Schmelcz Gézáné Ildikó, Popovics György, Illés Kádek Katalin (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma)

A tatai Magyary Zoltán Népfőiskola június 4-én tanulmányutat szervezett a dél-komáromi (szőnyi) Kemence Gasztro-Kulturális Egyesülethez azzal a céllal, hogy a Duna két partján élő kulturális, családsegítő és közösségszervező munkatársak tapasztalatcseréjét segítsék.

A gazdasági és baromfiudvar melletti pajtából átalakított rögtönzött fogadótér poszterén kedvenc író-költőm szavai köszöntek vissza, tökéletesen kifejezve a projekt célját: „Miről is van szóélet és halál, születés, termékenység és mesterség közben? Természetesen a férfiak és nők dolgairól van szó.“ ( Márai Sándor: Ég és föld között)

Majd szíven ütöttek Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal elnökének üdvözlő szavai, melyek között elhangzott egy nagyon fontos mondat: „Ha a nő boldog egy családban, akkor mindenki boldog.”  Ebből talán már ki is derül, hogy a program és a projekt témája

a férfi és női esélyegyenlőség, ezen belül a család, a  munka, az  iskola és a közösség szerepe, feladata a XXI. században, mely egyre aktuálisabbá váló téma társadalmunkban.

A program nyitányaként  a Kemence Egyesület nevében Schmelcz Gézáné Ildikó mutatta be a központot, emellett ismertette az egyesület történetét és tevékenységét. Olyan jelentős témákra hívták fel a figyelmet, mint a családi összefogás, a fenntartható fejlesztések, a tangazdaság, az esélyegyenlőség megteremtése, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, az általuk termelt értékek hasznosítása, az ebből származó bevétel az egyesület fenntartásához, programjainak finanszírozásához is hozzájárul.

Itt is működik a Para-gasztro Mozgalom a Szimbiózis Alapítvány komplex szolgáltatási modelljének részeként, hasonlóan a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását elősegítő szociális farmokéhoz, melyek létesítésével és működtetésével foglalkozó Magyar Szociális Farmszövetség tevékenységéhez Ildikó az idei év májusától alelnökként járul hozzá.

Az érdeklődők (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma)

Illés Kádek Katalin, a projekt szakmai vezetője arról számolt be, hogy a projekt közvetett és közvetlen célcsoportjai azok az aktív korú női munkavállalók, akik a munkaerő-piaci  szempontból hátrányos helyzetűek. Ide sorolta a pályakezdő fiatalt, a fogyatékos gyermeket vagy fogyatékossággal élő, gyermekét egyedül nevelőt, nagycsaládos vagy idős hozzátartozót gondozó nőket, valamint  a magánélet és a munka összehangolását segítő egyéb társadalmi csoportok tagjait és a támogatásokat nyújtó szolgáltatókat.

A projektfeladatok közé tartoznak még a közösség- és szervezetfejlesztés, a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása, valamint a  családi és iskolai programok fontosságának hangsúlyozása.

A szakmai napot színesítette a nagyon hangulatos műhelymunka, melynek egyik vezető moderátora Gulyás Zsuzsanna, kommunikációs vezető, andragógus és brandológus volt. Témái között szerepelt az útkereső anyák, apák és gyermekek modellezése, a kulturális esemény, iskolai ünnepség, mint közösségszervező lehetőség és nem utolsósorban a  férfiak és nők egyenlő esélyei otthon és a társadalomban. A nagyon pozitív kicsengésű és jó hangulatú műhelymunkát  a csoport vezetője a következő szavakkal zárta: „Ragyogj és ragyogtass! De ne feledd, hogy csak egymást lehet ragyogtatni, a nő a férfit, a férfi a nőt!”

A másik műhelymunkát végző csoport szintén nagyon elégedett volt moderátoruk  Schmelcz Ildikó munkájával, aki a lehetőségek és jó példák a munka-magánélet összehangolásának segítésére címen tartott hasznos beszélgetést csoportja tagjaival. Ildikótól megtudtuk azt is, hogy a tőlünk fejlettebb nyugati országokban, mint pl. Ausztria, Dánia vagy Anglia léteznek ún. szociális farmok, amit az orvos ír fel betegének, hogy rövid időt töltsön el ott könnyű testi munkával, s kiszámították, hogy az 1 befektetett fontból 2,9 fontot tud termelni az adott szociális farm.

Ezen a projekten is dolgoznak Schmelcz Ildikóék, s úgy néz ki, hogy sikerrel, de erről majd a jövőben számolunk be, addig is szorítunk nekik az új kezdeményezéshez, hogy kis gazdaságukban minél több megváltozott munkaképességű embert tudjanak foglalkoztatni.