként szólal meg, akinek helye van az Atya ölében, s arra biztat mindannyiunkat, ugorjunk mi az Ő ölébe. Az otthon melegét érzékelteti ezzel, ahol ő és az olvasó kisgyermekként, Isten Apuként szerepel.
Másrészt közvetítőként szólal meg, mint lelkipásztor, kinek legfőbb célkitűzése átadni azokat az ismereteket és személyes élményeket, melyek közelebb vihetik az olvasót Istenhez, illetve saját személyes útjához, megtalálva ezzel a boldogságot.
Tapasztalatai szerint mindenkinek van valamilyen sebzettsége, lelki sérülése, ami nehezíti az előrehaladásban, Istenhez és az embertársakhoz való közeledésben. Ezt egyedül Apu szeretete tudja meggyógyítani.
Mennyei Atyánk nem nézi részvétlenül a bukásainkat és bajainkat, hanem „egy olyan lélekfelemelő és átformáló tevékenységgel ölel át bennünket, amelynek végcélja, hogy eltaláljunk Hozzá, pont a kicsinységünk révén” – írja a szerző A lelki élet és a függőség kapcsolata című kötetében.
„Életünk bajai, függőségei, a boldogság utáni folytonos hajszánk és csalódásaink arra hivatottak, hogy felnyissák a szemünket. Hogy rádöbbenjünk: Istenben és Istennel otthon lehetünk.”
Zsóka János mindkét kötetében az Otthon a Mennyország, az a hely, ahová Mennyei Atyánk hazavár minket. Célja, hogy rádöbbentse az olvasót, bármilyen mélyponton van, volt, esetleg lesz, Istenhez mindig visszatérhet, aki egy minőségi új élettel szeretné megajándékozni. A beteljesült vagy elutasított remény ennek a felkínált kegyelemnek a könyve.
A sebzettségek és a függőségek, a transzcendens világ és a halál utáni élet a mindennapi élettel és a kegyelemmel így fonódik eggyé a két kötetben.
(http://sanctus.hu/Felvidék.ma)
