Valamikor a húsvét legfőbb jelképe a bárány volt, amely Jézus Krisztust, mint a kereszténység áldozati bárányát szimbolizálta. Az emberek igyekeztek is bárányból készült ételeket fogyasztani. Ma sem mellőzzük teljesen ezt a jelképet, de az üzletekben inkább a csokiból, cukorból készült vagy a piskótatésztából sütött bárányfigurák a kapósak, pedig bizonyítottan nagyon egészséges a bárány húsa.
A húsvét jelképei az olyan apró állatok is, mint a kiscsibék, kislibák, ezek a termékenységet jelképezték, a tojás pedig az új élet jelképe volt az emberiség számára. A füstölt sonka, a kolbász, a szalonna, a tojás és a belőle készült ételek valamint az édességek mindig a húsvét tartozékai voltak, de valamikor természetes volt, hogy az asztalra került a friss vaj, a túró, a juhtúró, a medvehagyma, a sóska, a csalánlevél is, illetve az ezekből készült ételek. A néprajzos ezekről úgy vélekedett, hogy a nehéz ételek mellett az emberek igyekeztek mindazt fogyasztani, amit a tavaszi természet kínált.
A hagyományok ma is élnek, a tradicionális ételek ma ugyancsak asztalra kerülnek és erre felkészül a kereskedelem, az üzletláncok, a piacok, és az apró boltok is.
„A húsvétot megelőző két hétben az emberek felméréseink szerint főleg vajat, bontott kacsát, sonkaféleségeket és füstölt sertéstarját vásárolnak. Jelentősen megnő ilyenkor az érdeklődés a gyümölcsök, elsősorban a banán, a mandarin és a szőlő iránt. A legkisebbeknek pedig a húsvéti témájú édességeket, csokitojásokat, csokinyuszikat vásárolják. Nagy általánosságban elmondható, hogy az emberek az egészséges élelmiszereket keresik, ilyenkor nagy a kereslet a gyümölcsök, a zöldségek iránt is, főleg sok burgonyát vásárolnak, hiszen az ünnepi asztalról nem hiányozhat a krumplisaláta. Az italok is ilyenkor jobban fogynak, az alkoholmentes italok, az üdítők, az ásványvíz, de persze a sör és az alkoholtartalmú italok egyaránt” – nyilatkozta Kvetoslava Kirchnerová, a Billa üzletlánc szóvivője.
Sütemények, torták nélkül elképzelhetetlen az ünnep, a mi háziasszonyaink szerencsére még továbbviszik a család hagyományos édességeinek sorát. Ezért az ünnep előtt jelentős forgalmat mértek mézből, tojásból, lisztből, cukorból, vajból, illetve a sütéshez szükséges zsiradékokból is.
Az üzletláncok az előző évek tapasztalataiból kiindulva a nagyhét szerdájától számítottak a nagy vásárlási lázra. A legtöbb üzletlánc ekkorra időzítette az akciós termékeik kínálatát.
Nagypénteken az üzletek a törvényből eredően zárva tartottak, ezért az elárusítóhelyek szombaton ismét azzal számolnak, hogy nagy mértékben megnövekszik a vásárlók száma és a forgalmuk. Ekkor kerül sor az utolsó bevásárlásokra, a tartalékok feltöltésére, hiszen húsvétvasárnap és húsvéthétfőn valamennyi üzlet zárva lesz.
Kvetoslava Kirchnerová szerint ugyan az emberek igyekeznek folyamatosan vásárolni már a nagy ünnepek előtti időszakban, az utolsó napokban azonban még kihasználják az akciók nyújtotta kedvezményeket a tipikus ünnepi ételek alapanyagainak megvásárlására.
Nagyszombaton a Coop Jednota üzletei egyéni szabályozás alapján tartanak nyitva, az egyes régiókban és a különféle típusú elárusítóhelyeken más-más nyitvatartási időt határozhatnak meg. Ugyancsak ezt a módszert követik a Terno üzletei is. A Lidl, a Tesco, a Billa üzletei a megszokott nyitva tartásban állnak a vevők rendelkezésére. A Kaufland elárusítóhelyei reggel 7.00-től este 21.00 óráig várják a vásárlókat. Húsvétvasárnap és húsvéthétfő az ünnepé, a családoké, ezért a töltőállomásokon és egy-két ajándékbolton kívül minden üzlet zárva tart.
(TASR/Felvidék.ma)
