Illusztrációs felvétel (Fotó: Programturizmus)

Lassan igazi hagyománnyá érik, hogy minden évben a Nagyboldogasszony ünnepe utáni hétvégén zarándokok ezrei indulnak el a Mária-úton. Teszik ezt évről évre egyre többen, hirdetve a zarándoklás régi-új hagyományát itthon és külföldön egyaránt.

A csatlakozók számának növekedése igazolja, hogy ez a fajta közösségi élmény, a közös célért való tenni akarás egyre többeket mozgat meg, egyre többekben fogalmazódik meg, hogy valamilyen többlettel, lelki tartalommal töltsék meg aktív szabadidős tevékenységüket. A felajánlott célért való tenni akarás jelentése kettős ebben az értelemben: a komoly testi áldozat mellett az imádság ereje is meghúzódik. A zarándoklat felajánlása pedig igen gyakran célt is ér.

Szeretettel osztjuk meg ennek példájául egy tavalyi résztvevő sorait: „Tavaly egyik barátnőmmel vettünk részt a zarándoklaton. Ő akkor az ötödik hónapban lévő kismamaként, én pedig, mint egygyermekes édesanya, egy gyermekét elvesztő édesanya, valamint gyermekre vágyó édesanya. Imádkoztam a pócsi Szűzanyához, kértem, hogy
adja nekem ismét az anyaság ajándékát, amit karácsonyra meg is kaptunk. Jelenleg a 30. héten tartunk a csoda útján. És mennyire kegyes volt hozzánk az Úr, tavaly augusztus 25. napján volt a zarándoklat. Akkor kértem őt, idén pedig már akkor a karjaimban tarthatom a gyermekem, ugyanis augusztus 24. a születés várható időpontja, pont az a nap, amikor lesz az idei 1Úton zarándoknap.”

Idén augusztus 24-én mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy tegyen valamit az édesapákért. Ez ugyanis az idei zarándoknap egyik felajánlása. Az édesapákért, akiknek manapság igencsak megnőtt a családon belüli szerepük, és ők azok, akik gyakran a családjuk szétszakadása miatt eltávolodnak a gyermekeiktől.

Mindenkinek van valamilyen élménye az édesapjáról: lehet jó vagy rossz, vagy akár az, hogy nincs. A zarándoknap lelki programja segítséget nyújthat abban, hogy feldolgozzunk egy kapcsolódó traumát, vagy az apa elvesztését, de abban is, hogy hálát adjunk azért, amit kaptunk, ha másért nem, az életünkért.

Egy zarándoklat során megoszthatjuk zarándoktársainkkal fájdalmunkat, vagy boldogságunkat, tanulhatunk egymás hibáiból, megoldást, eszközt adhatunk az útkeresők kezébe, ezért reméljünk, hogy azok is szép számmal csatlakoznak majd, akik csak készülnek az apaságra.

Zarándoklatok szerveződnek a Mária-út teljes útvonalán. Csatlakozni – egy-egy kivételes szakasztól eltekintve, amely valamilyen különleges sajátossággal bír, például a kerékpáros szakaszok – bárhol, bármikor lehet.

A központi lelki programhoz minden zarándokszakasz kínál valami pluszt, ami igazodik a helyi közösség, az érintett terület lelki életéhez, de akár a terepviszonyokhoz is. Az idei 1Úton zarándoknapon nemcsak gyalogosan, hanem kerékpárral, futva vagy lovon, sőt kenuval is megtapasztalhatjuk, hogy milyen érzés a lelkiségben eltöltött zarándoklás.

Az 1Úton Nemzetközi Zarándoknapnak idén van egy másik vállalása is. Aláírásgyűjtéssel kívánjuk támogatni Böjte Csaba testvér kezdeményezését, hogy június elseje legyen a Gyermek Jézus ünnepe. A zarándoknap szakaszairól, programjairól részletes információk a Mária-út és az 1Úton honlapján, illetve Facebook-oldalán találhatók.

Végezetül álljanak itt Ferenc pápa szavai:„Most együtt, mindnyájan emlékezzünk apánkra, akár él, akár már meghalt, és kérjük mindnyájunk nagy Apját, a mennyei Atyát! Mondjuk el a Miatyánkot az apákért: Mi Atyánk…
Isten éltesse az apukákat!”

A felvidéki szakaszok ITT találhatóak. 

További információk az 1Uton honlapján ITT.