A 4. századi Pannonia kultúráját bemutató, új kiállítás részeként tekinthető meg péntektől a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) a Seuso-kincs néven ismert késő-római ezüst leletegyüttes.
Az európai kultúra alapjai az ókori Hellászba vezethetők vissza, majd a görög kultúra vívmányait a rómaiak összegezték, őrizték meg és adták tovább – emlékeztetett a Seuso-kincs – Pannonia fénye című tárlat megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós felidézte, hogy
Pannonia provinciát Claudius császár szervezte meg elődei hódításai után, elhozva a görög-római kultúrát, életszemléletet is, majd itt vezette hadjáratait és írta elmélkedéseit Marcus Aurelius, a filozófus császár.
Ez a terület korábban került és tovább maradt római befolyás alatt, mint Dacia – jegyezte meg.
A miniszter hangsúlyozta: a Seuso-kincslelet eszmetörténeti jelentősége az, hogy rajta ezüstbe vésték a görög-latin kultúrát, de megjelent egy újfajta spiritualitás, a kereszténység is. Ez mutatja, hogy a Balaton közelében élő, feltehetően kelta eredetű Seuso keresztény földesúr lehetett.
Érdemes lenne archeogenetikailag nyomon követni, hogy Pannoniában is ugyanúgy megszűnt-e a római kultúra, mint Daciában, és azt is érdekes lenne megvizsgálni, hogy ez az ősi kultúra miként lépett kapcsolatba azzal a másik ősi kultúrával, amelyet a magyarok hoztak magukkal – vetette fel Kásler Miklós.
Varga Benedek, az MNM főigazgatója hangsúlyozta, hogy a Seuso-kincs a világ egyik legértékesebb késő római leletegyüttese.
A főigazgató felidézte, hogy a leletegyüttes darabjait korábban az Országházban, majd hat magyarországi városban, illetve egy ideiglenes tárlaton a Nemzeti Múzeumban is bemutatták.
A Dági Marianna és Mráv Zsolt által rendezett állandó kiállítás a legkorszerűbb műtárgyvédelmi és múzeumtechnikai követelményeknek megfelelő termekben vezeti be a látogatót a késő római Pannonia elitjének világába, kontextusba helyezve a Seuso-kincs 14 ezüstedényét, az elrejtésükre szolgáló rézüstöt és a leletegyütteshez köthető kőszárhegyi ezüst quadripust (négylábú állvány) – közölte Varga Benedek.
Mráv Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a tárlat bevezető terme azokat a témákat illusztrálja, amelyek közelebb visznek Seuso és a késő császárkori római elit életének megértéséhez. Ebben a térben a közönség nyolc témán és számos pannoniai lelőhelyű luxus-, illetve használati tárgyon keresztül ismerheti meg a rómaiak ezüsttárgyakhoz fűződő viszonyát, az arisztokratikus elit önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válását.
Mráv Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Múzeum most megnyílt kiállításán
először látható együtt a Seuso-kincslelet darabjaival az a korábban szintén Kőszárhegyen előkerült quadripus, amelyet a kutatók a Seuso-tárgyegyütteshez kötnek.
A tárlathoz fotókkal gazdagon díszített album is megjelent, amely részletesen megismerteti az olvasót a Seuso-kincs mindegyik darabjával, a leletegyüttes párhuzamaival, valamint a kutatás részleteivel is.
