Bugár Béla és Menyhárt József, archívum (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

Mint ismeretes, az MKP és a Most-Híd vezetői megegyeztek abban, hogy a 2020-as parlamenti választásokon közös választási párt listáján indulnak, amelyet az MKDSZ hoz létre, és amelynek neve Régiók Pártja Híd MKP lesz. Erről a döntésről beszélgetett Finta Márk a Pátria Rádió Szombat reggel című műsorában Bugár Bélával, a Most-Híd elnökével és Menyhárt Józseffel, az MKP elnökével.

Finta elsőként Bugárhoz fordult annak kapcsán, hogy a tárgyalások első fázisában a Híd nem igazán értett egyet a választási párt ötletével, adódik tehát a kérdés, vajon mi változott azóta? Bugár szerint máig fenntartják azt az álláspontjukat, hogy egy választási pártot nehezebb a köztudatba bevinni, ugyanakkor a tárgyalásokat annak eldöntése fékezte, milyen számarányban kapjanak helyet a közös listán az egyes pártok képviselői. Ők azzal érveltek, hogy nemcsak magyarok vannak, hanem más nemzetiségűek is, végül ebben sikerült megegyezésre jutni, külön nemzetiségi kvótát hozva létre.

Finta a továbbiakban is firtatta, hogyan lehet ezt bevinni a köztudatba?

Bugár meglátása szerint ez megoldható, s az idő rövidsége kapcsán megjegyezte, a tapasztaltok azt mutatják, hogy az utolsó két hónap a legfontosabb egy kampányban.

Mi vitte rá az MKP-t, hogy ilyen gyorsan a Híd kezébe csapjon?

Menyhárt József arra a kérdésre, mi vitte rá az MKP-t arra, hogy ilyen gyorsan a Híd kezébe csapjon, azt a választ adta, miszerint az MKP még az országos tanács nádszegi ülésén felvetette a választási párt lehetőségét, s ezzel a javaslattal ültek tárgyalóasztalhoz, tehát ez szerinte nem volt váratlanul gyors döntés. Mint kifejtette, hogy intenzívebbre forduljanak a tárgyalások, ahhoz az országos tanács múlt heti döntése kellett, ahol arra a megállapodásra jutottak, hogy amennyiben lehetséges a három politikai párt között közös választási listát létrehozni, akkor ebbe az irányba tegyenek lépéseket.

Ez egy javaslat, melyet az országos elnökség elé terjesztenek, s mindent megtesznek azért, hogy elfogadásra kerüljön, s következő lépésként pedig tárgyaljanak az Összefogás mozgalmával és a Magyar Fórummal is, mert egy listára törekszenek egységes magyar képviselettel, fejtegette.

A következő kérdés ismét Bugárhoz szólt azzal kapcsolatban, hogy amikor a koalícióról tárgyaltak, ott nagy többség elutasította az MKP feltételeit. Vajon milyen állásponton van most a párt vezetősége?

Bugár szerint amikor az országos tanács ülésén elutasították a koalíciót, nem volt biztos, hogy tisztességes helyre kerüljön minden nem magyar nemzetiségű jelölt. Ebben a helyzetben viszont, mint mondta, meg kell értetni az emberekkel, hogy be kell temetni az árkokat.

Közügy vs. magánügy…

Menyhárthoz intézve ugyancsak felmerült a kérdés, hogy az MKP soraiban sokan adtak hangot kétségeiknek a Híd és az MKP együttműködése kapcsán, utalva itt Németh Gabriellára, vagy Varga Péterre, de Berényi is tartózkodott a szavazáson, vajon ezeket a véleményeket hogyan kívánja kezelni az MKP vezetősége, firtatta Finta.

Menyhárt szerint az országos tanács döntése mindenkire vonatkozik, az pedig, hogy a közösségi hálón ki milyen véleményt tesz közzé, mindenkinek a magánügye.

Az elnökségen és az országos tanács ülésén is joga volt mindenkinek elmondani a véleményét. Mint fogalmazott, előre kell tekinteni és azt kell figyelembe venni, hogy milyen célokat akarnak elérni. Nem tartja szerencsésnek a kirekesztést, szerinte mindenkinek joga van eldönteni, hogy erre a listára adja-e a voksát, a végén mindenképpen a választó dönt.

