(Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

Nem tudom, emlékszik-e még valaki rá, hogy egy időben „az együttműködés pártja/strana spolupráce” jelszó alatt futott az a neobeneši projekt, amely a keresztségben a  Most-Híd nevet kapta. Ez a szlogen később aztán a jóval rugalmasabb „polgári párt”-ra módosult, bár már akkor nyilvánvaló volt, hogy a Sonny Corleone-féle „nem beszélünk üzletről az asztalnál” jóval találóbb lett volna (ez alól csak a Maldív-szigeteki reggelizőasztalok jelentik a szabályt erősítő kivételt). 

Ez az „együttműködés pártja” izémizé volt az a bizonyos szőnyeg, amely alá a sok szemetet be lehetett lapátolni. Köztük azt a nyílt levelet is, amelyet Bugár Béla tett közzé fizetett hirdetésként kedvenc udvari napilapjában, s amelyben amolyan igazi keresztapás (fordított) visszautasíthatatlan ajánlatot tett a magyar párt akkori elnökének, Berényi Józsefnek. 2011-et írtunk ekkor, s a téma – láss csodát – a magyar összefogás volt. Ugyanazzal az eredménnyel, mint 8 évvel később: a g-ből végül s lett…

Az tehát, hogy a Most-Híd szemen köpi partnereit, és belelövi a gödörbe a magyar egységet, nem új keletű dolog – ennek most egy 8 évvel korábbi epizódjáról emlékezünk meg e helyütt.

Bugár Béla 2011 őszén kelt levelében a 2012-es előrehozott parlamenti választásokra hangolódva tette meg „ajánlatát” az MKP irányába – a védjegyévé vált pimasz arroganciájával átitatva.

A felütés ugyanaz, mint manapság is: a cél, hogy „a szlovákiai magyar kisebbség hangsúlyos és egyúttal hatékony képviselethez jusson a márciusi előrehozott parlamenti választáson”. Értsd: k…ra kellenek azok a parlamenti képviselői helyek, államtitkári, igazgatótanácsi, esetleg miniszteri székek! (b. meg!) Sem akkor, sem ma nem az a tárgyalási alap, hogy mit kíván a felvidéki magyar nemzetrész, hogy mi biztosítja jövőjét, boldogulását (nem a vacak megmaradását, ez eleve vesztes pozíció), hanem egyszerűen az a nyers igény, hogy kellenek azok a képviselői helyek. És minden, ami aztán ebből kinyerhető.

Mert ugye a parlamenti jelenlét majd mindent megold. Ja, nem:

amikor még koalíció volt a magyarok pártja, a ma már álomszerű mennyiségű képviselőjével is akkor és úgy törölték fel Beneš utódjai a padlót, amikor és ahogy csak akarták.

Az ország (illetve a magyarság) közigazgatási szétszabdalásakor (is) például nagyon akarták… Árpád népének ide szakadt része pedig…. nem is tudom, akart-e egyáltalán valamit is, azon kívül, hogy üres tekintettel végignézte a padlófeltörlés szertartását. És újra, és újra, és újra…

Vissza a 11-es nyílt levélre: Bugár ebben világossá tette, hogy a Most-Híd és az MKP szövetsége (választási koalíciója) a kívánt eredményt nem hozná meg, azaz a 7 százalékot az ilyen tákolmány nem ugorná meg: „a regionális politikusaink között megnőtt ellentétek veszélyeztetnék a választási küszöb átlépését”.

Na igen, ez hamisítatlan bugárizmus: a regionális gyalogokra lőcsölni azt,  amiért egyébként nyilvánvalóan ő a felelős. Mert ahogy akkor is, úgy most, 2019-ben is

döntő részben az ő kočnerizálódott személye a gátja minden komolyabb együttműködésnek (mármint az üzleti szférán kívül). 

Bugár Béla 2011-ben is a mostanihoz hasonló arcpirító ajánlatot tett az MKP-nak: a magyar párt adja föl identitását, szúrja micsodáján saját magát, és néhány képviselőjelöltjét indítsa a Híd listáján. Az MKP akkori elnöke, Berényi József csak egyet tehetett – és ezt Bugár Béla is nagyon jól tudta, a szándék teljesen nyilvánvaló volt – elküldte a búsba. 

Annak idején Harna István, az MKP korábbi parlamenti képviselője, minisztere – akinek volt „szerencséje” ismerni Bugár Bélát, mint az MKP korábbi elnökét – igen visszafogottan sértőnek és álságosnak nevezte BB „nagylelkű ajánlatát”

„Bugár javasolt „megoldása” valójában nem azt jelenti, hogy „mindkét párt megőrizheti politikai hitelességét”, hanem célja az MKP végleges likvidálása, politikai és gazdasági ellehetetlenítése. A Most-Híd pedig az MKP-s szavazatokkal jelentősen megerősödve lenne a „nyerő” és most már az egész szlovákiai magyarság képviseletében folytathatná eddigi „áldásos” tevékenységét.”

Mit lehetne még hozzátenni ma, 2019 nyarán a 2011-ben íródott sorokhoz? Már csak egyet, de azt is 2011-ből, szintén Harna Istvántól:

„Az együttműködés pártjának deklarált párt ugyanis elutasítja az együttműködést a lehetséges legtermészetesebb szövetségesével, a szlovákiai magyarság emberi és politikai jogaiért küzdő MKP-val.”

Úgy bizony. Bugár Béla számtalanszor bizonyította már, hogy képes az együttműködésre, s ezért hajlandó akármeddig elmenni, s bármit, amit korábban értéknek tekintett, feladni. Bárkivel meg tudott egyezni, azzal is, akivel korábban – deklaráltan – elképzelhetetlennek tartotta, Ficóval, vagy épp a Szlovák Nemzeti Párttal.

A Most-Híd bárkivel képes az együttműködésre – a magyarokon kívül.

Egyet kivéve: az MKDSZ, amely párttal kétségkívül sikerült választási megállapodást kötni. Az űrkorszak egyik ritka momentuma, amikor a szatelit visszatér az anyabolygóra…