A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás (BFT) a nemzeti összetartozás napjához közeledve, „Az emberi méltóság és szabadság napja” címmel emlékműsort szervezett gróf Esterházy János tiszteletére és Trianon emlékére.
A Bodrogközi Magyar Közösségi Házban összegyűlt közönséget Horváth Emese köszöntötte, aki ismertette programot, illetve bemutatta a fellépőket.
A műsor elején Dubík Sonja Antoinett elénekelte Kovács Nóri Magyarnak lenni című dalát. Majd Tóth Dávid Jánosnak, a Királyhelmeci Gimnázium növendékének tolmácsolásában Petőfi Sándor Csokonai című versét hallgathatták meg a jelenlévők.
Tóth Dávid János (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
Az ünnepi beszédet Kiszelly Zoltán budapesti politológus tartotta meg. Kiemelte: amikor emlékezünk arra a napra, ami nekünk, magyaroknak egy szomorú dátum, Trianonra, a békediktátumra, máshogy kell erre gondolnunk. Hiszen Esterházy János itt maradt, bár lett volna lehetősége rá, hogy Magyarországra menjen, mégis maradt, mert tudta, hogy neki itt van feladata.
Immár 99 éve az én családomnak is el kellett jönnie Késmárkból, s azóta Magyarországon élünk. Azonban úgy gondolom, hogy nekünk magyarországiaknak nem tanácsokat kell adnunk, hanem azt a politikát kell folytatni, amit 2010-ben a polgári kormány elkezdett, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, mely magyar, keresztény, s amire önök büszkék lehetnek – mondta.
Kiszelly Zoltán előadása (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
Magyarországnak mindenkoron olyan vezetése kell, hogy legyen, amely büszke közös történelmünkre, az országunkra. Emlékeztetett Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott szavaira: „Azok az országok, melyek együttműködnek Magyarországgal, jól járnak, viszont amelyek konfliktusban állnak, nem adják meg a magyarság jogait, mint például Ukrajna, nem számíthatnak együttműködésre.” Ez a vezetés mindig ki fog állni a külhoni magyarok jogaiért, s ehhez kell az erős anyaország – szögezte le.
Esterházy János élete azt mutatja nekünk, hogy, amint ő élt és amit vallott, az szinte egy az egyben érvényes a mai Magyarországra. Őt a náci és kommunista diktatúra is meghurcolta. Az alkotmányunk preambuluma ma pedig kimondja, hogy a náci és kommunista diktatúra rossz, s elítéli azt – érvelt.
Papp Ferdinánd (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
Ma, amikor megemlékezünk a nemzeti összetartozás napjáról, nem egy szomorú eseményre kell emlékeznünk, nem arra kell gondolnunk, hogy mindennek vége. Inkább merítsünk erőt ebből a megpróbáltatásból! Ha jó jövőt akarunk biztosítani a gyerekeink számára, folytatni kell azt a munkát, melyet 2010-ben elkezdtünk, hiszen Magyarország békés úton akarja a trianoni sebet begyógyítani.
Határokon átívelő nemzetegyesítésben kell gondolkodnunk, ami azt jelenti, hogy egy erős Magyarország támogatja a külhoniakat és átjárhatóvá teszi a határokat.
Fontos, hogy ahol magyarok élnek, olyan erős és büszke közösségeink legyenek, melyek visszavárják a fiatalokat, s perspektívát tudnak adni az adott helyen – zárta gondolatait az előadó.
Ezután Papp Ferdinánd Esterházy Jánosra emlékezve részletet olvasott fel Esterházy levelezéséből.
Tóth Marica zongoraművész és Csereklyei Andrea énekművész (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
Őt követte Gáspárné Tóth Marica zongoraművész és Csereklyei Andrea énekművész, „Áldalak búval, vigalommal” című zenés összeállítása, Liszt, Kodály, Bartók és más magyar szerzők zongoraműveiből és dalaiból.
