Az új oktatási törvény értelmében 2021. január elsejétől kötelezővé válik az óvodalátogatás minden ötödik életévét betöltő gyermek számára. A törvénymódosítás mindezek mellett több terhet ró az óvodák vezetőire is.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége részben üdvözli az óvodalátogatás kötelezővé tételét, ez azonban több megoldatlan problémát is felvet.
„A kötelező óvodalátogatás új adminisztrációs terheket ró az óvodákra és fenntartóikra, a községekre, önkormányzatokra, viszont lehetőséget nyújt asszisztensek foglalkoztatására”
– nyilatkozta a Felvidék.ma kérdésére Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének az elnöke.
A törvényből adódó változások
A törvény értelmében az óvodai beiratkozásnál elsőbbséget élvez az ötéves gyermek a háromévessel szemben. Ezáltal hamarább be is telnének a meglévő férőhelyek, így a kisebbek nem kerülhetnének be az óvodai nevelési rendszerbe.
„Pozitív és kívánatos lenne, ha nem öt-, hanem hároméves kortól lenne kötelező az óvoda, hiszen a tantervet, az ISCED 0 képzési szintet ennek megfelelően dolgozták ki. Ezt egy év alatt nehéz behozni”
– hangsúlyozta.
Az új törvény keretet ad arra, hogy asszisztenseket is alkalmazzanak. A felvidéki magyar óvodákra jellemző, hogy a nagyobb csoportokkal egy-egy óvodapedagógus foglalkozik délelőtt, illetve délután. Az óvodáinkban hiányzik a dajka státus – figyelmeztet. Ugyanakkor a pedagógusasszisztens alkalmazásának költségei a fenntartót terhelik. Az önkormányzatok anyagi helyzete nem mindenütt teszi lehetővé a kisegítő személy alkalmazását.
Hasonló a helyzet a segítő szakemberekkel is. Felvidéken a jelenlegi állami rendszer nem képes biztosítani sem a magyar nyelvű logopédust, sem a pszichológiai szakvélemény kiállítására alkalmas szakembereket.
A törvény fokozza az intézményvezetőkre háruló bürokráciát is. A szaporodó adminisztratív munka a kistelepülések alacsony létszámú intézményeinek igazgatóit terheli leginkább – emelte ki Fekete Irén.
Hozzátette, hogy az állami tanfelügyeletnél nem biztosított a nemzetiség nyelvét kiválóan ismerő szakember, ezáltal a pedagógiai dokumentáció kétnyelvű, ami óriási terhet ró az óvónőkre.
Az állami dokumentumoknak nem áll rendelkezésre magyar nyelvű fordításuk, nem jelennek meg módszertani kiadványok a nemzetiségek nyelvén. Anyagi források hiányában magyar nyelven nem érhető el az óvodafejlesztést biztosító szakmai vezetői képzés és kiadvány, valamint nem kerül sor a pedagógiai programok szakmai adaptációjára – vázolta a felvidéki magyar óvodák helyzetét.
Mint jelezte: a felvidéki magyar óvodákban erősen megmutatkoznak az adott kistérség problémái, amelyek régiónként változnak és lényegesen eltérőek, s amelyekre szakmai válaszokat kell kidolgoznunk.
Van elegendő óvodánk?
Felmerül a kérdés, hogy a kötelező óvodalátogatás beindításával lesz-e elegendő férőhely az intézményekben? A szövetség 2016-ban tanulmányozta a férőhelyek számát. Az akkori statisztikai adatok szerint mintegy háromszáz férőhely hiányzott a magyar tanintézményekben. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően ez megváltozott.
A magyar kormány felvidéki stratégiai partnereként erre a tényre is felhívtuk a figyelmet a program beindításakor
– jegyezte meg az SZMPSZ elnöke.
Számos önkormányzat már felkészült a változásra. Ugyanakkor vannak olyan községek, ahol ez még problémát okoz. „Több, mint kétszáz olyan településünk van, ahol a magyar nemzetiségűek aránya meghaladja a 15 százalékot, ám nincs magyar nevelésű nyelvű óvoda. Ez a tény az egyik meghatározó oka lehet annak, hogy egyes magyar szülők szlovák iskolába adják a gyermeküket” – fogalmazott az SZMPSZ elnöke.
Megoldást jelenthet a vegyes nevelésű nyelvű óvodák egynyelvűsítése, illetve a magyar óvodai csoportok betagozódása a magyar iskolába. Ehhez adott a törvényi lehetőség is – magyarázta Fekete Irén.
A központba való összevonások az ottani magyar közösségek erősödését is szolgálják.