A mindenre jó tuti válasz: majd a választó eldönti…

Mindkét pártelnökhöz szólt a továbbiakban a felvetés, vajon nem tartanak-e attól, hogy az elégedetlen politikusok távoznak a pártból és más útra lépnek? Bugár álláspontja alapján mindenkinek joga van úgy dönteni, hogy nem vesz részt egy ilyen összefogásban, de szerinte, ha megint szétforgácsolódnak az erők, s a választóknak attól kell tartaniuk, hogy elvesznek a szavazataik, az sokkal nagyobb kockázatot jelent. Menyhárt meglátása alapján, ha mindent úgy tesznek, mint eddig, akkor az eredmény is ugyanaz lesz, ha viszont a szétforgácsolódás helyett egységet kínálnak a választónak, akkor a választó eldönti majd, hogy elfogadja-e az egységet, de ha semmit sem tesznek, akkor a választó ezt előbb-utóbb meg fogja elégelni, s esetleg szlovák pártok színeiben induló magyarokra adja a voksát, mert ott adott az esély, hogy bejutnak. Mint mondta, mindenkinek joga van megméretni magát, ha valaki ilyen listán nem szeretne szerepelni, ő tiszteletben tartja a véleményét.

A közösségi hálón felcsapott tiltakozási hullámról azt tartja, hogy idővel lecsitulnak a kedélyek, ők szeretnék megmutatni, hogy van alternatíva, mely képes bejutni a parlamentbe.

Finta a közösségi hálón megfogalmazottakkal kapcsolatban megjegyezte, sokan felteszik a kérdést, mi teheti hitelessé ezt az együttműködést és többek szerint a két párt együttműködése csak a politikai túlélés érdekében történik. Menyhárt erre úgy reagált, hogy amikor mindkét párt elnöke azt mondja, nem szeretne a lista élén szerepelni, nem azért teszi ezt, mert valaki rákényszeríti, hanem mert úgy gondolja, háttérbe kell vonulnia, ha ténylegesen irányt akar mutatni. Ha erre képes a két pártelnök, akkor ez a lista megmutatja, van lehetőség. Úgy véli, az eredményeket tekintve mindkét pártnak vannak pozitívumai és negatívumai, de szerinte ha ezt az emberanyagot kínálatot teremtve össze tudják gyúrni, képesek lesznek előbbre lépni.

Bugár számára a politika egyfajta szolgálat. De vajon „mifajta”?

Bugárhoz szólt a következő kérdés, ugyancsak a kommentekben, újságcikkekben megfogalmazott véleményekre utalva, melyek szerint politikai túlélőknek nyújt segédkezet az MKP. Bugár erre úgy reagált, hogy ezen vélemények megfogalmazói mást látnak a politikában, mint ő, aki mint állította, ezt egyfajta szolgálatnak tekinti, szerinte hol sikeresebben, hol sikertelenebbül, de sok mindent sikerült elérniük. Politikai túlélésről beszélni szerinte rossz megközelítés, azt kell nézni, mi az, ami segítheti az itt élő magyarok és más nemzetiségűek fejlődését, jövőjét.

A következő kérdés a Threema-kommunikációhoz és a Gorilla-hangfelvételekhez kapcsolódott, melyekkel összefüggésben elsősorban az Összefogás részéről gyakran elhangzik, hogy az MKP, azzal hogy összefog a Híddal, gyakorlatilag azokat a politikai lépéseket teszi legitimmé, amelyeket a Most-Híd tett azáltal, hogy belépett a Smer- és az SNS-féle úgynevezett maffiakormányba.

Bugár erre úgy vélekedett, hogy van itt néhány fiatal, aki úgy gondolta, megpróbál egyes régebbi politikusokat összeszedni, akikkel megváltják majd a szlovákiai magyar politikát. Ha azonban a Híd és az MKP megegyezik, erre nem lesz lehetőségük.

