A családi vállalkozások szerepe és megosztottsága volt a témája annak a fórumnak, amit a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezett a Gombaszögi Nyári Tábor harmadik napján.
A fórumot Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója vezette, akinek beszélgetőpartnerei két fiatal családi vállalkozás és egy többgenerációs szövetkezet vezetői voltak.
A GemerProdukt egy szövetkezeti vállalkozás, ahol a kölcsönös tisztelet és együttműködés szolgál alapul a többgenerációs vállalat esetében. Mint azt Tóth Ferenc, a vállalkozás elnöke elmondta, a családtagok alkalmazottként vesznek részt a munkában, mely az apró, ám annál megfontoltabb lépések során vezette őket a siker útjára.
A rimaszombati Gemerprodukt termékei (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A legtöbb családi vállalkozás szűk körben működik, de van, hogy szövetkezet vagy éppen házastársak képezik. S hogy mitől lesz egy vállalkozás családi? Maga a vállalkozás egy olyan gondolaton alapul, mely két részről közelíthető meg, ez pedig a kedv és a munkaalkalom hiánya. A munkaalkalom hiánya terén ugyan sok a negatív tapasztalat, s a család ennek ellenére ösztönzőleg hat, míg ha valaki kedvvel vág bele egy vállalkozásba, annak a sikerét semmi nem veheti el.
A családi vállalkozást sokan létszámtól teszik függővé, holott a lényeg az, hogy maradandót alkossanak, legyenek ketten vagy többen.
A régi cégek ugyan céltalanul kerültek a jelenlegi helyükre és a saját nyereségük hajtja őket, miközben nem törődnek a környezet elhasználódásával. Mindezek ellenére a helybeli lakosok a helyi családi vállalkozások alapját rakták le, számukra fontos, hogy a saját haszon másodlagos legyen, mialatt erősítik a személyes kapcsolatokat.
Hideghéthy Andrea, Tóth Ferenc, Cziprusz Zoltán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A legtöbb szakma tanulható és tanítható, de a földdel és a termeléssel való együttérzés nem. Már gyerekkorban el kell kezdeni a nevelést, hogy a természet és a földművelés szeretete felnőttként természetes legyen.
A leszakadó régiókban, ahol a legsúlyosabb a munkanélküliség, a vállalkozások jelenthetik a megoldást.
A fiatalok lehetősége a jövőben a több lábon állás, ami nemcsak a termelésben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy szakemberekkel töltik fel a vállalkozásokat.
Cziprusz Zoltán, a VIA NOVA ICS alelnöke beszámolt azokról a fejlesztésekről, melyek segítik a családi vállalkozásokat. Főként a Baross Gábor Terv pozitív hatásairól beszélt, melynek lehetőségeivel a keleti, leszakadó régióban éltek a legtöbben.
Arra a kérdésre, hogy a fejlesztéseknek és a vállalkozásoknak köszönhetően a fiatalok itthon maradnak-e, úgy válaszolt, hogy ez szakterülettől függ. Amennyiben a generációt érdekli a szakterület, ahol tevékenykednek, itthon maradnak, de még ez sem biztosítja a vállalkozás fennmaradását, vagy megalakulását, s mindezt a családi vagy regionális megosztottság is nehezíti. A gömöri régióban a Rimaszombati járásban a KKV-k szintjén négyezer családi vállalkozás működik.
A fórum közönsége (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Üzleti kockázat a fejlődés érdekében
Szabó Bodák Magdolna és Szabó László, a Dental-Prim fogászati magánrendelő vezetői, akik a vállalkozás életében a második generációt képviselik. A cég a bodrogközi vidéken az elsők között nyitott magánrendelőt Királyhelmecen, majd Kassán.
A szakma iránti vágy volt az, ami Magdolnát már az iskolai évek alatt is arra motiválta, hogy majd saját rendelőt nyisson, ahogy azt tette Kassán. A szakma hiánypótlása volt a cél, hiszen a környező falvakban hiányzott a fogászati ellátás, vagy nem volt elég szakszerű. László a feleségét támogatva, a túlzott hajtás okozta kiégés miatt otthagyta előző munkáját és beszállt a családi vállalkozásba, melyben egy gyümölcsöző lehetőséget látott és jelenleg menedzserként vesz részt a folyamatokban.
Teljesen át kell adni a céget, hiszen ketten nem vezethetik
A királyhelmeci vállalkozást a nyugdíjas édesapa feladta volna, de nagy örömére lánya a már meglévő kassai rendelője mellett a családi vállalkozást is tovább akarja vinni. A kassai vállalkozást ugyan régen a nulláról kezdte, de kitartó munkája megbecsülést szerzett, aminek köszönhetően szabad kezet kaptak a királyhelmeci rendelő üzemeltetésére is.
Egy családi vállalkozásban soha sincs szabadnap és a nyolc órát követően még otthon is azon dolgoznak, hogy a vállalkozásuk jobb és erősebb legyen.
A kihívások arra ösztönzik őket, hogy a megvalósult álmot gyermekeik álmodják tovább. A generációváltásra ők már szisztematikusan készítik fel a gyerekeiket, akik még játékosan, de kacérkodnak a lehetőséggel.
Jövőbeli terveik során szeretnék megszólítani a végzős fogászokat és pályázati célból felvásárolni a falusi fogorvosi rendelőket, hogy azok ne menjenek tönkre, miközben minőségi szolgáltatást szeretnének nyújtani az itt élő magyaroknak – magyar nyelven.
Szabó Bodák Magdolna és Szabó László (Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)
Egy fiatal fiú a vállalkozás küszöbén
A Hamelli kertészetet két testvér alapította, s a cégben jelenleg generációváltás zajlik, Krisztián az édesapja oltalma alatt dolgozik a vállalkozásban, majdan pedig ő fogja átvenni azt. Már gyerekkorában arra nevelték, hogy szeresse és élvezze, amit csinál.
A félhektáros kertészetben jelenleg termesztés folyik, azonban folyamatosan azon dolgoznak, hogy a vállalkozást viszonteladásra fejlesszék.
A minőség a család névjegye, a siker titka pedig a vállalkozásba vetett hit és a sikerélmények megélése.
Saját szavaival élve a családi vállalkozást úgy írja le, mint egy jó dolgot, hiszen a családi élet kárpótolja az embert és az otthon maradás lehetősége motiválja, hogy a munkáját a legjobban végezze. A fejlesztések még zajlanak, hiszen fiatal házaspárként a jövőben belevágnak a vállalkozás teljes továbbvitelébe.
Ők is sikeresen pályáztak a Baross Gábor Terv keretében, aminek eredményeként két fóliasátrat építettek. Ezek az újítások megkönnyítik a munkát és biztos alapot biztosítanak a jövőbeli termeléshez.
Lényegében elmondható, hogy a család és a generációk viszik sikerre a vállalkozást, s a siker is ösztönzőleg hat a generációk váltakozása során.