Ezért Bugár szerint megpróbálják szétverni a megegyezés lehetőségét. A maffiakormánnyal kapcsolatban azt mondta, ezek a történések mind az előző kormányokhoz köthetők, tehát a Dzurinda-féle, illetve a második Fico-kormányhoz, ahol a Smer egyedül kormányzott. Említette, hogy a Kuciak-gyilkosságot követően megváltoztatták a rendőrfőnök választásának módját, aki így teheti a dolgát, anélkül, hogy beleszólna a kormány. Ennek az eredménye, hogy Kočner és Bašternák börtönben van, s hogy felléptek a visszaélésekkel gyanúsítható bírókkal és államtitkárral szemben. Mindig azt kell nézni, mondta, hogy adott helyzetben mit lehet tenni. Ők ezt tették, akik pedig kiabálnak, azok szerinte kívülről nézték az egészet, s a jóban próbálták megtalálni a rosszat.

Menyhárt szerint ezek komoly dolgok, jogos azok felháborodása, akik hangot adnak a véleményüknek akár a Kuciak-, akár a Gorilla-ügy kapcsán. Akkor ő még nem vezette a pártot és nem voltak parlamenti párt, s sokáig kívülről és kritikával illették az eseményeket. Ezt nem lehet megkerülni, ezért nagyon fontos, hogy ha egy közös listát állítanak, s arra esetleg felkerülnének olyanok, akik valamilyen üggyel bizonyíthatóan kapcsolatba hozhatók, azoknak arról le kell kerülniük. Mindenkinek magának kell választ adnia arra, hogy mi volt a szerepe az ügyben, méghozzá oly módon, hogy a hitelességét megőrizze.

Együttműködés a Smerrel

Finta természetesen felvetette a Smerrel való együttműködés kérdését is, melyre Menyhárt azt válaszolta, hogy az MKP mindig elmondta a Smerrel kapcsolatos véleményét, ráadásul Malina Hedvig a diákja volt, akinek az ügye a mai napig sem rendeződött megnyugtatóan, ezért úgy véli, neki nem kell magyaráznia, hogyan gondolkodnak a Smerről.

Bugár kijelentette, megállapodtak, ha bekerülnek a parlamentbe és felkérést kapnak a kormányban való részvételre, akkor közösen döntenek, konszenzusos alapon, hogy milyen kormányban hajlandók részt venni, s ez szerinte megfelelő garancia.

Felmerült az a kérdés is, hogy ha létrejön a paktum, s ígéretükhöz híven közösen tárgyalnak majd más politikai erőkkel, elsősorban az Összefogással és a Magyar Fórummal, látnak-e esélyt arra, hogy ezekkel a formációkkal megegyezzenek, annak ellenére, hogy a Magyar Fórum kizárta az együttműködés lehetőségét a Híddal, s komoly kifogásai vannak bizonyos emberekkel kapcsolatban annak listáján.

Menyhárt az Összefogással kapcsolatban elmondta, adott volt a lehetőség, hogy velük induljanak, ezt elutasították, ennek ellenére meghallgatták az ajánlatukat, s rákérdeztek, mekkora bázisra számíthatunk a részükről, mert tudniuk kell, hogy az ő 75 emberünk vajon kivel indul együtt, s hogy létezik-e valamely személyeket kizáró lista. Menyhárt szerint a listára vonatkozó válasz nemleges volt, de hogy mennyien vannak, arra nem kaptak kategorikus választ. Mindezek ellenére úgy gondolja, hogy a három politikai szubjektum közös indulása mentén csak akkor tudnak továbblépni, ha az egyezség megszületését követően mindenkinek teret biztosítanak, aki szeretné magát megméretni egy közös listán.

Bugár szerint a Híddal összefüggésben elhangzottak nemkívánatos személyek nevei, de az ő álláspontja alapján nem lehet úgy összefogni, hogy eleve kizárunk bizonyos személyeket. Kijelentette, amint a két párt elnöksége jóváhagyja a javaslatot, meg kell hívni azokat, akikkel még lehet tárgyalni, s ha nem hajlandók megegyezni, lelkük rajta. Többek között az Összefogásnak is küldenek meghívót, hogy tárgyaljanak arról, milyen lehetőségek vannak arra, hogy esetleg részt vegyenek a választási párt listáján.

Vajon mit tehetünk mindehhez hozzá? Egyben bizonyára egyetértünk a fentiekben elhangzottakkal: a végén mindenképpen a választó dönt majd…